Az Európai Parlament perelné az unió vezetését, ha nem lép fel keményen Orbán ellen
Brüsszeli hírek szerint Orbán Viktor hajlik arra, hogy elfogadja az EU kompromisszumos ajánlatát az Ukrajnának nyújtandó segély ügyében. Egyidejűleg viszont az Európai Parlament nagy többséget jelentő frakciói minden korábbinál határozottabban lépnek fel nem csak Orbán, hanem az őt ily módon támogató, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság ellen is.
Emlékezetes, hogy az EU decemberi csúcstalálkozóján Orbán meggátolta a döntést az Ukrajnának szóló további 50 milliárdos uniós segítség ügyében. Azt szerette volna elérni, hogy a segélyek folyósítását évente vizsgálják – így lehetőséget kapott volna arra, hogy évente gátolja a további lépéseket.
Kiszivárgott hírek szerint most olyan döntés születhet, hogy a segélyek ügyét a több éves folyósítási időszak felénél vizsgálnák felül, ugyanakkor bármely tagállam vitát indíthat, ha probléma merülne fel a kifizetések körül. Ha így sikerül megegyezni, akkor az EU következő, februári csúcstalálkozóján végre lehet dönteni és Ukrajna megkaphatja a számára égetően szükséges anyagi támogatást.
Párhuzamosan az Európai Parlament újabb, minden korábbinál határozottabb, keményebb támadást indított Orbán Viktor rendszere ellen, egyúttal támadva az Orbánnal kötött alkukért az Európai Bizottságot is. A parlamentben nagy többségben levő kereszténydemokrata, szociáldemokrata, liberális és zöld frakciók képviselői közül eddig 120-an írták alá a felhívást, amelyben felszólítják von der Leyent, a Bizottság elnökét: ne folyósítson további pénzeket a magyar rendszernek – amint azt decemberben, a 11 milliárd euró felszabadításával tette –, amíg az valóban, bizonyíthatóan nem teljesíti a jogállami és egyéb feltételeket. A Parlament elé kerülő határozati javaslat szerint a testület felszólítja Jogi Bizottságát, hogy „mihamarabb” nyújtson be keresetet az Európai Bíróságnál a Bizottság eljárása ellen. Igencsak valószínűtlen, hogy a javaslat megkapja a szükséges többséget, s ha meg is kapná, a per évekig húzódna. A lépés mindenesetre világosan jelzi, hogy a nyugati országok torkig vannak a magyar kormányfő állandó gáncsoskodásaival, amelyekkel bénítja az unió munkáját – s ennek ellenére hozzájut a milliárdos támogatásokhoz, amelyek felhasználása a széles körű korrupció miatt átláthatatlan. Azért is, mert a jogrendszer, amelynek megszilárdításában az Európai Bizottság haladást látott (s ezért megnyitotta a pénzcsapokat), még mindig távol van az uniós elvárásoktól.
A parlament meghívására ma eléjük áll von der Leyen és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, hogy megindokolják: miért szabadítottak fel legutóbb milliárdos összegeket Orbán országának annak ellenére, hogy azokat az ő, saját megítélésük szerint is a korrupció, a jogállamiság hiányosságai miatt az unió előírásait megsértve használhatják fel. A parlament holnap szavaz a magyar helyzetről előterjesztett határozati javaslatról.
A szövegről még tárgyalnak, de a lényege: a parlament felhívná az uniós országokat, mozdítsák előre a Magyarország ellen már 2018 óta folyó jogállamisági eljárást, amely azzal végződhet, hogy felfüggesztik az ország szavazati jogait az unióban. Annak idején ennek a döntésnek kétharmados többsége volt, most viszont a 26 uniós ország vezetőjének egyhangúan kellene ezt megfogalmaznia, ami valószínűtlen.
Daniel Freund, a magyar helyzetet gyakran és élesen bíráló zöldpárti képviselő kijelentette: a határozati javaslat közvetlen következménye az EB és Orbán között „decemberben született piszkos alkunak. Ha von der Leyen pusztán azért osztogat milliárdokat, hogy megakadályozza a magyarok vétóját az ukrán ügyben, ez nem fog neki sikerülni...”.
