Az EU és az Egyesült Államok megállapodott a vámtarifák körüli viták lezárásáról

Az EU és az Egyesült Államok márciusban négy hónapra függesztette fel az egymás exportjára kölcsönösen kivetett büntetővámokat a vámtarifák tartós megszüntetéséhez szükséges belső eljárások befejezése érdekében.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közölte: a Joe Biden amerikai elnökkel folytatott brüsszeli csúcstalálkozó áttöréssel kezdődött, az Airbust és a Boeinget érintő megállapodás nagy lépést jelent a WTO története leghosszabb kereskedelmi vitájának megoldására.

A megállapodás új fejezetet nyit az EU és az Egyesült Államok kapcsolatában, „a perektől az együttműködés felé haladunk" – fogalmazott az uniós bizottság elnöke.

A brüsszeli testület közölte, a felek most átfogó megállapodás kidolgozását kezdik meg, a nemzeti támogatások engedélyezéséről, illetve kifejezték szándékukat egyebek mellett egy polgári repülőgépekkel foglalkozó munkacsoport létrehozásáról, valamint a polgári repülőgépgyártók számára nyújtott, nyílt és átlátható finanszírozás biztosításáról – piaci feltételek mellett, a törvény által megengedett mértékben. Megállapodtak abban is, hogy nem nyújtanak olyan támogatást egyedi adókedvezmény formájában sem saját gyártóik számára, amelyek károsíthatják a másik felet, valamint együttműködnek olyan piaci gyakorlatok kezelésében, amelyek károsíthatják a polgári repülőgépipart.

Az Egyesült Államok, valamint a Németországot, Franciaországot, Nagy-Britanniát és Spanyolországot képviselő Európai Bizottság között 2004 óta húzódik vita a világ két legnagyobb repülőgépgyártója, a Boeing és az Airbus szubvencionálása ügyében. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vitarendezési testülete 2018 májusában az Európai Uniót, 2019 áprilisában pedig az Egyesült Államokat marasztalta el.

A WTO háromtagú választott bírósága 2019 októberében mondta ki, hogy évi 7,5 milliárd dollár kárt okoztak az Egyesült Államoknak az Airbus számára kölcsönök formájában nyújtott, tiltott uniós támogatások. Ezért engedélyezte, hogy az Egyesült Államok 10, illetve 25 százalékos büntetővámot vessen ki 7,5 milliárd dollár értékű európai termékre.

Az unió több mint 10 milliárd dolláros kártérítési igényéről 2020 tavaszán kellett volna meghozni a döntést, ám a koronavírus-járvány ezt késleltette. Az Európai Unió 2020 novemberében jelentette be, hogy új vámtarifákat vezet be amerikai importtermékekre a WTO döntése alapján a Boeing amerikai repülőgépgyártónak nyújtott, tiltott támogatások miatt. A Kereskedelmi Világszervezet az év októberében engedélyezte az EU-nak, hogy 4 milliárd dollár értékű amerikai terméket sújtson büntetővámmal a Boeingnek nyújtott, tiltott támogatások miatt.

A WTO tavalyi döntése óta mindkét fél tett lépéseket, hogy eleget tegyen a világszervezet előírásainak. Washington állam például visszavonta a Boeingnek nyújtott adókedvezményeket, az Airbus pedig módosította a francia és a spanyol kormánnyal kötött megállapodásait, azaz nagyobb kamatot fizet az A350-es típus fejlesztéséhez kapott állami hitelek után.

Von der Leyen: az EU és az Egyesült Államok nem követik el újra a múlt hibáit a gazdaság területén

Az Európai Unió és az Egyesült Államok egyetért abban, hogy nem szabad megismételni a korábbi pénzügyi válság során elkövetett hibákat, és nem szabad idő előtt lemondani a gazdaságot támogató intézkedésekről – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden, a Joe Biden amerikai elnökkel folytatott brüsszeli megbeszéléseket követően.

Ursula von der Leyen hangsúlyozta, az unió és az Egyesült Államok ugyanazt a megközelítést vallja, miszerint 2022-ben is fenn kell tartani a fiskális támogatást, a következő évekre való gazdasági felkészülés érdekében.

Mérföldkőnek nevezte az EU és az Egyesült Államok között a nap folyamán korábban létrejött megállapodást az európai Airbus és az amerikai Boeing repülőgépgyártóknak nyújtott, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által tiltottnak minősített állami támogatások miatt kialakult vita lezárásáról, és arról, hogy a felek öt évre meghosszabbították az egymás exportjára kivetett büntetővámok felfüggesztését.

Elmondta, az acélra és alumíniumra kivetett amerikai büntető vámok esetében, amelyekre az EU ellenintézkedésekkel reagált, gyors megoldás nem volt lehetséges. A felek abban egyeztek meg, hogy több időt szánnak a kérdés megoldására, legkésőbb az év végéig. Megállapodtak azonban abban, hogy új kereskedelmi és technológiai tanácsot hoznak létre, amely közös normák meghatározásával megkönnyítheti meg a transzatlanti kereskedelmet.

Kína gazdasági megerősödésére utaló kérdésre válaszolva, közölte: noha vannak együttműködési területek, ilyen az éghajlatváltozás elleni küzdelem, Kína mindenekelőtt gazdasági versenytárs, ezért eszközökre van szükség az egyenlő versenyfeltételek biztosításához. Kína tekintetében a legfőbb megosztó kérdést azonban az emberi jogok tiszteltben tartása jelenti – húzta alá. Kína nem vallja magáénak az európai értékeket – tette hozzá az uniós bizottság elnöke.

Kijelentette azt is, hogy az Európai Unió és Oroszország kapcsolata továbbra is romlik. Az unió azt szeretné, hogy kiszámíthatóbb kapcsolatot tudjon kialakítani Moszkvával – monda von der Leyen.

Charles Michel, az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke Biden és Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán, Genfben tervezett találkozójára utalva, kijelentette: az EU teljes mértékben támogatta az Egyesült Állalmok elnökét. „Az üzenet nagyon egyszerű: egységesek vagyunk" – mondta.

Az EU és az Egyesült Államok tervezett együttműködésére vonatkozóan közölte, a tanácskozás során számos prioritást határoztak meg. Köztük a közös demokratikus értékek védelmét, a jólét elmozdítását olyan kihívások kezelése révén, mint az éghajlatváltozás, a digitális átállás, a koronavírus-járvány legyőzése, valamint a biztonság és stabilitás garantálása a világban.

Hozzátette: a felek egyetértettek abban, hogy a koronavírus-járvány megállítása érdekében a kis és közepes jövedelmű országok vakcinával történő ellátására létrehozott COVAX program keretében, illetve az oltóanyagok adományozása és a gyártási kapacitás növelése révén a világ népességének kétharmadát 2022-ig be akarják oltani.