Az Orbán-kormány azért titkolózott, mert mégsem mondhatták azt, hogy ennyi pénzt fognak ellopni
A KlikkTV Mélyvíz című műsorában Németh Péter vendége Katona Tamás professzor, volt pénzügyi államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal egykori elnöke volt. A beszélgetés apropóját az adta, hogy a kormány ezekben a napokban nyújtja be a parlamentnek az idei módosított költségvetést. A Pénzügyminisztérium szerint ahhoz képest, amit a Fidesz-kormánytól örököltek, a gazdaság egészen jól áll. Katona Tamás rámutatott, hogy ez a megközelítés relatív. A szakértő részletesen elemezte azokat a súlyos, százmilliárdos tételeket, amelyeket a korábbi kabinet eltitkolt a nyilvánosság elől, valamint kitért az új kormányzati struktúra átláthatóságára és a Költségvetési Tanács szükséges reformjára is.
Elhallgatott százmilliárdok és a transzparencia hiánya
Katona Tamás szerint az idei módosítás egyik leglényegesebb eleme, hogy végre a valósághoz igazítják a számokat, mivel az Orbán-kormány kifejezetten transzparenciaellenes politikát folytatott, és mindent megtett azért, hogy ne derüljön ki semmi a gazdálkodásából. Katona Tamás éles kritikával illette a korábbi gyakorlatot: „Nyáron fogadták el a következő évi költségvetést. Az elmúlt években már rendszeresen a hatályba lépés előtt elavult, módosítani kellett, az utóbbi két évben nem nyúltak hozzá.” Példaként említette, hogy már az átadáskor bevallotta a Fidesz-kormány illetékes, lelépő minisztere, hogy százmilliárdos nagyságrendben hiányzik a büdzséből az autópálya-karbantartás és -fenntartás költsége, mert egyszerűen nem kalkuláltak vele.
A szakértő rámutatott, hogy a hiányzó tételek sora ezzel nem ért véget, hiszen a februárban kiosztott 14. havi nyugdíj első heti részlete sem szerepelt a hivatalos tervekben. „Fillérekkel nem foglalkozik a költségvetés. Azt szoktuk mondani, hogy még 10 milliárd is hibahatáron belül van, de hát itt súlyos 100 milliárdokról van szó.” Arra a kérdésre, hogy miért volt jó a korábbi kabinetnek az ellenőrizhetetlen működés, Katona Tamás egyértelmű választ adott: „Azért, mert mást mondtak, mint amit tettek. Hát egyrészt azt mégse mondhatták, hogy ennyi meg ennyi pénzt költünk saját magunkra, meg pláne, hogy ennyi pénzt fogunk ellopni.” A professzor szerint a korábbi vezetés folyamatosan rögtönzött, a költségvetést átlagosan hetente egyszer módosították éjszakai kormányrendeletekkel, a rendkívüli helyzetet kihasználva, és a kétharmad ellenére is kerülték a parlamenti nyilvánosságot, hogy a részletek ne jussanak el a választókhoz.
A számháború vége és a szociális korrekciók
Bár a pénzügyminiszter bejelentése szerint sikerült 7,3%-ra leszorítani a hiányt, az első ránézésre még mindig rémesnek tűnik a tervezett 3,7%-hoz képest. Katona Tamás kifejtette, hogy ez egy tipikus számháború volt a Fidesz részéről, ahol Nagy Márton és a többi gazdasági szereplő össze-vissza dobált be adatokat. „A reális valóban az volt, hogy 7,5-8%-os hiánynak tűnt ez. Nyilvánvalóan ez egy átmenet, hiszen ezt örökölte meg a kormány. De jól látszik, hogy például úgy örökölte meg a költségvetést a magyar kormány, hogy a tervezett hiányának a 90%-át megvalósították már, mire ők távoztak.” Ez azt jelenti, hogy az ellenzéki párt az év első néhány hónapja alatt szinte a teljes éves keretet elköltötte.
A professzor szerint a jelenlegi kormány több százmilliárd forinttal faragta le ezt a hiányt, ami egy teljesen más költségvetési felfogást tükröz. A felesleges kiadások visszafogása mellett jutott forrás a társadalmi támogatásokra is. „Sok mindent visszafogtak azokból a költségekből, amiket az Orbán-kormány önmagára költött, a kommunikációra, a szervezeteiknek a működésére, az álcivil szervezeteiknek a fenntartására. Ezeket rendbe lehetett tenni. Ezzel szemben pluszban bekerült például 40 milliárd forint értékben 400 000 gyerek iskolakezdési támogatása, aminek a felét készpénzben már meg is kapták a családok.” A szakértő hangsúlyozta, hogy a pontos normaszöveget a jövő heti parlamenti vita során ismerhetjük meg, az igazi mérce pedig a következő évi költségvetés lesz.
A Költségvetési Tanács reformja és a jövő évi kilátások
A beszélgetés során szóba került a Költségvetési Tanács szerepe is, amely zöld utat adott a mostani módosításnak. Katona Tamás szerint a testületet alapjaiban kell átalakítani, mert az elmúlt évtizedben teljesen kiüresedett a funkciója. „A Költségvetési Tanács korábban jólvágyta mindazt, amit a Fidesz-kormány akart. A szakzsargonban persze leírták, hogy vannak buktatók, meg lefelé és felfelé mutató kockázatok, de érdemben nem foglalkoztak vele, mert a teljes kormányzatban mindenki személyében függött az első számú embertől.” A professzor üdvözölte, hogy a parlament elvette a tanács vétójogát, de jelezte, hogy egy komoly szakértői bázissal rendelkező, független testületre lenne szükség.
A szakértő kritikaként fogalmazta meg azt is, hogy nem szerencsés a jegybankelnök részvétele a tanácsban, mivel a fiskális és a monetáris politikát egy normális országban nem szabad összekeverni. Véleménye szerint vissza kell térni a 2000-es években elindult, európai mintát követő érdemi munkához. A jövőre vonatkozóan Katona Tamás kiemelte, hogy a korábbi nyári szavazásokkal ellentétben az új költségvetést októberben nyújtják be a parlamentnek. Ez a menetrend sokkal kiszámíthatóbbá teszi a tervezést, hiszen az őszi hónapokban már reálisan látszanak a gazdasági folyamatok, és ez a dokumentum lesz az igazi mércéje annak, hogy az új kabinet milyen hosszú távú fiskális politikát kíván folytatni az országban.
