Az államtitkár számításai szerint az európai élmezőnyben van a magyar foglalkoztatottság

Czomba Sándor kiemelte: az elmúlt egy évben átlagosan mintegy négymillió hétszázezer ember dolgozott Magyarországon, az első negyedévben 7 ezerrel dolgoztak többen, mint az előző év hasonló időszakában.

A következő időszakban sem várható romlás ebben a tekintetben, hiszen nagyon sok olyan beruházás kezdődik, amely újabb munkahelyeket teremt – húzta alá.

Az egyik legnagyobb kihívás, hogy a kétszázötven-háromszázezer inaktív vagy regisztrált álláskereső státuszban lévő embert mielőbb vissza kell segíteni a munkaerőpiacra – mondta.

2010-ig jobban megérte segélyen élni, mára azonban egyértelműen látszik, hogy az emberek nem a segélyezési rendszeren keresztül, hanem munkából igyekeznek megélni – fogalmazott az államtitkár.

Czomba Sándor kitért arra, hogy mintegy tízezer munkavállaló hiányzik a munkaerőpiacról, szavai szerint bár a feldolgozóipar „egy kicsit gyengélkedik, a szolgáltatói szektor kompenzálja ezt". Mint mondta, meggyőződése, hogy „a következő időszakban a feldolgozóipar és ezen belül a járműgyártás is ki fogja venni majd a részét a bővítésből."

Hozzátette: képzésekkel, átképzésekkel segítenek. Példaként említette a munkából munkába programot, mely véleménye szerint reményt nyújthat azoknak, akiket elbocsátottak a munkahelyükről.

Kitért arra, hogy a teljes foglalkoztatást segítő Garancia Plusz program révén közel negyvenezren dolgoznak Magyarországon január óta, és emellett számos egyéb programot is indítottak, például a közfoglalkoztatásból a versenyszférába elnevezésűt.

Czomba Sándor beszélt arról is, hogy a cégek sokszor nem végzettség hanem kompetencia alapon keresnek munkaerőt, ezért van fontos szerepe a kompetenciaalapú regiszternek, amelynek segítségével próbálják megtalálni azokat az embereket „akik tudnak, akarnak és képesek is dolgozni" – tette hozzá.