Az építőipar félévi bizonyítványa

• A 2023. év egészében az előző évhez képest (2022.) az építőipari termelés volumene 5,0, ezen belül az épületek építése 5,6, az egyéb építményeké 3,8 százalékkal csökkent. 2023-ban 11,2 százalékkal kisebb volumenű új szerződést kötöttek, ezen belül az épületekre kötöttek volumene 16,0, az egyéb építményekre vonatkozóké 4,4 százalékkal esett vissza.
• A 2024. év egészében az előző évhez képest (2023.) az építőipari termelés volumene 0,4 százalékkal mérséklődött, ezen belül az épületek építése 0,5, az egyéb építményeké 0,1 százalékkal maradt el a 2023. évitől. 2024-ben 2,6 százalékkal kisebb volumenű új szerződést kötöttek, ezen belül az épületekre kötötteké 4,1, az egyéb építményekre kötötteké 0,9 százalékkal csökkent.

A közölt adatokból egyértelműen látszik, hogy az építőipar 2023-ban és 2024-ben egyaránt negatív pályán mozgott és ezzel a rossz teljesítménnyel nagyban hozzájárult ahhoz is, hogy magyar GDP-gyarapodás a jelzett két évben nem volt regisztrálható. (2023.: mínusz 0,7 százalék, 2024.: plusz 0,6 százalék). Az építőipar és az építőgazdaság tehát alaposan kivette a részét a magyar gazdaság sikertelenségéből, nem véletlen, hogy a Nagy miniszter által többször megálmodott 4 százalék százalék körüli gazdasági növekedés egyik évben sem valósult meg. Az ágazati pangás tehát közvetlen hatással volt a nemzetgazdasági szintű teljesítményre. Az építőipar nem funkcionált a gazdaság motorjaként, nem húzta magával a közvetlenül hozzákapcsolódó tevékenységeket sem: nevezetesen az acélipart, a cementgyártást, a faipart és a szállítmányozást. Közhely, de leírom: utak, hidak, iskolák, kórházak, lakóépületek, ipari létesítmények megépítése nélkül nem működhet hatékonyan a gazdaság.

Nem jól indult az idei év sem, az „építőipari repülőrajt” is elmaradt. Volumenindexek: 2025. január/ 2024.január: mínusz 9,6 százalék, 2025. február/2024. február: mínusz 4,5 százalék, 2025. március/2024. március: mínusz 3,4 százalék. Ebből eredően, az idei első negyedév is borzasztóan rossz képet mutatott: a 2025 év első három hónapjában az előző év azonos időszakához képest: az építőipari termelés volumene 5,7 százalékkal csökkent, tehát a kedvezőtlen trend folytatódott.

2025. augusztusának idusán minden gondolkodó magyar ember tudja, hogy az Orbán-Nagy Márton duó által megálmodott 3,4 százalékos gazdasági bővülésből nem lesz semmi, jó, ha éves szinten 1 százalék körüli GDP-gyarapodást regisztrálhatunk. Augusztus 14-én jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal újabb gyorstájékoztatója, amely a júniusi és az első félévi adatokat tartalmazza. Az áprilisi adat éves szinten ugyan mínusz 0,5 százalék volt, de márciushoz képest 5,3 százalékkal nagyobb volt az építőipari termelés volumene. Májusban még kedvezőbben alakult a helyzet: az egy évvel korábbinál 3,6, az előző hónaphoz képest 2,5 százalékkal nagyobb volt a teljesítménynövelés. Ezért aztán bizonyára érdeklődésre tart számot, hogy a júniusi adatok és a félévi összesítés milyen irányba mutat?

Központi Statisztikai Hivatal, 2025. augusztus 14.: az egy évvel korábbinál 2,6 százalékkal nagyobb, az előző hónaphoz képest 5,3 százalékkal kisebb volt az építőipari termelés volumene. A 2025. év I. félévében az előző év azonos időszakához képest (2024. I. félév) az építőipari termelés volumene nem változott. Féléves és éves szinten megállt a zuhanás, de 2025 június/2025. május összevetésben sajnos ismét negatív számot regisztrálhatunk.

A korábbi évek gyalázatos teljesítményén és az idei év gyenge közepes félévi bizonyítványán van mit javítani. A kormányzat – az Otthon Start Program indításával – nagy elvárással fordul az építőipar (és az építőanyag ipar) irányába, de ma még megválaszolatlan az a kérdés, hogy a hazai építőipar képes-e a megújulásra és meglévő adottságai lehetővé teszik-e a grandiózus tervek megvalósítását?