Az elmúlt húsz év egyik legnagyobb gazdaságpolitikai hibája, hogy nem vezették be nálunk az eurót
A magyar gazdaságpolitika csak a rövidtávú előnyöket veszi figyelembe, ezért maradunk le fokozatosan a korábban nálunk kevésbé fejlett uniós tagállamok mögött is – mutatott rá Gál Péter, közgazdász, egyetemi tanár.
Magyarország, kilenc másik állammal együtt, éppen húsz éve csatlakozott az Európai Unióhoz. Gál Péter, közgazdász, egyetemi tanár a Népszavának adott interjúban egyebek között elmondta, hogy eddig az évfordulóhoz társuló, hivatalos megemlékezések, ünneplések elmaradtak. Biztos, hogy nem véletlenül, és szakmailag érthetetlenül. Eltekintve a politikai okoktól, csak a gazdaságiaknál maradva, ez azért is sajnálatos, mert Magyarország egyértelműen jogos reményeket táplált a csatlakozással kapcsolatban.
Az Európai Unió egységes piaci és támogatási előnyeit nem használtuk ki, annak ellenére, hogy a legmagasabb egy főre jutó támogatásokat kaptuk. Az uniós pénzek felhasználásának hatékonysága nem megfelelő, sőt gazdaságunk fejlődése – összehasonlító alapon – az egyik legkedvezőtlenebb volt az újonnan belépettek között. Mára az egy főre jutó fogyasztásban már a bolgár gazdaság is behozta a hozzánk képesti lemaradását. Az ok: a magyar gazdaságpolitika csak a nagyon rövid távú, és inkább vélt előnyöket, stabilizáló tényezőket veszi figyelembe.
Érdekes helyzet, Magyarországon az egyik legmagasabb volt az elmúlt 10-12 évben a beruházások aránya a GDP-hez képest. Ennek ellenére, a növekedés üteme bár abszolút értékben látszólag kedvező, de a versenytársainkhoz, a többi felzárkózó gazdasághoz képest alacsony volt. Az uniós források hatékonyságában a legutolsók között van Magyarország.
Az euróövezet egységesen működő, átváltási és egyéb transzmissziós költségek nélküli gazdaságok uniója, ahol a tevékenységek hatékonysága jól összehasonlítható és megfelelően orientál. Valutáris unió nélkül az integrációs folyamat és annak előnyei potenciálisan megvalósíthatatlanok. Azok a gazdaságok, amelyek részesei a rendszernek, jelentős, bár országonként eltérő mértékű előnyöket, növekedési és társadalmi hatásokat mutatnak.
Az, hogy nem vezették be nálunk a közös valutát, az elmúlt 20 év egyik legnagyobb gazdaságpolitikai hibája. Hamis az az álláspont, hogy akkor kell a közös európai devizát bevezetni, amikor az ennek megfelelő gazdasági fejlettséget elértük. A valutaárfolyammal való befolyásolás, ez a szisztéma, rejtett protekcionizmust jelent. Az MNB a költségvetési politikával együtt korábban mesterségesen alacsony hatékonyságot teremtett a folyamatos leértékelést eredményező politikával, s ezáltal elkényelmesítette a vállalatokat. Külföldről azok a vállalatok jönnek be, amelyeknek az alacsony költség elérése a céljuk. A mostani kormányzati gazdaságpolitika arra épít, hogy az árfolyampolitika, és minden egyéb elem, a szakszervezetek leépítése, a bérharc megszüntetése, a valódi tárgyalások lehetetlenné tétele, arra ösztönzi a vállalatokat, hogy fajlagos bérköltségük alacsony legyen.
A hosszú interjút itt olvashatják.
