Az iskola már nem az életre, hanem a tesztekre készít fel
A kormány honlapján megjelent tervezet szerint a 2025. március 1-jét követően megírt kompetenciamérések eredményeit érdemjegyre válthatnák. A belügyminiszteri rendelet célja ezzel, hogy növelje a kompetenciamérés jelentőségét a tanulók körében, ezért a mérésen nyújtott teljesítményüket „osztályzatokkal díjazzák”, az eredményt beszámítják a középfokú felvételin elérhető pontszámokba, amely így „méltó elismerése a tanulók befektetett munkájának” – magyarázták meg a rendelettervezetben az ezzel kapcsolatos döntést. Az új szabályt először a 2025/2026-os tanév középfokú felvételi eljárásánál kell alkalmazni, a tanulmányi eredménybe pedig már a 2025. március 1-je után megírt országos mérés eredményei is beszámítanak. Az érintettek alig néhány napot kaptak a rendelet tervezetének véleményezésére, de bizonyos jelek arra utalnak, hogy a nagy visszhangot kiváltó „ötlet” fogadtatása nem különösebben érdekli Pintér Sándor csapatát.
A minap a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában Polonyi István professzor, oktatáskutató is kifejtette a véleményét. Mint mondta, az országos kompetenciamérés (OKM) egy olyan egységesített tantárgyi értékelő rendszer, amelyet tulajdonképpen a PISA vizsgálatok mintájára állítottak össze. A különböző oktatási intézményekben az egységes tesztlapok alapján össze lehet hasonlítani a különböző oktatási intézményekben folyó munka hatékonyságát.
A pedagógia „kompetencia” fogalma a készségek és a képességek együttesét jelenti, amelyek segítségével valaki problémamegoldásra képes-e egy adott területen. Jelenti továbbá az illetőnek azt a hajlandóságát is, hogy alkalmazza és kivitelezze a probléma megoldásának képességét. A professzor ez utóbbira helyezte a hangsúlyt: arra mindenképpen jó, hogy az iskolában folyó nevelőmunkát, illetve a pedagógusok felkészítő teljesítményét értékeljék, de a gyerekek tudását ennek alapján megítélni, összehasonlítani finoman fogalmazva is „kétséges”. A diákok készségei, képességei nagyban függnek a családi, a szociális háttértől is, ami Magyarországon térségenként is nagy eltérést mutat, ezért nagyon jelentős az iskolán kívüli tényezők hatása ezekre az eredményekre.
Polonyi professzor korábban maga is elemezte a kompetencia tesztek eredményeit, és azt tapasztalta, hogy ha összevetették a például az ország más-más tájain a járások fejlettségi szintjét a gyerekek által kitöltött tesztek eredményeivel, kiderült, hogy a hátrányosabb helyzetű régiókban a gyerekek teljesítménye 15 százalékkal gyengébb, arról nem is szólva, hogy az eredmény az iskolatípustól is erősen függ. Például a középiskolai eredmények azt mutatják, hogy a technikumokban tanulók majdnem 15 százalékkal rosszabb eredményt produkálnak, mint a gimnazisták, de mind a kettőnél gyengébb az érettségi nélküli szakképzésben tanulók átlagos eredménye. „Azt lehet mondani, hogy ezek a kompetenciamérések tulajdonképpen inkább a kormányzati teljesítményt, semmint a gyerekekét értékelik” – mondta a professzor – és hozzátette: „azt értékelik, hogy milyen ennek az országnak a településpolitikája, milyen az oktatáspolitikája, milyen a szociálpolitikája, mennyire képes kezelni a gyermekek szociális hátterét. Ehhez képest, pontosan az volna a cél, hogy fejlesszék ezeket a régiókat, nem az, hogy ezekben a régiókban a tanulókat még jobban elzárják a kitörés lehetőségétől.”
Az oktatási kormányzat ezzel a mostani döntésével a még jobban szétszakító és társadalmi mobilizációt ellehetetlenítő hatást erősíti, amely előbb csak a középfokú oktatásban, de később a felsőoktatásban is erősen érezteti majd a származástól függő diszkriminációt. Már a hazai egyetemi felvételi rendszer is a hozott pontszámokat preferálja, azok szintén alapvetően függenek az egyes régiók fejlettségi színvonalától. „Ha megnézzük annak a régiónak a fejlettségét, ahol az adott kisdiák tanult vagy született, és onnan jelentkezett a felsőoktatásba, ugyanolyan 10-15 százalékos különbséget látunk a fejlett régióból érkezők javára, mint amilyet már a kompetencia felmérések eredményei is mutatnak. A földrajzi különbségekkel is kimutatható hazai társadalmi viszonyok érzékelhetőek a tanulmányi eredményekben, és gyakorlatilag a leszakadást, és nem az előrelépést segítik. De arra semmiképpen sem alkalmasak, hogy ezeket a felsőoktatásba való bejutásnál, vagy bármi másnál esetleg használják” – állapította meg a professzor.
Ugyanakkor ő maga sem vetné el magának a kompetenciamérésnek a gyakorlatát, abban az esetben, ha a tesztekben alkalmazott feladatsor megegyezik az adott iskolatípus pedagógiai programjával, konkrétan a helyi tantervben leírtakkal. „A kompetencia mérés osztályzása abszolút torz, hozzá nem értést tükröző oktatáspolitikai lépés lenne” – vélte –, „de az, hogy ezt egy iskolán belül, egy pedagógus, egy adott osztályban használja, nem törvénytelen, sőt, tulajdonképpen elfogadott módszer is lehet. Az viszont elfogadhatatlan, egyenesen nevetséges, hogy ebből országos osztályzást „csináljanak”, mert ha ezt bevezetik, abból kiderül, hogy ennek a kormánynak semmifajta társadalmi ismerete nincs. Nem tudja, nem érti azt, miként működik a magyar társadalom, nem látja át, hogy óriási különbségek vannak a társadalomban, nem érzékeli az óriási szociális háttérkülönbségeket.”
Amennyiben a tervezet életbe lép – akár már a következő tanévben – a középfokú iskolák felvételi követelményeibe beleszámítják, figyelembe vehetik az elérhető pontszámoknál. Már számos jelét adta annak a kormányzat, hogy az általános iskolából kikerülő gyerekeket igyekszik szelektálni: azt szeretnék, hogy a gimnáziumok csak a legjobbak számára jelentsenek utat, ezt a gimnáziumok is örömmel vették, mert ezzel hozzájuk csak a legjobbak jelentkezhetnek. A technikumokba sem kerülhet be mindenki, és természetesen, akik a hozott teljesítményük, a családi hátterük alapján a sor végére maradnak, legfeljebb a szakiskolában kapnak felvételt. A szelektivitás egyre erősebb lesz, mind kevesebben fognak gimnáziumba menni, a technikumok is gyakorlatilag leszakadnak az elit iskoláktól, és még inkább elkülönülnek a szakmunkás képzésben tanulóktól. De mindez egybevág a kormányzat politikai céljaival is: az iparnak munkáskezekre van szüksége.
„Sok sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő diákot hozna nehéz helyzetbe, ha a kompetenciamérésre a tanulók jegyet kapnának, vagy ha az eredmény beleszámítana a középiskolai felvételibe” – hívták fel szülők a figyelmet az Eduline honlapján. A kormány által tervezett kompetenciamérések eredményének beszámítása a középiskolai felvételibe megsérti az esélyegyenlőség jogát, az SNI-, illetve autista, Asperger-diagnózissal rendelkező diákok közül vannak olyanok, akik eddig mentesültek a kompetenciamérés feladatsorainak megírása alól. Amennyiben az eredmény beszámít majd a középiskolai felvételibe, ezek a tanulók még nagyobb hátrányba kerülnek, hiszen jogukkal élve, ők meg sem írják ezeket a felméréseket, így esélyük tovább csökken a középfokú intézményekbe való bekerülésnél.
„Az iskola innentől kezdve, nem az életre fog felkészíteni, hanem a tesztekre. Minden tanár, minden szülő a kompetenciatesztre fogja trenírozni a gyerekeket, és az senkit sem érdekel majd, hogy végül is mi az iskola hagyományos feladata” – összegezte álláspontját a Klubrádióban a kompetencia tesztekkel kapcsolatban az oktatáskutató.
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2023. június 29.-i adása itt nézhető meg:
