Az ellenzék már legyőzné a Fideszt

Kardos Ernő 2019. október 28. 13:26 2019. okt. 28. 13:26

Az önkormányzati választás után tovább erősödött az ellenzék. A Publicus Intézet felmérése szerint a népszerűségi listát még mindig a Fidesz-KDNP vezeti, de teljes összefogás esetén az ellenzék már az egész országban legyőzné a kormánypártokat. A legutóbbi mérések szerit a Fidesz 29 százalékon, a legerősebb ellenzék párt a DK, illetve a Momentum 8 százalékon, az MSZP 7 százalékon, a Jobbik 6 százalékon áll, és a sort az LMP, a Kutyapárt, a Mi hazánk mozgalom zárja. Pulai Andrást, a Publicus Intézet kutatási igazgatóját a számok mögötti összefüggések elemzésére kértük.

- A választás óta szinte semmi nem történt, mégis, mivel magyarázható az ellenzék erősödése? A szavazók a győzteshez húznak?

- Feltétlen, hisz az ellenzéki győzelem mértéke több nagy- és kisvárosban, illetve a fővárosban is mindenképp komoly sikernek tekinthető. Ez a diadal pedig az ellenzéki érzelmű választók számára újabb reményt adott, és ez a hangulat határozta meg az ellenzéki érzelmű választók álláspontját. Végül is a választás eredménye egyértelműen bebizonyította, hogy a sokat vitatott összefogás működött. Szerintem a kutatási eredmények emiatt jeleztek ellenzéki erősödést.

- Vagyis az ellenzéki pártok hosszú idő után megtalálták saját győzelmi stratégiájukat?

- A Fidesz mindent meg fog tenni, hogy ez ne sikerüljön, és az ellenzéki pártok vezetői között is van nyilván olyan, akinek ez személyesen nem érdeke. Ezért aztán csak akkor derül ki, hogy megtalálták-e, ha 2022-re ténylegesen meg is tudják majd csinálni. Az ellenzéki választók már régóta ezt szeretnék.

- Az ellenzék számára tehát az összefogás lehet a győzelem kulcsa a következő választáson?

- Az elmúlt tíz évben már mindent mást kipróbált az ellenzék, de eddig semmi nem működött igazán. Viszont a pártok együttműködése, az összefogás, illetve ennek egyik eszköze az előválasztás jelentős eredményeket hozott. Úgy gondolom, hogy az előválasztási küzdelem nélkül pusztán az összefogás nem hozott volna sikert.

- Vannak elemzők, akik állítják, hogy a pártok közös listájára kevesebben szavaznának, mint a külön-külön induló, az egymással évközben versengő pártokra. Mit szól ehhez?

- Mondjuk inkább azt, hogy korábban lehetett ilyen álláspont, de ma ezt már értelmezni sem tudom. Ilyen hatás a valóságban ugyanis nincs, aki le akarja váltani a Fideszt, az támogatja az ellenzéki összefogást. Ezt mutatta már a másfél évvel ezelőtti vizsgálatunk is, és aztóta az összes ami ebben a témában készült. De ami fontosabb: ezt bizonyítja az önkormányzati választás végeredménye is.

- Mint a vizsgálatukból kiderült a Fidesz nem gyengült alapvetően, hisz legfeljebb egy százalékot veszítettek, áttörés tehát nincs?

- Valóban, viszont az ellenzék három százalékot nyert, ami így együtt meghaladja a hibahatárt, tehát valóságos erősödésről van szó.

- A Publicus Intézet hirdeti is, hogy az eredmény előrejelzése talán a legpontosabb volt. A fővárosban fej-fej melletti küzdelmet vártak, minimális szavazati győzelemmel. Ehhez képest, ha nem is fölényes, de meggyőző volt az ellenzéki siker. Ez a Borkai-ügy eredménye?

- Valószínű, de azt is tudni kell, hogy a mi utolsó adatfelvételünk a Borkai-ügy kirobbanása közben volt. A botrány részletei, a fotók és a videók csak lassan jutottak el a választókhoz. Mikor ez megtörtént, mi épp akkor fejeztük be az adatfelvételt, de mi már akkor is láttuk, hogy a Fidesz szavazóinak csökken a részvételi hajlandósága, az ellenzéké pedig növekszik; ezért jeleztünk több helyen ellenzéki győzelmet. Magyarán az adatfelvételünk után kiteljesedő botrány tolta el két-három százalékkal a jelöltek támogatottságát. De még így is hibahatáron belül mértük az összes szereplő eredményét, és a részvételt is; ezzel valóban mi lettünk most a legpontosabbak.

- Visszatérve a győzelem kulcsának nevezett összefogáshoz. Politikai értelemben a kormányzó pártok célja a sikeres ellenzéki együttműködés szétverése lehet. Gondolja, hogy Orbán Viktor épp ezért kezdte el „kis nácinak” nevezni a Jobbik képviselőit, akik szerinte összefogtak a kommunistákkal? A miniszterelnök a választók figyelmét akarta felhívni arra, hogy az ellenzék soraiban nyilas párt van?

- Persze, ez a választóknak szóló kormányfői üzenet volt, de Orbán Viktor pontatlanul értékelte a helyzetet. Ugyanis a választók már egy ideje nem gondolják a Jobbikot „nyilas”, vagy „kisnyilas”, az MSZP-t pedig kommunista pártnak. A szélsőjobboldali politikusok többnyire már el is tűntek a Jobbikból, a maradék befolyása is csökkent. Ugye Sneider Tamás is lemondott már a pártelnöki posztjáról, a vezetésben tehát nincs is szélsőjobboldali. A „nácizásnak” ma már egyszerűen nincs alapja. A kormánypropaganda ugyan próbálkozott ezzel a kampányban, de a választókra nem volt hatása. Pontatlanul ítélte meg Orbán a Jobbik szavazóit is. A párt támogatói az elmúlt években teljesen lecserélődtek, akiket le lehetne „nácizni” már rég nincsenek ott. Az igazán radikális, szélsőséges választók többsége elment a Fideszhez, a többiek pedig már a Mi hazánk Mozgalom támogatói lettek. Ezért is tévedtek amikor – kis túlzással – azt próbálták elhitetni, hogy a „nácik” fognak össze a „liberálisokkal”. A kampány-szlogen azért sem működött, mert valójában ez nincs így! Már legalább másfél éve nem igaz.

- Ráadásul a választók akkor már a teljes ellenzéki összefogást várták, amikor a politikusok még nem ebben gondolkodtak. A politikusok ebben az esetben csak követték a szavazókat?

Igen, ez abszolút így van. Az ellenzéki választók már négy-öt éve összefogás-pártiak, már az előző választáson is ezt szerették volna. A Fidesz kártevését nagyobbnak gondolták, mint az ellenzéki összefogás problémáit. Azt egyelőre nem tudjuk, hogy a pártok tovább mélyítik-e az összefogást, vagy sem. A pártok szempontjából az lenne a logikus lépés, ha követnék a választói akaratot és tovább mélyítenék az összefogást. Ez ugyanis minden esetben sikeres volt. Mára már nem csak a kutatásokból, hanem választási eredményekből is teljesen világos, hogy amíg nincs teljes összefogás, addig az ellenzéki szereplők ugyan azt a tábort szeletelik újra és újra. Új helyzetet és új választókat tehát az összefogás tud hozni ebbe a táborba; ahogy az önkormányzati választáson hozott is.