Az európai fegyverkezési hullám meglepő módon akár sok pénzt is hozhat Magyarországnak
Az Európai Unió fegyverkezési hulláma nemcsak biztonságpolitikai kényszer, hanem jelentős gazdaságélénkítő tényező is lehet. A tagállamok azonban nem egyformán profitálnak ebből a folyamatból – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legújabb elemzéséből. A megnövelt védelmi kiadások rövid és középtávon egyértelműen növelik a makrogazdasági teljesítményt.
A siker nagyban függ az adott ország költségvetési mozgásterétől, importfüggőségétől és a katonai beszerzések típusától. A folyamatnak Magyarország is kifejezett nyertese lehet, elsősorban a külföldi megrendelések és a védelmi ipari beszállítói láncokba való bekapcsolódásával – írta a Portfolio.
Az ukrajnai háború és a washingtoni politikai fordulatok egyértelművé tették, hogy Európának immár saját magának kell gondoskodnia a védelméről. Az uniós tagállamok katonai kiadásai folyamatosan nőnek, és a jövőben akár a GDP 5 százalékát is elérhetik.
Bár az IMF nem közöl külön országfejezetet Magyarországról, és nem számol önálló magyar multiplikátort, de Magyarország több szempontból is benne van a releváns alcsoportokban.
A havi beszerzési adatok alapján Magyarország az uniós védelmi és biztonsági közbeszerzésekből átlagosan 2,5 százalékkal részesedett, a középérték pedig 1,7 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy Magyarország nem tartozik a legnagyobb védelmi költők közé az EU-ban, de nem is elhanyagolható szereplő.
Fontos azonban kiemelni, hogy a múltbeli adatokból nem lehet automatikusan a jelenre következtetni. A mostani, összehangolt európai fegyverkezés magasabb kamatkörnyezetben és szűkebb költségvetési keretek között zajlik. Végül pedig egyáltalán nem mindegy, hogy a tagállamok pontosan mire fordítják a forrásokat. Az elemzés szerint a legerősebb gazdaságélénkítő hatása a konkrét haditechnikai eszközbeszerzéseknek van.
