A Fidesz összeomlik

Halász Noémi szerint első látásra kevés kapcsolat van a vulkánkutatás és a politika között, mégis találhatók párhuzamok. A fiatal kutató jelenleg egy tanzániai vulkán vizsgálatából írja doktori dolgozatát, amelynek megvédése után földtudományi doktor lehet. „Nem gyógyítani, csak vizsgálni fogom őket” – mondta nevetve a műsorban, amikor arról kérdezték, a „vulkánok doktora” lesz-e.

Bár nem geológus végzettségű, hanem földtudományi kutató, szerinte ez a terület sokkal szélesebb spektrumot ölel fel: az éghajlattantól az őslénytanon át a vízügyi kérdésekig számos olyan témával foglalkozik, amely közvetlenül érinti az emberek mindennapjait. „Ezek olyan dolgok, amik a magyar emberek mindennapjait érintik. Így a politikához is jobban tud kapcsolódni” – fogalmazott.

„Nyitottan állok az új kormányhoz”

A beszélgetés egyik központi témája az volt, hogyan folytatja politikai tartalomgyártói munkáját a választások után. Halász Noémi korábban elsősorban Orbán Viktor beszédeit és politikáját elemezte videóiban, most azonban azt mondja: más korszak következhet.

„Az Orbán Viktor-elemzések nagyon más világhelyzetben és közpolitikai hangulatban történtek” – mondta. Hozzátette, jelenleg „nyitottan próbál állni a változáshoz, az új kormányhoz, az új miniszterelnökhöz”, és amíg demokratikus keretek között működnek a dolgok, addig nem látja értelmét annak a típusú, folyamatos kritikai elemzésnek, amelyet korábban végzett.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy kritikátlan lenne. „Ha bármi olyat látok, amivel vitatkozni tudnék, vagy úgy érzem, hogy nem jó irányba haladnak a dolgok, akkor azt nyilvánvalóan jelezni fogom és el fogom mondani a véleményemet” – hangsúlyozta.

A választások utáni időszakról azt mondta, tudatosan visszavett a tempóból. „Most úgy érzem, hogy nekem is szükségem van egy kis pihenésre” – fogalmazott, ugyanakkor továbbra is figyelemmel követi az aktuálpolitikai eseményeket, és fontosnak tartja, hogy minél több emberhez eljussanak ezek a témák.

A fiatalok politikai aktivizálódását történelmi jelentőségűnek tartja. Szerinte az a közel 300 ezer első szavazó, akik most jelentek meg a politikában, azért mozdult meg ilyen erősen, mert „ebben a rendszerben nőttek fel”, és saját bőrükön tapasztalták meg annak problémáit, különösen az oktatásban.

„Látták, ahogy a tanáraikat próbálják ellehetetleníteni, ahogy megalázzák őket, ahogy az ő jövőjükkel játszanak” – mondta. Szerinte a mostani választás azért volt más, mert a fiatalok végre reményt láttak a változásra. „Most azt érezték, hogy van értelme beleállni és van értelme tenni.”

Halász Noémi arról is beszélt, hogy benne is felmerült a külföldre költözés gondolata. „Akkor fontoltam volna meg a külföldre költözést, hogyha ismét Fidesz-kétharmad lett volna. Ez szerencsére nem történt meg” – mondta. Hozzátette: most kíváncsian figyeli, milyen irányba indul az ország, és szeretne részese lenni ennek a folyamatnak.

Egyetemek, kutatás, „felszabadultabb levegő”

A kutató szerint az egyik legsürgetőbb feladat az egyetemek és a tudományos élet helyzetének rendezése. Felidézte: éppen akkor kezdett politizálni, amikor az egyetemek alapítványi átalakítása zajlott.

„Első sorból figyelhettem, hogy itt mi történik” – mondta a szegedi egyetem modellváltásáról. Szerinte az elmúlt években világosan látszottak a következmények, például a nemzetközi pályázatokból való kizárás vagy a kutatási lehetőségek szűkülése.

„Absurdnak találom azt, hogy fiatal kutatóknak gyakorlatilag éhbérért kell dolgozni jelenleg ebben az országban” – fogalmazott. Úgy látja, az ország fejlődéséhez elengedhetetlen lenne a tudományos élet valódi megbecsülése és támogatása.

A politikai változások kapcsán arról is beszélt, hogy szerinte az elmúlt hetekben „felszabadultabb levegő” alakult ki az országban. Úgy látja, hirtelen elkezdtek újra működni bizonyos intézmények, és sorra kerülnek elő olyan ügyek, amelyekről korábban nem hallott a nyilvánosság.

„Az ember csak kapkodja a fejét, hogy most éppen melyik hírre figyeljen” – mondta. Szerinte mindez azt bizonyítja, hogy korábban az igazságszolgáltatás nem működött valóban függetlenül. „Kizártnak tartom, hogy az elmúlt három hétben nyitották volna meg azokat az ügyeket, amikről most újabb és újabb hírek jönnek. Ezek eddig is ott voltak, csak valamiért nem foglalkoztak velük.”

A szegedi Fidesz helyzetéről is beszélt. Mint mondta, a helyi szervezet vezetőjét előzetes letartóztatásba helyezték egy mezőgazdasági vállalkozást érintő ügy miatt, így a párt helyben vezető nélkül maradt. „Most nincsenek jó állapotban” – fogalmazott a szegedi Fideszről, hozzátéve: a választási vereség és a politikai visszavonulások is komoly megrázkódtatást jelentettek számukra.

„Nagyon nagy a baj” – súlyos aszály jöhet

A beszélgetés végén Halász Noémi szakmai területére, az aszályhelyzetre is kitértek. A kutató szerint az idei év különösen súlyos lehet mezőgazdasági szempontból.

„Áprilisban általában 40 milliméter eső szokott esni. Most ehhez képest ennek a tizede esett nagyjából országszerte” – mondta. Hozzátette: vannak olyan térségek, ahol gyakorlatilag egész hónapban nem volt számottevő csapadék.

Szakértőkkel egyeztetve arra jutottak, hogy az idei aszály akár rosszabb is lehet az elmúlt évek rendkívül száraz időszakainál. „Nagyon nagy a baj” – fogalmazott.

Szerinte ugyanakkor nem az éves csapadékmennyiség csökkent drasztikusan, hanem annak eloszlása változott meg. Ezért kulcskérdés lenne az esővíz helyben tartása és a talajvíz visszatöltése.

„Jelenleg az a mentalitás, hogy az esővizet elvezetjük a folyókba. Ehelyett ezt meg kellene tartani” – mondta. Példaként említette az esőkertek kialakítását, amelyek nemcsak a víz visszaszivárogtatásában segítenének, hanem hűtenék is a városi környezetet.

Beszélt arról is, hogy a Tisza és a Duna vízszintje is rendkívül alacsony jelenleg, ami tovább súlyosbítja a helyzetet. Szerinte rövid távon az új kormány sem tud csodát tenni, de hosszabb távon természetközeli vízgazdálkodási megoldásokkal és megfelelő agrártámogatási rendszerrel mérsékelhetők lennének a károk.

Az aszály következményei már most érzékelhetők az élelmiszerárakban. „Tavaly nyáron is a gyümölcsök sokkal drágábbak voltak, mint korábban” – mondta, hozzátéve: a terméskiesés és a gazdák kilátástalan helyzete miatt egyre többen hagynak fel a termeléssel.

„Éhen halni nyilván nem fogunk, mert tudunk importálni, de az kérdés, hogy ez meddig lesz megfizethető” – fogalmazott. Szerinte a klímaváltozás mellett legalább akkora probléma a jelenlegi agrártámogatási rendszer működése, ezért mindkét területen sürgős változásokra lenne szükség.