Az ellenzék még megnyerheti a választók többségét, csak hallgatni kell rájuk
A jelenlegi kormánypártok tudatosan igyekeznek megosztani az ellenzéket, hiszen ez növeli esélyüket a jövő tavaszi választási győzelemre. Az ellenzéki pártoknak ezzel szemben csak a közös lista és az együttműködés lehet a megoldás. Így értékelte a kevesebb, mint egy év múlva esedékes önkormányzati és európai parlamenti voksolás előtti helyzetet Kéri László. A politológus jelentős gondnak tartja, hogy a pártok nem hallgatnak az elemzőkre. De még nagyobb probléma, hogy a választók álláspontját sem veszik figyelembe.
Három nézőpontból kell vizsgálni a választási előkészületeket – kezdte elemzését Kéri László. Ebből pedig az is világossá válik, hogy a pártok, az elemzők, valamint a választók szempontjai is egymástól eltérőek, ezeken keresztül értékelik a helyzetet. Ami egyúttal magyarázza azt is, miért nem egyértelmű valamennyiüknek, hogy csak együtt, közös listán indulva lehet esélyük a jelenlegi kormánypártok legyőzésére.
A pártok álláspontja önmagában indokolt és magyarázható is lehet. Valamennyi igyekszik erősíteni a saját helyzetét és ebből az egyébként korlátozott szempontból áll hozzá a közös lista gondolatához. Azok, amelyek a különböző felmérések alapján viszonylag jelentős előnnyel rendelkeznek a többiekhez képest, azt mondják, egyedül is sikerre számíthatnak. Azok viszont, amelyeknek kisebb támogatottságot mérnek, attól tartanak, ha némiképpen feladják önállóságukat, kikophatnak a versenyből. Így – különböző nézőpontból bár, de – mindannyian amiatt aggdónak, hogy elveszíthetik saját választóikat. Ezért saját helyzetüket próbálják erősíteni, ami egyúttal azt is jelzi, hogy túlságosan átpolitizálódott a helyzet – állapította meg Kéri.
Az elemzők többsége joggal jut arra a következtetésre, hogy napjainkban többen utasítják el a kormánypártokat, mint ahányan támogatják a jelenlegi hatalmat – folytatta a politológus. Csakhogy a szembenállók szétaprózottak, így lényegében hozzájárulnak a Fidesz-KDNP győzelméhez. Ráadásul a választási szabályok, a média jelentős része feletti uralom, valamint az, hogy az ellenzék pártjai gyakran egymással harcolnak, ugyancsak a kormánypártok fölényét erősítik. Az elemző szerint tehát az lenne kívánatos, ha valóban megmutatkozna, milyen erő áll szemben a hatalommal.
Ehhez pedig a megoldás csak a közös lista lehet – húzta alá Kéri László. Ez különösen fontos lenne az önkormányzati választáson, amelyet nem véletlenül tettek egy napra az európai parlamenti voksolással. Ebben ugyanis a kormánypártok újabb esélyt láttak az ellenzék megosztására, nem is ok nélkül, hiszen az EP-választáson lényegében egymással kell versengeniük, így elképzelhető, hogy külön indulnak. Mindebből az következik – mondta az elemző –, hogy sosem derülhet ki, mennyire elégedetlen a valóságban a társadalom. Hiába az érzékelhetőek gazdasági és társadalmi gondok és nehézségek, még mindig úgy látszik, mintha a kormánypártok élveznének nagyobb támogatást.
Az ellenzék számára tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a jelek szerint nehezen értik meg a választók lélektanát. Az urnákhoz járulók nagy többsége ugyanis – természetesen – nem végez mélyelemzést, ők fekete-fehér alapon gondolkodnak. Csak kis részük tud eligazodni például az eltérő ellenzéki álláspontok között. Még kevesebben vannak, akik egy-egy párt elkötelezett hívei. Az emberek túlnyomó része elégedetlen ugyan a jelenlegi helyzettel és emiatt a kormányt okolja, de ugyanakkor nem is párthívő. Nem akarnak – netán nem is tudnak – tehát választani a különböző ellenzéki pártok között, ehelyett inkább a biztosra voksolnak, az egységes hatalmi tömbre – magyarázta a politológus.
Mindebből az következik, hogy ha az ellenzék nem tud világos alternatívát felmutatni, akkor újabb csalódás éri. Ennek az alternatívának a része az is, hogy egységet igyekeznek képviselni a választók előtt a kormánypártokkal szemben. Márpedig a jövő júniusi voksolás természetesen kihat a következő, 2026-ban esedékes parlamenti választásra is – hívta fel a figyelmet Kéri László. Ha most ismét jelentős vereséget szenvednek – mint tavaly áprilisban –, abból a választók azt a következtetést vonhatják le, hogy majd két év múltán sem lesz érdemes rájuk szavazni.
A politológus szerint az ellenzéki pártoknak végre fel kellene ismerniük, hogy csak együtt lehetnek sikeresek. Ehhez jóhiszeműen kellene közeledniük egymáshoz és kölcsönös engedményekre is szükség lenne. Ezzel tudnák csak elfeledtetni, hogy a tavalyi parlamenti választás előtt ugyan az összefogásról beszéltek, de valójában nem fogtak össze. A választók azt látták, hogy az előválasztás sikere után a valódi megmérettetésen már nem voltak hajlandók igazán együttműködni és ezért csalódtak bennük. Már nem hisznek nekik, de a tendencia most még megfordítható. Hallgatni kellene az elemzőkre, de leginkább a választóknak azt az igényét kellene figyelembe venni, hogy valódi alternatívát nyújtsanak a jelenlegi hatalommal szemben – összegezte álláspontját Kéri László.
