Több száz magyar település zárhatja ki a betelepülőket
Nagy port kavart az elmúlt hetekben Navracsics Tibor helyi önazonosság védelméről szóló törvényjavaslata, mely bizonyos településeken a helyi közösségek védelme érdekében akár az ingatlanvásárlás korlátozását is lehetővé tenné.
A törvénytervezetet azóta benyújtották, a Portfolio foglalta össze, mit kell tudni róla.
A Magyarországon működő mintegy 3100 önkormányzatból körülbelül 2000-nek fogy a népessége, de vannak olyan települések, amelyek számára a népesség növekedése veszélyt jelent. Ezt március közepén tett bejelentésében mondta el Navracsics Tibor, aki főként a Budapest agglomerációjában, a Balaton vagy a Velencei-tó környékén fekvő települések esetében emelte ki, hogy szeretnének nagyobb védelmet kapni a beköltözők jelentős hullámával szemben.
A jogszabály alkalmazásához az önkormányzatnak rendeletben kell meghatároznia a kívánatos lakosságszámot, de ez nem lehet kevesebb, mint a rendelet hatályba lépésének évében irányadó lakosságszám.
A jogvédelmi eszközök csak akkor alkalmazhatók, ha a település elérte ezt a küszöböt, vagyis, ha növekszik a település népessége.
A benyújtott helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet az Alaptörvény módosítását követően alkotmányos szintre emeli a helyi közösségek önazonossághoz való jogát. Kimondja, hogy a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségeinek önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével, és új eszközöket biztosít az önkormányzatoknak, hogy megvédjék településeik karakterét, hagyományait és társadalmi rendjét a túlzott mértékű lakosságbővülés és ellenőrizetlen ingatlanvásárlások negatív hatásaival szemben.
A törvény értelmében az önkormányzatok szabadon dönthetnek arról, hogy bevezetik-e a jogvédelmi eszközöket, amelyek két fő csoportra, dologi és személyi jogvédelmi eszközökre oszthatók:
– A dologi jogvédelmi eszközök közé tartozik az ingatlanszerzés kizárása, az elővásárlási jog bevezetése és az ingatlanszerzés feltételhez kötése.
– A személyi jogvédelmi eszközök pedig a lakcímlétesítés tilalma vagy feltételhez kötése, valamint az adóztatás kiterjesztése.
A törvény pontosan meghatározza, ki minősül betelepülőnek: az a természetes személy, aki a településen sem ingatlantulajdonnal, sem lakóhellyel nem rendelkezik, és a településen kíván ingatlant szerezni vagy lakcímet létesíteni. Ugyanakkor számos kivételt is megállapít, például nem minősül betelepülőnek, akinek a település a származási helye, vagy aki a településen lakóhellyel vagy ingatlantulajdonnal rendelkező személy hozzátartozója.
A törvény kötelező mentességeket is előír, például azok számára, akik születésüket követően, legalább egy évet a településen éltek, állami döntés alapján költöznek a településre, helyben kívánnak elhelyezkedni, vagy elemi csapás miatt otthontalanná váltak. Az önkormányzatok további mentességeket is megállapíthatnak.
A jogvédelmi eszközök alkalmazásáról szóló döntést az önkormányzat képviselő-testülete vagy annak bizottsága hozza meg.
