„Az elszegényedett falvak egy részét már az alvilág vezeti”

A roma parlament egyebek mellett azt kérte a kormánytól, hogy a mai járvány okozta vészhelyzetben a cigánytelepekre is terjesszék ki a feltétel nélküli egészségügy ellátást. Jött válasz?

Egyelőre semmi. A miniszterelnöki kabinet annyit jelzett, hogy a kéréseinket átküldték a belügybe. Elvileg onnan várjuk a választ. Egyébként több hasonló horderejű javaslatunk is volt. Ezek közül kettőt bevezetett a kormány: a kilakoltatások felfüggesztése, és a tanulók részére a napi egyszeri meleg étel biztosítása – amelyek plusz forrásokkal nem járnak – bevezetésre kerültek. De a közüzemi tartozások beszedésének átmeneti felfüggesztése, az idősek egészségvédelme, a családi pótlék, a minimálbér, az öregségi nyugdíjminimum megduplázása – ami generálisan kezelhetné a nyomort – nincs napirenden. A legfontosabb kérésünk, ha tetszik követelésünk a mai járványos helyzetben: az elzárt szegénytelepek speciális válságkezelésének megszervezése. Lassan már másfél hónapja, tehát a járvány eleje óta várjuk a választ, de ahogy az általunk képviseltek, mi sem vagyunk emberszámba véve.

A belügyminisztériumnak aligha feladata a szegény gettók, telepek egészségügyi védelme. Komolyan számítanak a rendőri segítségre?

A Belügyminisztériumhoz nemcsak a rendőrség tartozik, hanem az önkormányzatok és a roma ügyek is. Sőt, ide helyezték azt a miniszterelnöki biztosi irodát is, amelynek feladata a 300 legszegényebb magyar településen kialakult nyomor felszámolása. Ezt az irodát vezeti Vecsei Miklós. Vele kezdeményeztünk tárgyalást március végén. A videokonferencián egyetértettünk abban, hogy a nézeteltéréseink ellenére, a válság megköveteli, hogy együttműködjünk, és információt cseréljünk. Hol, melyik településen van jelen a biztos programja, illetve honnan érkeznek hozzánk jajkiáltások. Sajnos, megszakadt az információcsere.

Van fogalma arról, hogy miért szakadt meg a kapcsolatuk?

Egyik nyilatkozatomban kritikusan demagóg diktátornak neveztem a miniszterelnököt. Ezek után, a Belügyminisztériumból azt üzenték, hogy a továbbiakban nem kívánnak velünk tárgyalni. Az interjúban arról beszéltem, hogy társadalom mintegy felének nincs tartaléka, s a kormányfő a segélyt munkához köti, miközben százezres nagyságrendben veszítették el a munkájukat a karanténban szűkölködők. És nemcsak az építőipar szürke zónájában dolgozó munkások, vagy a mezőgazdaság napszámosai.

Tanulság, hogy ha tárgyal a kormánnyal – a Magyarországi Roma Parlament elnökeként –, akkor a kormányfőt nem okos bírálnia?

Demokráciában a kormányfőt is lehet bírálni. Sajnos, a kormány szegényellenes hangulatot teremtett az országban. A társadalom egy része elzárkózik a szegények támogatása elől, passzív, belenyugvó, mert a kormány ezt az értékrendet képviseli. Jól emlékezhetünk Lázár Jánosnak arra a mondatára, hogy akinek nincs semmije, aki szegény, az annyit is ér. Az ilyen mondatok zárják gettóba a magyar szegényeket, hiszen ha nem segítik, akkor a cigányok tehetséges gyerekei nem tudnak képességeik szerinti életet élni.

Ha jól értettem, attól félnek, hogy ha a vírus betör az elszegényedő, már most is élhetetlen gettókba, akkor tíz-, vagy százezrek élete is veszélybe kerülhet.

Valójában ezért fordultunk a magyar kormányhoz, hisz' nem kell sem matematikusnak, sem virológusnak lenni ahhoz, hogy értsük: a járványgörbe ugyan ma laposabb, de a járvány következő áldozatai a társadalom peremén élő szegények, legnagyobb számban a cigányok lesznek. Illetve a leány-, fiúnevelő intézetek, gettók, börtönök. Ha az ott lakók megóvására a kormány, vagy az operatív törzs semmit nem tesz, akkor a vírus komoly pusztítást végezhet.

Ez lényegében napjaink egyik legnagyobb veszélye?

Igen, sőt, mi úgy gondoljuk – ebben Vecsei úrral is egyetértettünk –, hogy április végén, május elején, tehát napjainkban már jellemző az éhezés ezeken a telepeken. A terület szakértői szerint, emelni kellene a családi pótlékot, de ehhez meg kéne változtatni a kormány értékrendjét, gondolkodását, amely a cigányok támogatását a családi pótlék alacsonyan tartásával is igyekszik akadályozni.

Nagyon helyénvalónak találnánk, ha Novák Katalin államtitkár, a családpárti, kereszténydemokrata politikus hatással lenne a miniszterelnökre, és el tudná érni, hogy a családi pótlék értéke, vagy az öregségi nyugdíjminimum összege 2020-ban elérné a 2008-as színvonalat.  Ezzel megelőzhető lenne az éhínség!

Említette, hogy 300 szegény falu van az országban. Valamennyit érinti ez a veszély?

A végletesen leszakadt másfél millió eloszlik az országban. Gettósodott falvak és városrészek mintegy ezeregyszáz települést foglalnak magukban. A kormány – Vecsei úr révén – 31 településen folytat válságkezelést, a megbízott további 36-ot tervez idén fölvállalni. Tííz év alatt szeretnének eljutni a háromszáz gettósodott faluba. Ő számolt be arról, hogy néhány lerobbant települést a helyi alvilág vezet, köztük uzsorások. Nem ritkán a polgármester is közéjük tartozik. Az említett 300-ból legalább 50 település vezetője ellen folyik rendőrségi eljárás. Ha valaki segítséget akar vinni az elszegényedő falvakba, akkor gyakran olyan vezetővel kell tárgyalnia, akit első fokon már börtönbüntetésre ítéltek, és várják a másodfokú bíróság ítéletét. Őket választották meg.  

Úgy látjuk, ezeken a településeken egyszerre van jelen az afrikai nyomor, illetve a harmadik világbeli viszonyok, s ezekről a településekről kivonult az állam! Tehát nincs rendőr, vagy orvos, de nincs tanító sem, és a falunak annyi pénze sincs, hogy maszkot vegyen. A gyerekek pedig csellengenek.

Feltételezem, a felzárkózásnak elég kevés az esélye, hisz' kormánypárti politikusok aligha járnak arra.

Mi leírtuk a helyzetet a miniszterelnöknek: ha ezekbe a falvakba beüt a vírus, akkor ott szörnyű pusztulás lesz. Az indulat pedig elszabadul, mert az éhező embereknek nem marad más eszközük. Ebből katasztrófa és szociális robbanás lehet. Ha a kormány nem lép időben, akkor arra kényszerül, hogy bevesse a katonaságot, vagy a rendőrséget. Ez a világ szégyene lenne, így segítséget kértünk az Európai Bizottságtól is.

Onnan kaptak már valamilyen választ?

Egyelőre nem. Az egyenlőségi kérdésekben illetékes, Helena Dalli vizsgálja az ügyünket, azért is, mert a biztos-asszony már a járvány előtt kiadott egy közleményt, amely arra kéri a tagállamokat, hogy figyeljenek a gettók nyomorára, kilátástalanságára.

Meglátjuk, hogy Európa számára a humanizmus is jelent-e akkora értéket, mint a Mercedes gyár profitja. Szeretném azt hinni, hogy ez a két érték és érdek nem áll szemben egymással.