„Buldog típus kell” – közel százan pályáztak az új vagyonvédelmi hivatal élére
Majdnem százan jelentkeztek az új Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal vezetőjének, közel hetvenen pedig az elnökhelyettesi posztra. A jelöltek között több ismert szakember is van, de a feladat nem ígérkezik egyszerűnek: az új hivatalnak a korábbi évek korrupciós ügyeit is vizsgálnia kell, miközben a jövőben a mindenkori kormány visszaéléseivel szemben is fel kell lépnie.
„Buldog típus kell” – így foglalta össze Csillag István, milyen vezetőre lehet szüksége az új vagyonvédelmi hivatalnak. Olyan emberre, aki kitartó, alapos jogi felkészültséggel rendelkezik, és akkor sem engedi el az ügyeket, ha komoly ellenállásba ütközik.
A pályázatra érkező csaknem száz jelentkező már önmagában is meglepetést okozott. Csillag István szerint az elmúlt 16 év egyik legnagyobb problémája éppen az volt, hogy a politikai és gazdasági verseny fokozatosan eltűnt, és helyét a bizalmi alapon történő kiválasztás, a kontraszelekció vette át.
Most azonban úgy tűnik, sok olyan szakember is megpróbál bekerülni az állami intézményrendszerbe, aki korábban nem kapott lehetőséget.
A szakértők szerint ezért a kiválasztási folyamatnak teljesen átláthatónak kell lennie. A parlamenti bizottság meghallgatja a jelölteket, majd három nevet terjesztenek az Országgyűlés elé, amelyek közül titkos szavazással választják ki a hivatal vezetőjét.
A műsorban felvetődött az is: mi lesz azokkal, akik végül nem kapják meg a posztot?
A válasz szerint nem feltétlenül kell elveszniük az államigazgatás számára. A csaknem száz jelentkező között ugyanis számos olyan szakember lehet, aki alkalmas ügyészségi, nyomozóhatósági, gazdasági vagy állami számvevőszéki munkára is.
Csillag István saját korábbi tapasztalatát is felidézte. Amikor 2002-ben két minisztériumot vett át, mintegy ezer munkatársból kellett létrehoznia egy új minisztériumot. Mint mondta, végül körülbelül ötven olyan emberre volt igazán szüksége, akik készek voltak „rátenni az életüket” a megvalósítandó programra.
Szerinte most is elsősorban ilyen emberekre van szükség.
A jelöltek között már ismert néhány név, köztük Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. A műsorban őt is kifejezetten „buldog típusú” szakemberként jellemezték, aki a korrupciós ügyek feltárásában az elmúlt években is aktív szerepet vállalt.
A hivatal egyik legfontosabb feladata a vagyon visszaszerzése lehet. A műsorban ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy nem egy modern kori „korrupciós bosszúhatóságról” van szó. A hivatalnak nem kizárólag a Fidesz 16 éves kormányzása alatt történt esetleges visszaéléseket kell vizsgálnia.
Ha a jövőben a Tisza-kormányzás idején történik közpénzekkel kapcsolatos visszaélés vagy korrupciógyanú, az új hivatalnak ugyanúgy el kell járnia a kormányoldallal szemben is.
Éppen ez adhatja az intézmény valódi hitelességét.
A beszélgetésben az is felmerült, hogy miért van szükség külön vagyonvédelmi hivatalra az ügyészség mellett. A válasz szerint hosszabb távon, az ügyészség esetleges teljes átalakulása után akár az is elképzelhető, hogy a hivatal valamilyen módon az ügyészség szervezetébe integrálódik.
Egy azonban biztos: az új intézmény vezetőjére nem vár nyugodt hivatali karrier.
Aki megkapja a posztot, annak nemcsak a pénzek után kell mennie, hanem a politikai és gazdasági hatalommal is szembe kell néznie. A kiválasztás pedig már önmagában megmutathatja, hogy a 16 évnyi kontraszelekció után maradt-e elegendő, politikailag nem lekötelezett, valóban felkészült szakember a magyar államigazgatásban.
