„Az ellenzéki pártok az első hívó szóra jöttek”

Tóth elmondta: az ellenzéki pártok több ügyben közösen lépnek fel. Ez a mostani gyors és egyöntetű támogatás azért „nagyon előremutató”, mert a közös ellenzéki ajánlatban, a közös programban a szakszervezeti és a munkavállalói jogokat vissza kell állítani, sőt, erősíteni kell – az MSZP ezt javasolja.

Kordás hozzátette: nagyon sok problémát vet fel a kétéves munkaidőkeret. Egyrészt elszámolási vitákat generálhat, hiszen vajon a munkavállaló mennyire tudja pontosan nyilvántartani két évre visszamenőleg, hogy mikor túlórázott és mikor dolgozott munkaidőkereten belül?

„Ha én ma túlórázom, akkor az majd két év átlagában derül ki, hogy az túlóra volt-e, vagy a munkaidőkereten belül ledolgozásra került az a mai túlóra” – magyarázta. De a jogszabály a pihenéshez való jogot és a szabadsághoz fűződő jogokat is sérti.

Tóth azt mondta: ezzel a szabályozással a munkaadók visszaélhetnek: nem kell túlórát fizetni, nem kell műszakpótlékot fizetni, tehát jövedelem-kiesést is okoz a munkavállalóknak.

Példaként hozta, hogy mivel az állam nem gondoskodik a koronavírus-gyanú vagy más betegség miatt, a gyermekükkel otthon maradni kényszerülő szülőkről, tíz otthon töltött munkanapot a munkaadó akár húsz nap alatt ledolgoztathat úgy, hogy nem fizet sem túlórát, sem műszakpótlékot.

Megjegyezte: nagyon sok munkavállalónak elfogyott a szabadsága még a vírus első hullámának idején, és több cég már alkalmazza a törvényt.

Kordás arra hívta fel a figyelmet: ha valaki a járvány miatt otthon van átlagfizetéssel és később kellene ledolgoznia a munkaórákat, de közben állást vált, akkor visszafizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltató felé, hiszen neki olyan bért adtak ki, amit majd később kellett volna ledolgoznia.

Azt mondta: „érdekes” lesz, mit fog szólni az Alkotmánybíróság arra, hogy a 24 hónapos munkaidőkeretet tartalmazó törvény alapján, a kollektív szerződéseket meg lehet kerülni.

Tóth Bertalan is ezt hangsúlyozta. „A szakszervezeteknek semmilyen beleszólásuk nincs ebbe, hiszen azt írja a törvény, hogy a kollektív szerződésben nem kell ezt rögzíteni. A szakszervezeteket teljesen ki lehet kerülni; ami azt jelenti, hogy a munkaadóval szemben egyedül a munkavállaló áll.”

Kordás „jogi nonszensznek” nevezte, hogy egy Békés megyei kormányhivatalt bíztak meg azzal, hogy nemzetgazdasági érdekre való hivatkozásra, zöld utat adjon egy-egy vállalatnak a kétéves munkaidőkeret alkalmazására; méghozzá azért, mert így egy kormányhivatal alacsonyabb szintű döntése mentesíthet egy magasabb szintű törvény alól.

„Egy alacsonyabb rendű határozattal nyilván egy törvényt nem lehet felülírni” – mutatott rá.

Tóth Bertalan erre azzal kontrázott, hogy a kormányhivatal határozata ellen, ráadásul nincs jogorvoslat. Határozott nemmel felelt a műsorvezető kérdésére, aki mint jogászhoz fordult az MSZP társelnökéhez: megnyerhetne-e egy pert a magyar bíróságon egy munkavállaló azzal, hogy egy kormányhatározattal a törvényt átírták és ő ezzel rosszul jár?

Azt is alapproblémának nevezte, hogy a Fidesz-kormány megfosztotta a szakszervezeteket attól a jogtól, hogy közvetlenül az Alkotmánybírósághoz forduljanak; „ezért kellett az MSZP kezdeményezése, amit az összes ellenzéki párt képviselője támogat.”

Tóth és Kordás elmondták: a járványügyi veszélyhelyzet alatt született jogszabályt, ami elsőként lehetőséget adott a munkáltatóknak a kétéves munkaidőkeret egyoldalú bevezetésére, egyszer már – szintén egységesen – megtámadták az ellenzéki pártok az Alkotmánybíróságon. Azt a beadványukat az Alkotmánybíróság azzal utasította el, hogy a jogszabályt a veszélyhelyzet lejártakor hatályon kívül helyezték, ezért már nincs mit elbírálni.

A veszélyhelyzetet megszüntető törvény azonban fenntartotta a kétéves munkaidőkeret lehetőségét, ha a Békés megyei kormányhivatal engedélyezi. Ezt támadták meg a mostani beadványukban.