Az államtitkár meghazudtolta a minisztert

Vajda Zoltán kezdeményezésére tartott ülést hétfőn az Országgyűlés költségvetési bizottsága, amelynek napirendjén a kormány által az Országgyűlés elé végülis csak beterjesztett 2023. évi költségvetés tervezete szerepelt. Az ülésről beszámolva a HVG kiemelte, hogy ugyan a meghívottak nem jelentek meg, s Varga Mihály pénzügyminiszter – szemben a korábbi ígéretével – sem vett részt az ülésen, de ő legalább elküldte maga helyett az államtitkárát, Banai Péter Benőt. Noha a meghívottak között szerepeltek, mégsem voltak ott a költségvetési tanács tagjai, Matolcsy György, a jegybank elnöke, Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke és Kovács Árpád, a testület vezetője. 

A kormány a múlt héten nyújtotta be a 2023-as költségvetési törvény új verzióját – azt a változatot, amelyet még 2022 végén rendeletben már kihirdettek. Banai Péter Benő elmondása szerint bár rendeleti alapon módosult a 2023-as költségvetés, pontosabban lényegében lecserélődik, a parlamentben lesz lehetőség ezt megvitatni. Egy hosszú ismertető után mintegy másfél órán keresztül válaszolt az újra gondolt költségvetésről feltett kérdésekre. Beszélt arról is, hogy sok kritika éri a kormányt, amiért már a tavaszi ülésszak végén, nyáron fogadja el a költségvetést, amit menet közben a körülmények alakulása miatt módosítani kell – a hvg.hu összesítése alapján a tavalyit például hatvan alkalommal. 

Volt-e értelme az ülésnek?  Egyáltalán, lehet-e a mai körülmények között érelme? Vajon nem csak látszattevékenység, amivel a kormány bizonyítani tudja, hogy működik a demokrácia, a parlamentarizmus? Kérdéseinket az ülést összehívő bizottsági elnöknek tettük fel. 

„Amióta képviselő vagyok, hallom ezt a típusú kritikát” – reagált Vajda Zoltán, akit a XVI. kerületben választottak meg képviselőnek. Mint hozzátette: a saját választói is gyakran felteszik neki a kérdést: miért legalizálja a Fidesz diktatúra körüli félautoriter rendszerét, „vagy nem is tudom, milyen jelzővel illessem, esetleg Magyar Bálint kifejezésével élve maffiaállamként nevezzem?” Miközben van benne annyi empatikus képesség, hogy értse és meg is értse a kritikát, de a válasza az, hogy „mi marad, ha ezt a pici területet is feladom?” 

A képviselői munkájának három területét különítette el, s mint mondta: a legkevésbé a plenáris munkának látja az értelmét; azt, amikor felszólal, s amire a fideszesek rendre felmondják azt, amit válaszként eléjük tettek. A másik véglet, az, amikor a választókerületében dolgozik; heti szinten tart utcafórumokat, találkozik emberekkel, s megpróbálja megoldani az egyének ügyeit. A kettő között helyezkedik el tapasztalata szerint a bizottsági munka, aminek valamennyi értelmét ugyan látja, bár „eközben azt is érzem, hogy ezzel legalizálom azt, amit nem kellene” – mondta.

De – említett egy konkrét példát – a hétfői költségvetési bizottsági ülésen hazugságon kapták a kormányt, leleplezték az Erasmus-pénzekkel kapcsolatos hazugságát. Emlékezhetünk arra, hogy amikor megjelentek a hírek, miszerint az Európai Bizottság csak feltételek teljesítése után hajlandó finanszírozni a modellváltáson átesett magyar egyetemek részvételét az Erasmus+ csere- és a Horizont kutatási programban, Navracsics Tibor „tágra nyílt bociszemekkel” mondta, hogy erről eddig nem volt szó, s hogy milyen nagy meglepetés érte a kormányt. Ehhez képest a pénzügyminisztérium államtitkára a bizottsági ülésen kétszer is nyíltan bevallotta, hogy a december 29-i kormányrendeletbe tudatosan írtak bele plusz 6 milliárd forintot az Ersamusra, hogy legyen egy „védővonal” – mutatott rá Vajda, hozzátéve: ezzel az államtitkár hazugságba szorította a saját kormányának a miniszterét, miután feketén-fehéren bevallotta, hogy a kormány tudatosan beírta az Erasmusra a plusz pénzt a költségvetésbe – ezt eredetileg cáfolták.

Vajda szerint más értelme is van annak, hogy létrejött ez a bizottsági ülés. A határozatképes, majdnem négyórás ülésen Banai – akit keményen faggattak a testület ellenzéki tagjai („csak nekem mintegy tucat kérdésem volt”) – nem követte a fideszes hagyományt és nem bújt ki formálisan a válaszadás alól. A kormánypártiak ugyanis rendre egyszerűen „nem hallják meg” a kérdéseket, vagy egyszerűen nem válaszolnak, netán azzal ütik el a válaszadást, hogy nem ez a helyes kérdés. Banai azonban tételesen reagált a rengeteg kérdésre, mindegyikre adott legalább valamilyen választ, „nem biztos, hogy mindegyik elfogadható volt, de legalább valamilyen válasz volt”.

Kérdésünkre, hogy lesz-e folytatás, Vajda emlékeztetett arra, hogy a plenáris ülésen – ami valószínűleg február 27-én kezdődik majd – egy négy-hat hetes időszak alatt tárgyalják majd a költségvetést. „De már önmagában az is siker, hogy a parlament elé kerül a büdzsé, hiszen nem erről volt eredetileg szó” – tette hozzá és felidézte, Orbán maga jelentette be, hogy rendeleti költségvetést fogadnak majd el. Vélhetően több forrásból érkezett impulzus, figyelmeztetés hatására változtattak, hiszen rengeteg bírálat érte a kormányt a rendeleti költségvetés miatt, így az is, hogy ilyesmire még a Kádár-rendszer idején sem volt példa. Majd valamikor március legvégén, április elején fogadja el a törvényt a kormánypárti többség – mondta a szocialista bizottsági elnök, maliciózusan hozzátéve: lehet, hogy éppen bolondok napján, április 1-jén (aligha, mert az szombatra esik – a szerk.).

S hogy akkor vajon mi alapján működik most az ország? Esetleg majd januárra visszamenőleg változnak a költségvetési tételek? Vajda ezt ugyan elképesztőnek tartja, ám úgy véli, hogy legalább egy kis elmozdulást sikerült azzal elérni, hogy egyáltalán bekerült a parlament elé a büdzsé.

Lehet-e tudni arról, hogy a kormány – a tanulságokat levonva – véget vetne annak az elfogadhatatlan gyakorlatnak, miszerint már az év közepén elfogadják a következő év költségvetését? – kérdeztük. Vajda szerint a bizottsági ülésen Banai államtitkár erről szóló válasza azt sugallta, hogy érzékelik a problémát, s már arról beszélt, hogy bár vannak a korai elfogadásnak előnyei, de éppen így hátrányai is, és hogy lehet mérlegelni. „Talán érzik már, hogy véget kellene vetni ennek a gyakorlatuknak” – értékelte Vajda. Hiszen van számukra is levonható tanulság: a nyáron áterőltetett 2023-as költségvetés következménye ugyanis egy hihetetlen kapkodás volt, módosítás, majd rendeleti törvény született, ahelyett, hogy – mint minden normális országban – decemberben, a folyamatok ismeretében fogadnák volna el a következő évi büdzsét.