Az EU folytatja Orbán megregulázását – most a biztosát vették elő
„Mind az Európai Unió, mind Orbán Viktor részéről fordulat következett be: az előbbi végre kezdi komolyan venni a saját normáit, az utóbbi pedig nem söpri le a bírálatokat, hanem elkezdett tárgyalni, ám egyelőre egyik fordulat sem teljes még." Így fogalmazott a Hírklikknek Balázs Péter professzor, miután az Európai Parlament vizsgálatot tart szükségesnek a magyar uniós biztos tevékenységéről. A volt külügyminiszter kiemelte, bármi is lesz a vége, biztost nem lehet meneszteni, legfeljebb a Bizottság elnöke kérheti fel a lemondásra. Ugyanakkor az is tény, hogy az unió 12 évnyi tűrés után, immár szinte lavinaszerűen veszi sorra elő az ügyeket, s próbálja megregulázni Orbán Viktort.
A Népszava információja alapján, portálunk is beszámolt róla, hogy az Európai Parlament képviselői független vizsgálatot tartanak szükségesnek Várhelyi Olivér magyar bővítési biztos tevékenységéről. Ezt egy előterjesztett állásfoglalás tartalmazza az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájának tavalyi végrehajtásáról szóló értékelésben, amelynek egyik paragrafusa aggályokat fejez ki a magyar biztos munkájával kapcsolatban. Az EP külügyi bizottságában már zöld utat kapott szöveg szerint a szomszédság-politikáért és a bővítésért felelős biztos szándékoson törekszik arra, hogy megkerülje és csorbítsa az EU-hoz csatlakozó́ országok demokratikus és jogállamisági reformjainak központi jelentőségét. Ezért a képviselő-testület „sürgeti az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezzen független és pártatlan vizsgálatot annak megállapítására, hogy a (…) biztos által tanúsított magatartás és az általa támogatott politikák nem sértik-e a Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódexet és a biztos szerződésekből eredő̋ kötelezettségeit”.
Habár Várhelyi tevékenységét a kezdetektől fogva árgus szemekkel figyelik, s sokan az első perctől kezdődően tartottak attól, hogy bővítési biztosként Orbán (balkáni) érdekeit igyekszik elsősorban képviselni, a mostani vizsgálat kapcsán lehetetlen nem arra gondolni, hogy ezt akkor szándékoznak elindítani az Európai Parlamentben, amikor amúgy is „rájáratják a rudat” Orbán Viktorra és a rezsimjére. A költségvetési pénzek befagyasztása, az újjáépítési pénzek visszatartása, az Erasmus-Horizont ügy, most meg a Várhelyi Olivér elleni vizsgálat – ezek egymást követő, Orbán számára negatív lépések. Valóban lavináról van szó? Vajon az a magyar közmondás illik erre, hogy addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik? Netán Orbán tényleg eljutott a politikájában egy olyan mérföldkőhöz, amitől kezdve eltökélt szándékká vált az unióban a megregulázása? Balázs Pétert kerestük meg kérdéseinkkel.
„Láthatóan mind a két fél részéről fordulat következett be: az Európai Unió végre kezdi komolyan venni a saját normáit, amelyeket korábban nem igazán érvényesített, Orbán pedig nem söpri le a bírálatokat az asztalról, hanem elkezdett tárgyalni, elsősorban Navracsics révén” – mondta a korábbi magyar külügyminiszter, uniós biztos. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy egyik fordulat sem teljes még. Kérdés, az EU-nak lesz-e ereje végigvinni az eljárásokat – fejtegette, hozzátéve. „Orbán részéről még kevesebb elszántság látható”, hiszen miközben Brüsszelbe küldi tárgyalni az embereit – most éppen Navracsics Tibort és Varga Juditot –, ő és kormányának tagjai fenntartják a nagyon erős unió-ellenes retorikát.
Akárhogyan is, de szemmel láthatóan, Orbán nagyon a sarokba szorult, ami komoly kényszer lehet a számára – vetettük fel. Balázs egyetértett ezzel, rámutatva Orbán dilemmájára, vajon melyik ujját harapja meg, hiszen, ha le tudna mondani a pénzről, akkor meg tudná őrizni a mozgásterét. „Ám, ha nem adja fel az orosz-barátságát és az unió-ellenes külpolitikai vonalát, akkor a belpolitikáját kellene módosítania, de akkor meg rádől a rendszere. Ebből nincs kiút a számára, ezért választja a kettős stratégiát, egyidőben tárgyal és támad” – mutatott rá a szakértő.
Ami pedig a Várhelyi-ügyet illeti. Balázs Péter emlékeztet arra, hogy miként tagállamot sem lehet kipenderíteni az EU-ból, úgy biztost sem lehet meneszteni. Ugyanakkor arra már volt példa – egy máltai biztos esetében –, hogy a Bizottság elnöke megelégelte a szabályszegéseit, és felkérte, mondjon le. Ebben az esetben pedig a biztosnak le kell mondania. De Várhelyi messze nem tart itt – szögezte le. Egyelőre vizsgálhatják, hogy megfelel-e a biztosokkal szemben támasztott függetlenségi követelménynek, amire egyébként élő szóban – az anyanyelvén – fogadalmat tett. Ezt a szerzetesi fogadalomhoz hasonlította a korábbi biztos: az Európai Bíróság előtt kell letenni, s kijelenteni benne, hogy sem kormánynak, sem politikai pártnak, sem gazdasági vállalkozásnak nem fog engedelmeskedni, kizárólag az Európai Unió ügyét képviseli. „Kíváncsian várom a folytatást és a vizsgálatot” – mondta a professzor, aki azonban hozzátette, hogy a vádakat be is kell tudni bizonyítani.
Ezért indítanának Várhelyi ellen vizsgálatot
Az indítványt megfogalmazó Thijs Reuten holland szociáldemokrata EP-képviselő a Népszavának elmondta, hogy sok újságcikk íródott és sok pletyka kering arról, hogy Várhelyi igyekszik háttérbe szorítani a demokratikus értékek és a jogállamiság tiszteletben tartására vonatkozó tagfelvételi követelményeket, amikor a csatlakozó országok teljesítményét értékeli. „Ügyel rá, hogy nyilvánosan mindenütt azt mondja, amit várnak tőle. De a gyakorlatban egyes megnyilvánulásai rendkívül aggasztóak” – utalt a képviselő arra, hogy amikor Várhelyi a Nyugat-Balkán autoriter vezetőivel találkozik, nem utasítja vissza határozottan szeparatista, nacionalista retorikájukat. |