"Az Orbán-rendszer a fasiszta és náci uralmi formák mutációja"

HírKlikk 2019. június 20. 11:29 2019. jún. 20. 11:29

Sűrű, elítélő jelzőkkel teletűzdelt leírását adta az Orbán-rezsimnek, valamint a szélsőjobboldali uralomra érzéketlen magyar társadalmi többséget is elemezte Ungváry Rudolf író. A Reggeli személy vendége szerint a magyar rendszer a fasiszta és náci uralmi formák mai körülményekhez sikeresen alkalmazkodó mutációja, amely képes becsapni a társadalom immunrendszerét, és lehet, hogy ezt még nagyon hosszú ideig meg tudja tenni. Ha tehát valaki fel akarja venni ellene a küzdelmet, félre kell tennie az eddigi eszköztárat, különben Budapesten sem győzhető le a kormányzat. Más tekintetben a demokraták minden reménye abban lehet, hogy a rezsim nem ismeri fel terjeszkedésének határait, és önmagára nézve végzetes hibákat követ el – véli az író.

Mostanra a történelemhamisítás különösen magas fokára jutott a kormány, amely már '56 emlékét és a rendszerváltás konkrét tényeit írja át. A propagandisztikus ferdítés egyik erős példája az 1989-ről szóló, Terror Háza Múzeum előtti utcakiállítás, amely párját ritkítóan arcátlan, és pofátlanul torzítja a tényeket – mondta a Klubrádióban Ungváry Rudolf író, újságíró.

A Nagy Imre újratemetésének harmincadik évfordulójára szervezett idei ünnepségek arra voltak kihegyezve – ami aztán néhány év múlva várhatóan a végleges narratívává formálódik –, hogy a rendszerváltozás idején „Orbán Viktor fújta a passzát szelet”. Ennek következtében föl sem vetődött akár Göncz Árpád, vagy más olyan személy neve, aki a rendszerváltási folyamatban alapvető szerepet játszott – Ungváry Rudolf ezzel magyarázta a Szabadságkoncert nevű ingyenes kormányrendezvény előtt a Hősök terére szervezett civil tiltakozó demonstrációt.

Az író szerint a történelemhamisítás menete egy eszmerendszer és szélsőjobboldali rezsim kifejlődésével párhuzamosan zajlik. Az ugyanis, ami Magyarországon mostanra megszületett, tulajdonképpen a demokrácia elleni lázadás egy szélsőjobboldali formája. Ez azonban teljesen spontán, öntudatlanul fogalmazódott meg azok részéről, akik hordozták már akkor, és hordozzák ma is, ráadásul egészen aljas, alantas módon.

Az embernek nem véletlenül van az az érzése, hogy az, ami mára kialakult, aljasságában felülmúlja a kommunista és az 1945 előtti nyílt fasiszta rendszert is – tette hozzá.

Manapság az információs társadalom keretei között úgy is lehet hatalmat bitorolni, hogy nyílt, brutális erőszakot kellene alkalmazni hozzá. A korábbi időszakokhoz képest alapvető változás, hogy a modern technológia jóvoltából minden információt és annak ellenkezőjét, tehát a hazugságokat is, a lehető legegyszerűbb, leggyorsabb, legkönnyebb módon lehet mindenkihez eljuttatni.

Az pedig eleve közismert volt – annak idején Hitler a Mein Kampfban is megfogalmazta –, hogy a legprimitívebb információk hatolnak el és hatnak a legkönnyebben a legtájékozatlanabbak körében. Ennek az elvnek az érvényessége az információs társadalom korszakában, annak gyakorlata során a maga tökéletes pompájában bontakozik ki.

A mostani hatalommegtartó technika lényege, hogy nem diktatúrával valósítja meg a totális uralmat. A nagy felismerés, hogy a szélsőjobboldali uralom klasszikus formáit – a fasizmust és a nemzeti szocializmust – nem szabad visszahozni, mert azokról szörnyű tapasztalatai vannak a társadalomnak, és ellenállást váltana ki belőle. Az új változattal szemben, ami áttételesen, a demokrácia álarcában jelenik meg, azonban nincs immunreakció – mondta Ungváry Rudolf, aki a jelenséget politikai rendszermutációnak hívja.

Egy ilyen rendszer szerinte rettentő hosszú ideig fenntartható, mert bár a hazudozás fokozódik, nem kulminál nyílt agresszióba, nem robbant ki olyan háborút, aminek elvesztésébe aztán belebukhat, mint tette azt nyolcvan éve Hitler.

Orbán kiépülő szélsőjobboldali rendszerének előzménye, hogy a magyar társadalom többsége elégedetlen volt a demokráciával, mert az természetes működésmódja szerint konfliktusokkal, vitákkal jár, és ezt a többség állandó krízisként élte meg. Annak megértéséhez ugyanis, hogy a demokrácia a szemben álló erők közti feszültségek, majd kompromisszumok révén izzadja ki a megoldást, nagyon sok információ kell. Azok pedig akik a demokrácia mechanizmusát, lényegét nem értik, iránymutatásra, úgymond, rendre, biztonságra vágynak.

Ilyen helyzetben jönnek azok a politikai erők, akik a legnagyobb hazugságokkal, demagógiával, minden morális gátat félretolva, a legtájékozatlanabb szavazók voksaira alapozva próbálnak uralomra jutni. Ők csak technikai kérdésnek tekintik a hatalom megszerzését, épp ezért kezdetben nincs is határozott ideológiai elképzelésük.

Miután azonban hatalomra jutottak, és ők lesznek az új elit, nem tudnak nem ideologikussá válni, mert az uralom folyamatosan igényli a demagógia militáns fenntartását, fokozását, az egyre nagyobb hazugságokat, és ennek állandó szentesítését. A kormányzati hatalom birtokosai ezen igény és belső politikai ürességük következtében elkerülhetetlenül rátalálnak azokra a hagyományokra, amivel a szentesítés megoldható. Ma pedig, jelen történelmi körülmények között, ez a szélsőjobboldaliságnak kedvez.

Megjegyezte, a hatalom új birtokosaira, akik ezen az úton járnak, akár azt is lehetne mondani, hogy tehetségesek, de politikai bűnözőket nincs értelme ilyen jelzővel illetni.

Ungváry Rudolf arról is beszélt, szerinte mit lehet tenni a mostani rezsim lebontására. Ennek kapcsán visszautalt a Hősök terén tartott száz-százötven fős vasárnapi civil demonstrációra, amivel a kormányzati történelemhamisítás ellen tiltakoztak. Egy ilyen akció hatása szerinte meglehetősen korlátolt, lényege a jelhagyás a jövőnek, hogy visszatekintve látható legyen, legalább egy maroknyi kisebbség kiállt a hazugság ellen.

Más eredménye ennek nem lesz, minden más önáltatás, a jelhagyáson kívül manapság a demokratáknak nincs más esélye, lehetősége. Ha azonban a politikailag tettre kész réteg, felismeri, milyen új, hatásos módszerekkel harcolhat a rezsim ellen, változhat a helyzet, több eredménye lehet a küzdelemnek – tette hozzá.

Le kell számolni azzal az illúzióval, hogy a jelenlegi eszköztárral bármit tenni lehet a rezsim ellen, azt pedig, hogy mik legyenek az új módszerek, a társadalom tenni akaró részének kell kiizzadnia magából. Jelenleg a többség még nem azt képviseli, hogy az eddigi eszközök hatástalanok.

Az ellenzéki politikai elit például abban a szilárd meggyőződésben él, hogy a jelenlegi felállásban megnyerheti a budapesti főpolgármesteri választást, de nem fogja megnyerni. Csak akkor találnak rá a használható új eszközre, ha a régi módszerek alkalmatlanságának felismerése társadalmi szintű lesz.

Más tekintetben a demokraták minden reménye abban lehet, hogy a rezsim nem ismeri fel terjeszkedésének határait, és önmagára nézve végzetes hibákat követ el, nyomulása során nem veszi figyelembe identitások tömeges sérülését mint ahogy az a történelemben több más diktatúrával is megesett. De ez még odébb lehet – tette hozzá.

További lehetőség, hogy a rendszer egyszerűen kifullad, mint a kommunista pártállam, vagy az egykori spanyol és portugál diktatúrák. Nagy különbség, hogy utóbbi rendszereknek nyíltan kellett az elnyomást gyakorolniuk, ami egy idő után kifárasztotta őket, a mostani rezsimen ilyen tehertétel nincs, mert azzal, hogy lehetővé teszi a nyílt ellenvélemény megfogalmazását, elviszi a feszültséget.

Tehát tulajdonképpen, mindenki, aki a rendszer ellen ágál – mivel nem tudja bizonyítani, a rendszer milyen szörnyű – annak legitimitását támogatja – mondta rendszert bíráló interjújában Ungváry Rudolf.

Forrás: Klubrádió


Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom