Az egyenlet rossz végén áll a magyar gazdaság
Az elemző szerint több oka is van annak, hogy 0,7 százalékos GDP-csökkenésről számolt be a héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a Hírklikknek elmondta, a gyenge ipari teljesítmény valóban hozzájárul a GDP-csökkenéshez, de az autóipar gyengélkedését nem lehet Németországra fogni. Az állami beruházások halasztása, és a napról-napra változó gazdaságpolitika is hozzátesz a csalódást keltő adatokhoz.
A GDP 0,7 százalékos csökkenése a harmadik negyedévre vonatkozik, és negyedéves, illetve éves alapon is azonos mértékű csökkenést mutat. Ez a gazdasági teljesítmény minden elemzői várakozást alulmúlt, de mégsem volt akkora meglepetés: az elmúlt kilenc negyedévből hat alkalommal csökkent a reálértéken vett GDP Magyarországon, és a legutóbbi éves adat is mínusz 0,8 százalék volt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a német gazdaság tragikus helyzetének, illetve az ipari teljesítmény romlásának tudja be a csökkenés mértékét. A német autóipar ugyan már hosszú ideje nem a fénykorát éli, ami hatással van a magyar autó- és akkumulátoriparra is, de nem ez az egyetlen probléma.
„A harmadik negyedévben Európa-szerte pozitív meglepetéseket láttunk, kivéve Magyarországon. Azok az országok, ahol fontos az export és az ipar, gyengébben teljesítenek, de a belső kereslet, a beruházás, a fogyasztás, a szolgáltató szektor képes volt ezt ellensúlyozni. Magyarországon ez a belső motor nem tudja a külső kereslet hiányát ellentételezni” – mondta a Hírklikknek Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. „Az ipar gyengélkedése valóban hozzájárul a gazdaság rossz teljesítményéhez, de az agrárium és az építőipar is visszafogta a gazdaság növekedését” – tette hozzá.
A kormány több tervezett állami beruházást is elhalasztott, az elemző szerint a beruházási aktivitás Magyarországon különösen gyenge. Úgy látja, a bizonytalan gazdaságpolitikai környezet miatt sem nyitottak a magyar vállalkozások a beruházásokra: nem bíznak abban, hogy a következő fél-egy évben nem kapnak egy újabb adóterhet a nyakukba, amit nem tudnak kifizetni. „Ezekből tevődik össze az, hogy a beruházások éves alapon kétszámjegyű mértékben esnek vissza. A harmadik negyedéves adatokat még nem látjuk, de vélhetően nem sokat javult az összkép. Uniós források vannak, uniós projektek folynak, de az állami beruházási láb hiányzik. A kkv-szektorban óriási potenciál lenne, de úgy tűnik, a jövő év folyamán kapják meg azokat az uniós forrásokat, amiket eddig vártak. Ez lehetőséget teremt a beruházások élénkülésére” – mondta Virovácz.
A kormány 2025-től évi 3 százalékos GDP-növekedést céloz meg, ezt pedig a fogyasztás erősítésével, az ingatlanpiac fellendítésével, valamint a kis- és középvállalkozások támogatásával igyekeznek elérni. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter elmondta: a növekvő keleti piacok felé is bővíteni szeretnék a kapcsolataikat, hogy az ország gazdasága kevésbé legyen kitett a jelenleg legfontosabb külpiacunk, Németország teljesítményének. A jövő évi 3 százalékos növekedési cél azonban még nagyban függ attól, hogyan alakul Németország kereslete. Az elemző szerint az autóipar – a zöld és a hagyományos egyaránt – valamint a gépgyártás egy globális leszálló ciklusban van. „Németország szintén exportorientált ország. Magyarország a rosszabbik végén van az egyenletnek, az autóipar túlsúlya miatt mi ezt jobban megérezzük” – mondta Virovácz Péter.
