Az EU-s minimálbérről is tárgyalt az Országgyűlés

Államtitkár: felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben jelölje ki a minimálbér megállapításával kapcsolatos konzultációs fórumot

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára expozéjában ismertette: a megfelelő minimálbérekről szóló 2022-es európai parlamenti és tanácsi irányelv hazai jogba való átültetésének határideje 2024. november 15., így a jogharmonizációs kötelezettség teljesítésének első lépéseként módosítják a munka törvénykönyvét, valamint egyes munkaügyi tárgyú és más, az irányelv rendelkezéseivel érintett jogszabályokat.

Közölte: a javaslat szerint a munka törvénykönyvében felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben jelölje ki a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megállapításával kapcsolatban konzultációra jogosult fórumot. A kormány arra is felhatalmazást kap, hogy rendeletben rögzítse a minimálbérek konzultációjára vonatkozó részletes szabályokat.

A javaslat az irányelvtől függetlenül is módosítja a munka törvénykönyvét, kiegészítve az üzemi tanácsok véleményezési jogkörét – ismertette. Ennek értelmében, amennyiben egy cégnél a harmadik országbeli munkavállalók száma eléri a foglalkoztatottak létszámának öt százalékát, valamint minden további öt százalékos növekedés előtt, a munkáltatónak ki kell kérnie az üzemi tanács véleményét – közölte.

Fónagy János kitért arra is: a javaslat a piaci szereplők számára megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében 2024. július 1-jéről 2025. január 1-jére halasztja el annak a rendelkezésének bevezetését, amely szerint a pénzügyi szektorban kötelező biztosítani az online ügyfélazonosítás lehetőségét a magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyi ügyfelek számára.
    
Fidesz: Magyarország eleget tesz jogharmonizációs kötelezettségének
    
Szabó Zsolt, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a javaslat célja, hogy Magyarország eleget tegyen európai uniós tagságából eredő jogharmonizációs kötelezettségeinek. Hozzátette: felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a minimálbérrel kapcsolatos konzultációra kijelölt fórumot, annak összetételét, illetve a konzultációra vonatkozó szabályokat. Jelezte: lehetőség lesz arra, hogy a konzultációba szociális, társadalmi, területi résztvevőket is bevonjanak.

Kiemelte az üzemi tanácsokkal kapcsolatos módosítást, amely véleménye szerint a magyar munkavállalók érdekeit védi. Kitért arra: a jogszabálycsomag a bankok számára kötelező online ügyfélazonosítás lehetőségét a 2024. július 1-ei határidőről 2025. január elsejére módosítja.

Elmondta: a javaslat néhány egyéb technikai és jogszabályhelyességi módosítást is tartalmaz, köztük a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásáról szóló törvényre, valamint a Budapest - Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről szóló jogszabályra vonatkozóan. Ugyanakkor – emelte ki – a módosítás többletforrást a magyar költségvetésből nem igényel.

DK: a javaslat az emberek megalázásáról, az éhbérért dolgoztatásról szól

Dobrev Klára, a DK vezérszónoka értékelése szerint az európai parlamenti és tanácsi irányelv arról szól, hogyan lesznek Magyarországon tisztességes bérek, hogyan nem lehet többé kizsigerelni a dolgozókat.

Azt mondta, hogy az Európai Parlament hatalmas többséggel fogadta el a szabályozást, de nem ilyen „salátatörvényben", mint amilyet most a magyar Országgyűlés elé terjesztettek – fűzte hozzá.

Európa megértette: nem lehet a munkásokat a végtelenségig kizsigerelni, mert nem ez a hatékonyság. Európa kormányai megértették – egy kivételével –, hogy nem az emberek vannak a gazdaságért, hanem éppen fordítva – emelte ki, mindezt személyes sikerének is tekintve.

Az állam- és kormányfők tanácsa is szinte egyhangúlag fogadta el a szabályozást, de volt egy miniszterelnök, akinek nem volt fontos, mennyit keresnek a magyar emberek, aki számára a multik és oligarchák profitja fontosabb volt: Orbán Viktor – jegyezte meg.

Szavai szerint mára a román minimálbér lehagyta a magyarországit, ez a politika pedig nemzettragédiához vezet: soha ennyien nem hagyták el hazánkat. Eközben itt ázsiai vendégmunkásokkal próbálják feltölteni éhbérért a gyárakat – nehezményezte, hozzátéve: ezen a fideszes oligarchák gazdagodtak meg.

A Fidesz törvénye semmi másról nem szól, mint az emberek megalázásáról, az éhbérért dolgoztatásról, ezért a DK nemet mond rá – közölte.

KDNP: a javaslatban egy uniós irányelv átültetéséről van szó

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka felidézte, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején 12 százalékos volt a munkanélküliség, kormányzása alatt mindössze 23 500 forinttal emelték a minimálbért, az ápolóktól, orvosoktól, pedagógusoktól egy havi bért, a nyugdíjasoktól egy havi nyugdíjat vettek el.

Amikor cselekedni lehetett volna, „akkor a magyar emberek béremelés helyett önöktől gumilövedéket és kardlapot kaptak" – fordult a DK képviselőihez, hozzátéve: a Gyurcsány-kormány nem munkát adott, hanem elüldözte a beruházókat Magyarországról.

Hozzátette azonban: 2024 márciusában ellenben olyan adatok jöttek ki, hogy soha ennyien nem dolgoztak még Magyarországon.

Dobrev Klára milliárdosként beszél a minimálbérről, amely 2010 óta a 3,5-szörösére emelkedett, és folyamatosan emelkedik a garantált bérminimum is – jelezte.

„Természetesen nem vagyunk ott, ahol szeretnénk lenni" – ismerte el, hozzáfűzve azonban: a mostani az adócsökkentések kormánya.

A törvényjavaslatban egy uniós irányelv átültetéséről van szó, a KDNP ezt támogatni fogja – közölte.

MSZP: a legalacsonyabb keresetűek se legyenek kitéve a szegénység kockázatának

Hiszékeny Dezső (MSZP) kiemelte: egy valamennyi magyar dolgozót érintő kérdésről van szó. A salátatörvény 26 témakört érint, amely szerinte nem szerencsés, mert nehézzé teszi az elfogadását. Azt mondta: szívesen megszavaznák az európai minimálbérrel kapcsolatos javaslatot, de a módosítások teljesen más ügyeket is érintenek.

Hangsúlyozta: az lenne a cél, hogy a legalacsonyabb keresetűek se legyenek kitéve a szegénység kockázatának. Nem lehet egyfajta uniós minimálbért megállapítani, ezért helyesnek értékeli, hogy az államoknak saját hatáskörébe adták annak szabályozási lehetőségét - magyarázta.

Az MSZP a témát fontosnak tartja és ezt olyan módon kell megtenni, hogy esély legyen a felzárkóztatásra – jelezte a szocialista politikus.

Jobbik: emelni kellene a magyarok béreit

Ander Balázs (Jobbik) a bérek közti különbségek érzékeltetésére rámutatott: az egy órára jutó átlagos bérköltség Magyarországon alig haladja meg a tíz eurót, szemben az uniós harminc euró körüli átlaggal.

Megjegyezte: a törvényjavaslatnak azon részével, hogy a minimálbér megállapítása transzparensebben történjen, egyet tud érteni, később pedig felszólalt a "migránsmunkások" foglalkoztatása ellen.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik másik vezérszónoka különböző foglalkozások magyar, brit és német béradatait hasonlította össze a nyugati bérszínvonalhoz való felzárkózás elmaradásának példájaként. Kiemelte: nem látni mi a koncepciója a kormánynak a normális bérek elérése érdekében.

Az uniós kohéziós forrásokat megfelelő tárgyalások után a magyarok béreinek támogatására lehetne fordítani – jelentette ki. Hozzátette: a magyar bérek kétharmadát nem a multicégek, hanem a kis- és középvállalkozások adják, ezért őket kellene támogatni.

Mi Hazánk: nincs elég munkavédelmi ellenőr

Dócs Dávid (Mi Hazánk) közölte: az ügyintézés könnyítésére tett javaslatokat pártjuk elfogadhatónak tartja.

Azonban jelezte: nincs elég munkavédelmi ellenőr Magyarországon, így hiába nő a munkavédelmi bírság összege, ha nincs, aki kiszabja azokat. Évről évre csökken az ellenőrzések száma, 2022-ben 14 ezer munkáltatót ellenőriztek, és 78 százalékuknál találtak is szabálytalanságokat.

Az ellenzéki politikus szerint veszélyeket rejt magában, hogy rendeleti úton is meg lehetne majd állapítani a minimálbért. A kormány által kijelölt fórumok nem jelentenek érdemi konzultációt - tette hozzá.

Felszólalásában kevesellte a közfoglalkoztatottak, valamint a hivatalokban dolgozók alacsony béreit is.

Képviselői felszólalások

Varga Ferenc (független) szerint úgy kellene bevezetni az uniós minimálbért, hogy az kedvező legyen a magyar munkavállalóknak. Elmondta, a magyar munkavállalóknak nettó 250 ezer forintra lenne szüksége a szűkös megélhetéshez, de ezt a szintet sem a minimálbér, sem a garantál bérminimum nem éri el.

Közölte azt is, a törvényjavaslat alkalmatlan az irányelv céljainak megvalósítására, az nem tartalmazza egyebek mellett a szakszervezetek megerősítését, a kollektív szerződések számának növelését, a társadalmi párbeszéd garanciáit. Hozzátette: a DK cselekvési tervet dolgozott ki az irányelv megvalósítására, amely például tartalmazza, hogy mindenkinek legyen adómentes a minimálbér.

Gréczy Zsolt (DK) a kormánypárti felszólalásokra válaszolva azt mondta, a Gyurcsány-kormány volt az utolsó, amely emelte a családi pótlékot, és az ő ideje alatt adómentes volt a minimálbér. A kormány gazdaságpolitikájának "totális sikertelenségével" magyarázta, hogy soha ennyien nem vándoroltak még ki Magyarországról és soha ilyen kevés gyermek nem született az országban, mint tavaly.

Rámutatott arra is, hogy idén, az év első három hónapjában már teljesült a költségvetési hiány 90 százaléka, az államadósság 2010-ben 20 ezer milliárd forint volt, most 60 ezer milliárd forint.

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint hosszan és joggal lehet kritizálni a 2010 előtti kormányokat, de 2010 óta kétharmaddal kormányzó kabinet intézkedései miatt több százezer ember elment az országból és most vendégmunkásokkal próbálják meg pótolni őket. Ez nem nemzeti kormányzás – hangoztatta.

Elmondta, a kormány százmilliárdokkal csalogatja ide az idegen cégeket, amelyek semmibe veszik a munkavállalók biztonságát. Hozzátette: a kormány hatszázmilliárdos támogatást adott az akkumulátorgyáraknak, miközben sorozatosak a botrányok a cégeknél. A most megemelt bírságok sem elegendőek – mondta, azt javasolva, a profithoz mérhető legyenek a bírságok, anyagilag legyen fájdalmas ezeknek a cégeknek.

A jobbikos Ander Balázs a baloldalt és a kormányoldalt is azzal vádolta, hogy a bérvisszafogás neoliberális eszméjét képviselik, ezzel elárulva a magyar munkavállalókat. Felhívta a figyelmet a magyar és a nyugat-európai országok közötti hatalmas bérszakadékra, és az európai tagállamok közötti bérunió megvalósítását szorgalmazta. Arra várt választ, mennyi "migránsmunkás" van Somogyban.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a kormányoldalt neoliberális hozzáállással vádolta annak kapcsán, hogy folyamatosan csak a GDP-adatokra hivatkoznak. Szerinte ugyanis a GDP növekedése nem feltétlenül mutatja a polgárok jóllétét.

Zárszó
    
Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára zárszavában Dobrev Klára (DK) felszólalását és az azzal kapcsolatos érzelmi megnyilvánulásokat a kampány elindulásaként értékelte.

Hangsúlyozta: azt az ellenzéki pártok sem tagadhatják, hogy közel egymillióval többen dolgoznak ma, mint 2010 előtt, 12-ről 4 százalékra csökkent a munkanélküliség, a minimálbér, a garantált bérminimum és az átlagbér pedig 3-3,5-szeresése növekedett. Kiemelte: magyar minimálbér a 17. az EU-s sorrendben, a volt szocialista országok közül pedig a másodikok vagyunk.

A külföldön munkát vállaló magyarokkal kapcsolatban kitért arra: az utóbbi években ez a trend megfordult, ma már több a hazatérő, mint a külföldön munkavállalók száma.

Jobbikos felvetésre reagálva közölte: Somogyban mintegy 2200 harmadik országbeli kapott munkavállalási engedélyt 2024 áprilisáig.

Kistelepülési önkormányzatok kaphatnak állami vagyontárgyakat
    
A Magyar falu program folytatásaként a jövőben lehetőség lesz olyan vagyonelemek ingyenes önkormányzati tulajdonba adására, amelyek az állami feladatellátáshoz nem szükségesek. A programban az 5 és 15 ezer közötti lakosú települések vehetnek részt, a jogszabály-módosítás célja a kistelepülések lakosságának megőrzése.

A többi között ez szerepel a számos gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú módosítást tartalmazó törvényben, amelyet 135 igen, 35 nem szavazattal és 12 tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés.

A csomagban szereplő, a nemzeti vagyonról szóló törvény ingyenes vagyonjuttatásra vonatkozó rendelkezésének kiegészítése azt szolgálja, hogy a vagyonjuttatás kedvezményezettjét ne érje hátrányos jogkövetkezmény, ha a vagyontárgyat az átadó használatába adják.

A pénzmosás elleni szabályozás módosítása során a felügyeleti pénzbírságokra vonatkozó szabályt egyértelműsítik, továbbá átveszik a kriptovaluták európai uniós szintű szabályozását.
    
Törvény rendelkezik a kriptoeszközök piacáról
    
Az Országgyűlés 146 igen, öt nem szavazattal és harminc tartózkodás mellett elfogadta a kriptoeszközök piacáról szóló törvényt.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára korábban a jogszabályról elmondta, hogy az kiterjed a kriptoeszközök magyarországi kibocsátására, nyilvános ajánlattétel keretében történő kínálatára, bevezetésére a kereskedésbe, a kriptoeszköz-szolgáltatásokra, valamint a felügyeleti feladatokra. A kriptoeszközök osztályozása igazodik az uniós rendelethez, ezért megkülönbözteti az úgynevezett eszközalapú tokeneket, az elektronikuspénz-tokeneket, továbbá azokat a kriptoeszközöket, amelyek az előbbi kettő közül egyiknek sem minősülnek – fogalmazott.

A felügyeleti feladatokat a Magyar Nemzeti Bank látja el.
    
Felfüggesztették Molnár Zsolt mentelmi jogát
    
A mentelmi bizottság javaslatának megfelelően a parlament 173 igen, hat nem szavazattal felfüggesztette Molnár Zsolt (MSZP) mentelmi jogát.

Az ellenzéki képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a legfőbb ügyész kérte befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt egy folyamatban lévő bűnügyben.

Baja Ferenc volt informatikai kormánybiztos, az MSZP választmányának jelenlegi elnökhelyettese 2019 júniusában a BKV informatikai közbeszerzésének egyetlen pályázójától 30 millió forintot kért, hogy a szerződés létrejöttét és fenntartását ne akadályozza a Fővárosi Önkormányzatban pozíciót betöltő hivatalos személyeknél. Molnár Zsolt Baja Ferencen keresztül kérte meg a pályázót, hogy a szerződés meg nem támadásáért cserébe neki is fizessenek 40 millió forintot. A pénz átadása a képviselőnek 2019 augusztusában meg is történt.

Az ügyészség szerint ez a cselekmény alkalmas a társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettének megállapítására.

A határozathozatalok előtt Hargitai János, a mentelmi bizottság KDNP-s elnöke közölte, Molnár Zsolt írásban kérte a bizottságtól mentelmi joga felfüggesztését. Megjegyezte, a bizottság ülésén egy ellenzéki képviselő volt jelen, aki nem támogatta az indítványt, mondván, frakciója szolidáris Molnár Zsolttal.

A politikus kitért arra, hogy az üzérkedés akkor is megvalósul, ha a hivatalos személy befolyásolására nincs tényleges hatalma az üzérkedőnek, azt csak színleli.

Ismertetve a tényállást, elmondta, a BKV 2019 januárjában indított kétlépcsős, informatikai közbeszerzést, amelyre egy cég jelentkezett és nyert is, vele 2019 júniusában kötöttek szerződést. A szolgáltatás értéke több mint 13 milliárd forint, a szerződés öt évre szólt és meghosszabbítható – részletezte.

Hargitai János felhívta a figyelmet arra, hogy 2019 októberében önkormányzati választás volt.

Közölte, az MSZP prominense, Baja Ferenc megkereste az érintett cég képviselőjét és azt mondta neki 2019 nyarán, hogy Karácsony Gergely lesz a főpolgármester és akkor minden informatikai ügyet vele kell majd egyeztetni. Hivatkozott arra is, hogy Karácsony Gergelyre és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettesre is befolyása van és 30 millió forintot kért, hogy befolyásával ne éljen két évig – részletezte. Hozzátette: Molnár Zsolt megkereste Baja Ferencet, azt kérve tőle, hogy a cég neki 40 millió forintot fizessen, hogy ne befolyásolja a szerződés teljesülését.

Hargitai János közölte, 2019 augusztusában a cég képviselője át is adta a pénzt Molnár Zsoltnak az V. kerületi Olimpia parkban.

A politikus a vádhatóság bizonyítékai közé sorolta a tanúvallomásokat, a lefoglalt bűnjeleket, az okiratokat, a tárgyi bizonyítékokat, elektronikus és hívásforgalmi adatokat.

Molnár Zsolt emlékeztetett arra, hogy 2022 februárjában kérte a mentelmi joga felfüggesztését, bízva abban, hogy a független ügyészség tisztességesen ki fogja vizsgálni ügyet.

Szerinte nem ő lesz a magyar történelemben az egyetlen, aki koncepciós eljárás áldozata lesz. Azon véleményét is hangoztatta, hogy a mentelmi jognak jelenlegi formájában semmi értelme, azt el kellene törölni.

Elmondta, ennek a történetnek a valódi célja az, akadályoztatva lesz-e abban, hogy a budapesti vagy a balatoni csatát végigvigye, illetve a baloldal tekintélyét helyreállítsa a Kárpát-medencében.

Molnár Zsolt elmondta, a tényállásból kimaradt, hogy az Olimpiai parkban, ahol átvette a pénzt, „megkérték a kismamákat és a nagymamákat, hogy segítsenek átszámolni a pénzt". Hozzátette: ez nem komoly.
    
Interpellációk
    
A parlament elfogadta az ellenzéki képviselőknek adott hétfői interpellációs válaszokat.

Magyar-vietnámi megállapodás a nemzetközi és szervezett bűnözés elleni együttműködésről

Az Országgyűlés 170 igen, egy nem szavazattal és kilenc tartózkodás mellett elfogadta a nemzetközi és szervezett bűnözés elleni magyar-vietnámi együttműködésről szóló törvényjavaslatot.

A jogszabály célja, hogy a két ország között 1998. február 4-én hasonló céllal megkötött megállapodás helyébe új megállapodás lépjen.

Ennek nyomán lehetővé válik a nemzetközi bűnüldözés terén folytatott együttműködés előmozdítása és erősítése, illetve a javaslat rögzíti a nemzetközi bűnözés, a közbiztonságot fenyegető veszélyek megelőzése terén folytatott együttműködés általános kereteit, továbbá a felek közötti információátadás feltételeit és eljárásrendjét is.

Módosították az EBRD létrehozásáról szóló megállapodást

A törvény az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) létrehozásáról szóló megállapodást módosító, a bank kormányzótanácsa által 2023. május 18-án meghozott, és a tagállamok által elfogadott 259. és 260. számú határozatok kötelező hatályának elismerésére ad felhatalmazást.

Az Országgyűlés által 177 igen szavazattal és öt tartózkodás mellett elfogadott javaslat a jelenlegi működési országok finanszírozásának érintetlenül hagyása mellett Irak térségével és hat szubszaharai állammal bővíti a pénzintézet működési területét, olyan módon, hogy az nem vezethet a bank AAA besorolásának lerontásához.

Ezen felül a módosítással az EBRD hagyományos műveleteire vonatkozó tőkeáttételi limitek az igazgatótanács hatáskörébe kerülnek, azaz nem kell hozzá minden részes állam jóváhagyása, így a döntéshozatal rugalmasabbá válik.

Magyar-török megállapodás a polgári veszélyhelyzeti együttműködésről
    
Az Országgyűlés 182 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a magyar-török polgári együttműködésről szóló törvényt.

A két ország kormánya között tavaly decemberben kötött megállapodás nyomán lehetővé válik a polgári veszélyhelyzetek terén folytatott együttműködés megerősítése. Az egyezményben a felek rögzítették a polgári veszélyhelyzetek megelőzését, a rájuk történő felkészülés és válaszadás területén folytatott együttműködés általános kereteit, a felek közötti önkéntes segítségnyújtás feltételeit és eljárásrendjét.

A javaslat indoklása szerint a megállapodás jól illeszkedik a magyar-török kapcsolatok rendszerébe, annak további fejlesztését szolgálja.

Felfüggesztették az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló szerződést és kiegészítő dokumentumait

Az Országgyűlés 177 igen, öt nem szavazattal jóváhagyta az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló szerződést és kiegészítő dokumentumait.

Miután Oroszország 2023-ban felmondta a szerződést és ez ugyanabban az évben, november 7-én hatályossá vált, a NATO tagállamok 2023. november 7-én közös közleményt adtak ki, amelyben kinyilvánították szándékukat a szerződés végrehajtásának felfüggesztésére. A felfüggesztéssel NATO tagállamként Magyarország ezen szándéknak tesz eleget.

A postákon is lehetőség lesz a havi 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvételre
    
A jövőben a bankjegykiadó automaták mellett a postákon is lehetőség lesz havonta két alkalommal ingyenesen felvenni legfeljebb 150 ezer forintnyi készpénzt – az erről szóló jogszabály-módosítást a pénzügyi közvetítő rendszert érintő törvények jogharmonizációs célú módosításának részeként fogadta el az Országgyűlés 135 igen, öt nem és 42 tartózkodás mellett.

Az elfogadott törvény több európai parlamenti és tanácsi rendeletet, irányelvet ültet át a magyar jogba, amelyek a pénzügyi szereplők által alkalmazott digitális technológiák működési kockázataival szembeni ellenállóképesség biztosítását célozza.
    
Újabb 180 nappal hosszabbíthatja meg a kormány a veszélyhelyzetet

Az Országgyűlés 135 igen, 47 nem szavazattal felhatalmazta a kormányt, hogy az orosz-ukrán háború miatt kihirdetett veszélyhelyzetet november 19-ig meghosszabbítsa.

Az igazságügyi miniszter előterjesztése szerint erre azért van szükség, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a háború elől menekülők megsegítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint, hogy Magyarország mielőbb maga mögött hagyja a háború káros következményeit.

A kormány még 2022 májusában hirdetett veszélyhelyzetet az ukrajnai háború miatt, és annak meghosszabbítására a parlament már többször is felhatalmazást adott.
    
Megszűnik a Nemzeti Földügyi Központ
    
Megszűnik a Nemzeti Földügyi Központ, a Nemzeti Földalappal kapcsolatos feladatokat, az erdőtervezési és az öntözési feladatokat az Agrárminisztérium, míg a térinformatikai feladatokat a Magyar Államkincstár veszi át.

Az erről szóló törvényt 140 igen, 21 nem szavazattal, 21 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

Az általános indoklás szerint a szervezeti változtatástól a feladatok hatékonyabb és olcsóbb ellátása várható, amely létszám-megtakarítással is jár. A közvetlen miniszteri irányítás pedig lehetővé teszi a kormányzati birtokpolitika gyors és pontos megvalósítását.