Az Orbán-csomag csak átverés!
A bejelentett húsz helyett, három százalékát teszi ki a GDP-nek. Nem más, mint a meglévő költségvetési tartalékok átcímkézése. Nem biztosít több pénzt a járvány elleni védekezésre, nem ad pénzt a városoknak, falvaknak az idősek és rászorultak ellátására. Nem ad pénzt a vállalkozásoknak, és nem ad pénzt a nehéz helyzetbe került munkavállalóknak. Nem csoportosítja át az EU támogatásokat sem az egészségügyre, sem a gazdaság élénkítésére és a munkahelyek megőrzésére.
1. Orbán Viktor közölte, hogy a GDP 18-20 százalékát csoportosítják át annak érdekében, hogy a járvány egészségügyi, társadalmi és gazdasági kárait mérsékeljék, a költségvetés hiányát pedig az eddig tervezett egyről 2,7 százalékra emelik. (Forrás: Magyar Közlöny: 2020/66.)
A magyar GDP tavaly több, mint 42’660’000 millió forint volt, amelynek húsz százaléka 8’532’000 millió forint. A Magyar Közlönyben megjelent gazdaságvédelmi alap összesen 1’345’000 millió forintot tesz ki, vagyis a tavalyi GDP alig több, mint három százalékát.
2. A járvány elleni védekezésre létrehoztak egy alapot. Nem történt más, mint, hogy átkeresztelték a költségvetés központi tartalékának számító országvédelmi alapot a „járvány elleni védekezés központi tartaléka" megnevezésre.
Forrása egyrészt a már meglévő központi tartalék, tehát nem többletforrás, másrészt az idei, törvényszerűen járó egészségügyi béremelés fedezete. Vagyis egy fillérrel sem növekedett a járvány elleni védekezés pénzügyi alapja! Azt pedig, hogy az orvosok, nővérek idei béremelését ide számolják, elképesztő.
A költségvetési átcsoportosítások nem jelentenek többletforrást, a címszó semmit nem mond arról, hogy honnan veszik el. Netalán az egészségügytől?
Egyetlen többletforrás a büntető adók! Valószínű a régen annyira népszerű dal motiválhatta a miniszterelnököt: „Haragszom rád, mert nem szeretsz.... „
A kiadási oldal viszont elképesztő: nem terveznek semmit a további védekezés és a helyi önkormányzatok járványellenes feladataira.
3. „Nesze semmi, fogd meg jól!” jelszóval létrehoztak egy gazdaságvédelmi alapot is.
Forrásának közel egyharmadát a meglévő nemzeti foglalkoztatási alap teszi ki. Az a pénz, amit a munkavállalók fizetnek be, hogy ha munkanélküliek lesznek, akkor legalább három hónapig a bérük 60 százalékának megfelelő járadékot kapjanak. Elveszik és másra fordítják? Vagy ha nem, akkor ez nem többletforrás. A másik forrás is látszatintézkedés, hiszen semmilyen új pénzt nem tesz a gazdaságba. Vagyis ahelyett, hogy a társadalmi és gazdasági károkat mérsékelnék támogatásokkal, semmi mást nem tesznek, mint „itt a piros, hol a piros” -t játszanak.
Az külön felháborító, hogy az átcsoportosítások felhasználásáról semmit nem mondanak.
Mindenki azt adja, ami lényege: hangzatos ígéreteket, amelyek nem megfoghatók, minden más politikai szereplő ellehetetlenítését és ájtatoskodó felhívásokat a nemzeti egységre.
1. Nem kíván semmilyen, már meglévő költségvetési támogatáson felüli „friss” pénzt a magyar gazdaság élénkítésére felhasználni.
2. Ebből következően, nem kíván semmilyen pénzügyi támogatást adni azoknak a munkavállalóknak, családoknak, akiket a válság már az első hullámban elsodort. Azoknak sem, akiket később fog.
3. Annyira hajlandó csak, hogy adó-és járulék-kedvezményeket ad néhány szektorban. Ami persze semmit nem jelent azoknak, akiknek időlegesen nincs bevételük.
4. Annyira hajlandó csak, hogy meghosszabbítja bizonyos, már meglévő szociális juttatások érvényességét, de a bővülő rászoruló körön ez nem segít.
5. Nem akarja az EU felzárkózási alapjából Magyarországnak járó pénzt átcsoportosítani sem a védekezésre, sem a munkavállalók, sem a vállalkozások megsegítésére.
6. Ebből következően, nem fog élni a kedvezményes hitelekkel sem, amelyekről az EU most fog dönteni.
7. Nem tervezi az egészségügyi ellátás fejlesztését, az orvosok és ápolók, a szociális munkások bérének emelését.
8. Nem kívánja a köz- és felsőoktatás feltételeinek javítását, a pedagógusok, egyetemi oktatók és dolgozók bérének rendezését. Úgy van vele, majd csak lesz valahogy, ha elmúlik a válság és nem hajlandó azokkal a hiányosságokkal szembenézni, amelyekre most fény derült.
9. Nem kíván mást tenni, mint annyival csökkenteni a költségvetési kiadásokat, amennyivel még elkerülhetetlen. Emiatt új válságágazatok fognak kialakulni.
10. A költségvetési kiadások csökkentésével el kívánja lehetetleníteni mindazokat az intézményeket, amelyek még autonómok.
Ennyi!
A többivel nem érdemes foglalkozni, mert csak csali, így a 13. havi nyugdíj majdani fokozatos bevezetése is. Vagy úgy lesz vagy nem. (Megjegyzem az Orbán-kormány által bevezetett nyugdíjba vonulási szabályok súlyosan büntetik azokat, akik korábban mentek nyugdíjba. Rajtuk ez az arányos nyugdíjemelés nem segít.)
Az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozók mellett, emeljünk kalapot a pedagógusok előtt is. A sokat szidott és lesajnált pedagógusok csodálatra méltóan állnak helyt. Az Orbán-kormány viszont ott árt, ahol tud.
Szekeres Imre
a néhai Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke
