Az egészségügy béremeléséről a jövő évi költségvetésben szó sem esik
A járvány idején tett hangzatos ígéretek ellenére, az egészségügy jövőre is mostohagyermek marad – nyilatkozta a Hírklikknek Kökény Mihály. A volt egészségügyi miniszter szerint, a beterjesztett költségvetésben szó sincs az intézményrendszer, tehát a kórházak és rendelők korszerűsítéséről, vagy a bérek emeléséről. A pénzügyminiszter, Varga Mihály ugyan azt mondja, egy háromezer milliárdos egészségügyi és járványügyi alap biztosítja az egészségügyi kiadások forrásait. De a Hírklikknek nyilatkozó Kökény úgy véli, a büdzsé lényegében semmire sem nyújt garanciát, sem az intézményrendszer modernizálására, sem az orvoshiány megszüntetésére, se a béremelésre. Az egészségügyben beígért 500 ezer forintos jutalom is inkább elfedni igyekszik a jövő évi fizetésemelés elmaradását.
A világjárvány kimondatlanul is azt diktálná, hogy ha valamit, akkor az egészségügyet fejleszteni kéne. Érződik ez a szándék a költségvetésben?
Egyáltalán nem, pedig nagy szükség lenne rá. Ennek ellenére, a kormány továbbra is keveset fordít egészségügyi közkiadásokra. Már az unióban is a sereghajtók közé tartozunk, messze az európai átlag alatti összeget fordítjuk az ország egészségére. Legfeljebb a propaganda harsogja, hogy a kormány modernizálná az egészségügyet, de valójában folytatódik az ágazat leépülése.
Tudomásom szerint, a kormány 3 ezer milliárdos járványügyi alapot hozna létre, ami szinte korlátlan költést engedne. Ez az összeg sem elég?
Ez csak egy trükk. A kabinet átkeresztelte az eddigi egészségbiztosítási alapot járványvédelmi alappá, ami az elmúlt évihez képest nyolc százalékkal valóban növekszik. Viszont a benyújtott költségvetés szerint, a felhalmozott pénz mindenféle címen el van különítve, tehát az egészségügy működésére; kórházakra, háziorvosokra alig jut több, mint az idén.
Pedig már most is több száz háziorvos hiányzik, százezreknek nincs saját orvosuk. Nem lehet ezt pótolni?
Lehetne, ha több pénzt fordítanának erre a célra. Ha jól emlékszem, a háziorvosi ellátásra jövőre 138 és fél milliárdot terveztek, miközben tavaly is ennyi volt. Így aligha várható, hogy a falusi, vagy kisvárosi orvoshiány megoldódik, pedig ezek a kollégák szó szerint a frontvonalban vannak.
Korábban felmerült, hogy a praxisokat államosítanák. Az jelenthetne jobb anyagi ellátást?
Egyáltalán nem látszik, hogy a hálózatot hogyan akarják fejleszteni, pedig a szakmai szervezetek már régóta követelnek megfelelő béremelést. Ami már évek óta indokolt lenne, és ami garantálhatná, hogy az egészségügyből ne meneküljenek el az orvosok és az ápolók.
A költségvetést átolvasva, az az érzésem, hogy a megoldást jelentő béremelésre nincs is szándéka a kormánynak. Alig jut több a kórházak működtetésére, a járóbeteg szakellátásra, vagy a mentők, és az otthoni szakápolók fizetésére, mint korábban. Igaz, egyelőre csak a benyújtott költségvetés fő összegeit látjuk, a részletek még nem állnak rendelkezésre.
Viszont az már most látszik, hogy a sok ígérgetés, miszerint az egészségügyre kiemelt összeget akarnak fordítani, nos, ez – a számok ismeretében – egyáltalán nem igaz. Sajnos az egészségügy jövőre is mostohagyerek marad.
Visszatérve a praxisok államosítására: ha megerősítése nincs a hírnek, van legalább egyértelmű cáfolta?
Az államosításról kiszivárogtak tervek, amik ellen több egészségügyi szervezet tiltakozott. Viszont észre kell venni, hogy a kormány eddig nem cáfolta meggyőző erővel a hírt. Emlékezzen, hogy amikor a kórházak államosítását készítették elő, az akkori miniszter, Szócska Miklós, az utolsó pillanatig tagadta, hogy az önkormányzatoktól elveszik a gyógyintézeteket.
Túlságosan tehát nem bízhatunk abban, amit mondanak, mert a háziorvosi hálózat államosításáról évek óta hallani, különféle konferenciákon pedig tervezeteket is mutattak. Ezen elképzelések szerint, a járási hivatalok felügyelete alatt működhetnének a háziorvosok. Ennek előszele a járvány előtti kommunikációban is érződött. Pedig ez borzasztóan nagy felháborodást váltana ki az egész országban. Sokan visszaadnák a praxist, még annyi orvos sem maradna, amennyi most van.
A tervezett háromezer milliárdból nem lehetne gyökeresen átalakítani, hatékonnyá tenni az egészségügyet?
Erről már sok szó esett, de nagyon kevés történt. A magyar egészségügy ma olyan állapotban van, hogy ha az ágazatba nem invesztálnak, tehát ha nem oldják meg az orvosok, ápolók, a teljes személyzet tisztességes bérezését, akkor össze fog roppanni. Érzékelhető, tehát 60-70 százalékos béremelés nélkül teljesen irreálissá válik bármiféle átalakítás.
Az orvosi kamara vezetése szerint, Pintér Sándor belügyminiszter – aki Kásler helyett tervezi a jövőt – nem utasította el a határozott fizetésemelést. Ez biztató?
Nem tudom, mert rá sem bólintott. Persze ritka dolog, hogy egy ország egészségügyét a hivatalban lévő belügyminiszter alakítsa át – az ugyancsak hivatalban lévő egészségügyi miniszter helyett. Mindenesetre a Magyar Orvosi Kamara elég sok adattal, javaslattal segíti ezt a folyamatot. A szakmai szervezet a saját honlapján meg is jelentette, hogy milyen elképzeléseket, javaslatokat tettek le a belügyminiszter asztalára.
A költségvetésben van jele az egészségügy átalakításának, egyáltalán Pintér Sándor fellépésének?
Nyoma sincs, pedig meggyőződésem, hogy az egészségügy teljes szerkezeti átalakítását legalább jelezni kéne. Ha például az lenne a cél, hogy minél több kezelést a kórházon kívülre akarnak szorítani, akkor át kell alakítani intézményeket, műszerek kellenek, növelni kell az ápolási otthonok kapacitását, s persze személyzet kell.
Benne van a vaskos költségvetésben a kórházak modernizálása, esetleg a szuperkórház tervezése?
A minisztérium programjában az Egészséges Budapest programot fejlesztenék, de részleteket nem találtam. Így azt sem tudom, hogy a szuperkórházra jövőre mennyit szánnak.
Talán majd a parlamenti vitában a felszínre jön, ahogy napi beszédtéma, hogy az egészségügyben dolgozóknak 500 ezer forintot ígért a kormány, miközben az ápolók fizetése a járvány idején csökkent. Meglepte?
Nézze, elsősorban az ápolók pénze lett levesebb, mert bizonyos feladataikat nem tudták ellátni. Viszont az már botrányos, hogy néhány kórház az átmeneti többletpótlék csökkentésére kényszerült. Ezt nagyon gyorsan megcsinálta néhány kórház, persze nem jókedvében.
Az 500 ezer forintot – a hírek szerint – a Semmelweis-napra, tehát július 1-jére időzítik, nyilván brutális kormánypropaganda kíséretében. Nem szabad elfelejteni, hogy a félmilliós összeg bruttó juttatás, a nettó valamivel 300 ezer felett lehet. Ez az összeg egy szakápoló két-két és fél havi bérének felel meg. Olyan érzésem van, mintha ezzel a kezdeményezéssel el akarnák fedni a tervezett béremelést. A jövő évi költségvetésben ugyanis a tervezett fizetésemelésekről szó sem esik.
