Az EP dicsérte Ukrajna reformjait, de figyelmeztette Kijevet
Az Európai Parlament július 8-án, szerdán jogi kötőerővel nem rendelkező határozatot fogadott el Ukrajna EU-csatlakozási erőfeszítéseiről. A szöveg üdvözli a háború ellenére végrehajtott reformokat, ugyanakkor több területen további lépéseket sürget.
A határozatot 460 igen, 136 nem és 59 tartózkodás mellett fogadta el az Európai Parlament. A dokumentum az Európai Bizottság tavalyi jelentéséhez hasonlóan pozitívan értékelte Ukrajna reformlépéseit, de kiemelte, hogy az EU-csatlakozáshoz további intézkedésekre van szükség, különösen a korrupció elleni küzdelemben és a jogállamiság megerősítésében.
Az EP sajnálatosnak nevezte azt is, hogy Volodimir Zelenszkij egy ukrán alakulatot az egykori Ukrán Felkelő Hadseregről nevezett el. A lépés diplomáciai konfliktust okozott Ukrajna és Lengyelország között. Karol Nawrocki lengyel elnök emiatt visszavonta a Zelenszkijnek adott legmagasabb állami kitüntetést, Zelenszkij pedig válaszul nem vett részt a június végén, Gdanskban tartott Ukrajna-újjáépítési konferencián.
A lengyel bírálatok oka az volt, hogy az Ukrán Felkelő Hadsereg a II. világháború idején, a német megszállás alatt álló Volhíniában és Kelet-Galíciában etnikai tisztogatást hajtott végre. A forrás szerint az UPA több mint százezer lengyel haláláért felelős. Kijev később elismerte, hogy az UPA tömeggyilkosságot követett el a lengyelek ellen, de elutasítja, hogy népirtás történt volna. Az ukrán kormány a névválasztásról azt közölte, az nem a lengyelek ellen irányul, Ukrajnában az UPA-t az ország függetlenségéért harcoló erőként tisztelik.
Az elfogadott szöveg szerint az ügy alááshatja Ukrajna és Lengyelország jószomszédi viszonyát, ezért az EP a megbékélés érdekében a helyzet enyhítésére szólította fel Kijevet. Az EU-csatlakozási folyamatban ugyanakkor üdvözölte az első tárgyalási klaszter megnyitását, és reményét fejezte ki, hogy a tagállamok kormányaiból álló Tanács hamarosan a következő klasztereket is megnyitja.
A határozat konstruktív vitát szorgalmaz arról, hogyan lehetne előmozdítani Ukrajna európai integrációját. Az EP álláspontja szerint Ukrajna csatlakozása az Európai Unió stratégiai érdeke. A szövegben az is szerepel, hogy Oroszország megpróbálja aláásni a tagjelölt országokban a közvéleményt, ezért az EU-nak növelnie kellene a csatlakozásokkal kapcsolatos erőfeszítéseit. Oroszországgal kapcsolatban a határozat szerint tovább kell növelni a gazdasági nyomást, mert így lehet tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
Az Európai Parlament elutasította a Donald Trump vezette amerikai adminisztráció nyomásgyakorlását az ukrajnai választások mielőbbi megtartása ügyében. A szöveg szerint megfelelő időt kell biztosítani arra, hogy a hadiállapot feloldása után szabad és tisztességes választásokat lehessen tartani Ukrajnában.
A magyar EP-képviselők közül a határozatot Dobrev Klára és Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció képviselői szavazták meg. A Mi Hazánk képviselője, Borvendég Zsuzsanna, valamint a jelen lévő fideszes képviselők nemmel voksoltak. A Tisza Párt hétfős delegációja nem szavazott, míg Deutsch Tamás, Ferenc Viktória és Schaller-Baross Ernő a nap folyamán távol maradt a szavazástól.
Az EP ugyanazon a napon Moldova és Szerbia tavalyi erőfeszítéseiről is szavazott: Moldovát a reformok miatt dicsérte, Szerbiáról viszont azt állapította meg, hogy a kormány papíron elkötelezett az EU-csatlakozás mellett, de ez valódi lépésekben nem tükröződik.
