Az iskolából a nyílt erőszak csupán áttevődött oda, ahol az iskolaőrség tehetetlen
Azokban az iskolákban, ahol igen nagy fegyelmi problémák voltak, ott az iskolaőrök jelenléte nem csökkentette, csupán elfojtotta az agressziót. A nyílt erőszak így áttevődött az iskolákból olyan területekre, ahol az iskolaőrségnek nincs hatásköre – mondta Gosztonyi Gábor. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint továbbra is nagy szükség lenne a prevencióra. Ehhez egyrészt a feladathoz értő emberek kellenének, másrészt arra, hogy feltárják az iskolai agresszió okát. Különben nem lehet kezelni ezt a problémát sem. Marad az intézkedésekről szóló statisztika és az elfojtás.
Ahogy arról a Hírklikk is beszámolt, az iskolaőrök 2020. szeptember elsején jelentek meg a magyarországi oktatási intézményekben, azóta összesen 480 esetben intézkedtek. Az ORFK tájékoztatása szerint testi kényszert eddig 47 esetben, bilincset három, rendőrbotot pedig egy alkalommal használtak. A leggyakrabban garázdaság miatt intézkedtek, de több esetben indult vagyon elleni bűncselekmény, illetve kábítószer birtoklása miatt is eljárás. A szabálysértések között sokszor előfordult a közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos jogsértés és rongálás is.
Az iskolaőri rendszert, annak bevezetésekor, az emberek 73 százaléka elutasította, 22 százaléka támogatta, 5 százaléknak pedig nem volt határozott álláspontja a Závecz Research Intézet – akkori – reprezentatív közvélemény-kutatása szerint. Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány gyermekjogi szakértője akkor azt mondta, „a kényszerítő eszközök iskolai jelenléte, és a rendészeti módszerek megjelenése a tanítási környezetben valójában az erőszakot eszkalálja. Vannak szülők, közösségek, ahol fel sem merül, hogy rendészeti eszközökkel kellene az iskolai klímát javítani. Míg máshol annak a puszta gondolata, hogy lesz valaki a teljes tanítási idő alatt, aki elrettentésül szolgálhat, ad egyfajta biztonságérzetet az iskolavezetésnek, tanároknak.”
Gosztonyi Gábortól tudakoltuk, hogy az iskolaőrség bevált-e az iskolai erőszak visszaszorításában. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azt mondta, a számok csak adatok, de arról fogalmunk sincs, mi áll azok hátterében. Abból, hogy odaírják, hogy másfél év alatt az iskolarendőröknek 480 esetben kellett intézkedniük, nem derül ki, hogy milyen ezek milyen ügyek voltak. Arról, hogy testi kényszert eddig 47 esetben, bilincset három, rendőrbotot pedig egy alkalommal használtak az iskolaőrök, nem lehet tudni, hogy az intézkedést mi váltotta ki, az indokolt volt-e vagy pedig túlkapás történt.
Az iskolákban vegyes a kép. Ahol a nagyon nagy agresszió miatt fegyelmi problémák voltak, ott a Pedagógusok Szakszervezete szerint az iskolaőrök jelenléte csak csökkentette, de nem fojtotta el az agressziót. A nyílt erőszak csupán áttevődött az iskolákból olyan területekre, ahol az iskolaőrség tehetetlen, nincs hatásköre. Ráadásul emiatt az olyan erőszakos cselekedetekről, mint a bullying (a szóbeli, erőszakos zaklatás), vagy az iskolán kívül vett elégtételről nem is mindig lehet tudni. Ezért az iskolaőrség létét továbbra is látszatintézkedésnek tartják, ami nem a probléma gyökerét szünteti meg. Véleménye szerint ez nem megelőzés, hanem elfojtás. Továbbra is sokkal nagyobb szükség lenne a megelőzésre. Azonban a pedagógusok az elmúlt másfél évben sem kaptak megfelelő eszközöket (tudást, készségeket, képességeket) arra, hogy integráltan oktassanak, és a megelőzéshez továbbra is szakemberhiány van.
Sokkal több iskolapszichológusra lenne szükség, hiányoznak a képzett mediátorok. Semmiféle eszközük nincs a pedagógusoknak az erőszak kezelésére. Volt egy csomó olyan program, mint az „Erőszakmentes iskola”, a „Békés iskola”, amikről már szinte alig lehet hallani. Pedig ezeket a lehetőségeket kellene sokkal erőteljesebben igénybe venni, és a probléma gyökerét kezelni. Mivel nem tudjuk, hogy az agressziónak mi van a hátterében, csak azt, hogy valami biztosan van, vissza kellene állítani az ifjúságvédelmi felelős pozícióját, a családvédelemmel pedig sokkal szorosabb kapcsolatot kellene kiépíteniük az adott iskoláknak. Ehhez azonban hozzáértő emberekre lenne szükség.
Az iskolai erőszaknak akár az otthoni hátrányos helyzet vagy a családon belüli agresszió is lehet a kiváltó oka. Ha ezt az okot nem tudjuk, illetve nem tárjuk föl, akkor sosem tudjuk kezelni az iskolai erőszak problémáját. Szakemberek nélkül pedig főleg nem fogják tudni megoldani az iskolák. Addig pedig marad az elfojtás, és a statisztika, ami nagyon szépen be tudja mutatni az iskolaőri intézkedések számát, de a számok nagyon sok mindent el is tudnak fedni.
