Az összeomlástól mentik meg Ukrajnát a további amerikai fegyverek
Talán már a héten megkezdődhetnek a régóta és ott kétségbeesetten várt amerikai fegyverszállítások Ukrajnába. Miután a képviselőház egy hónap késlekedés után végre jóváhagyta a segélycsomagot, az kedden kerül a szenátus elé, ott a demokrata párti többség megerősítheti a döntést, majd Biden elnök aláírhatja a törvényt. Ugyanakkor a megkésett amerikai támogatás legfeljebb arra elég, hogy ne omoljanak össze az ukrán frontok.
William Burns, a CIA igazgatója, aki ismét Ukrajnában járt, kijelentette: „Nagyon is valós a kockázat, hogy Ukrajna amerikai támogatás nélkül az év végére alulmarad a harcmezőkön,” ami azt jelentheti, hogy Putyin orosz elnök diktálhatja egy politikai rendezés feltételeit. Zelenszkij ukrán elnök elismerte, hogy „Ukrajna elveszítette a kezdeményezést” a harctereken, de az új támogatás megszilárdíthatja a védők helyzetét: tarthatják a frontokat a jövő évig, amikor az európai szövetségesektől is nagyobb támogatást kapnak.
A Pentagon szóvivője szerint – mintegy 14 milliárd dollár értékben – elsősorban légvédelmi berendezéseket és tüzérségi lőszert szállítanak az ukránoknak, azon a kipróbált logisztikai hálózaton, amely elsősorban az amerikai haderő németországi raktáraiból viszi Lengyelországon át a fegyvereket Ukrajnába. Párhuzamosan az amerikai légierő szállító gépei és hadhajói is részt vehetnek a feladat megoldásában. A munkát a már 2022 végén kialakított csoport irányítja, amelyet a Pentagon európai parancsnoksága működtet Németországban.
Egyébként 2021 augusztusa óta az Egyesült Államok 55 katonai segélyszállítmányt továbbított a függetlenségért küzdő országnak, a lőszerek mellett járműveket, drónokat és egyéb felszereléseket, több mint 26 milliárd dollár összértékben. Az idén utoljára március közepén indult szállítmány, köztük Stinger légvédelmi rakéták, és a legkorszerűbb HIMARS rakétavető berendezések, valamint a most különösen türelmetlenül várt 155 milliméteres lőszerek a tüzérség számára.
A korábbi szállítmányok általában havonta kétszer érték el Ukrajnát, de tavaly ősszel érezhetően lelassultak, miután egyes republikánus képviselők - Donald Trump elnökjelölt ösztönzésére is - hevesen ellenezték Ukrajna további támogatását. Egy részük továbbra is ellenzi. Bár Trump most nem tiltotta el híveit a segély támogatásától, a törvényjavaslatot sok republikánus képviselő nem szavazta meg azzal, hogy az összegeket inkább Amerika céljaira kellene fordítani.
A Pentagon szóvivője nem kívánt válaszolni a kérdésre, hogy küldenek-e a Pentagon legkorszerűbb, nagy távolságra használt ATACMS rakétavetőiből. Azokból tavaly néhány példányt kaptak az ukránok és segítségükkel sikerült két légi támaszpontot eltalálni az oroszok által elfoglalt ukrán területeken, megsemmisítve sok orosz helikoptert. Az Egyesült Államok is csak kevés ilyen fegyverrel rendelkezik még.
Az ukrajnai fegyverszállítások egyébként nem csak a politikai akaraton múlnak: Amerikának fel kell gyorsítania a gyártást, írta a New York Times. A tüzérségi lövedékek előállítása több hétig tartó folyamat, előbb a lövedék testek készülnek el, majd egy másik, távol fekvő államban lévő gyárban szerelik be azokba a robbanótöltetet. A nagyvállalat, amely a lövedék testeket gyártja, most új üzemet nyit Texasban. Az ukrajnai háború kitörése előtt az amerikai hadsereg számára havonta 14 ezer ilyen lövedék készült, azóta sikerült 30 ezerre emelni ezt a számot, és a cél az, hogy 2025-re elérjék a 100 ezret.
Egyébként - mint ismeretes - nem csak az Egyesült Államok küld katonai segítséget Kijevbe. 2022 áprilisa óta az amerikai védelmi miniszter általában havonta hívja össze az Ukrán Védelmi Bizottságot, amelynek tagjai NATO-országok, mellettük Amerika több, a NATO-hoz nem tartozó szövetségese és legalább két, meg nem nevezett dél-amerikai ország, amelyek korábban szovjet illetve orosz fegyvereket vásároltak. Ez a bizottság közvetlen kapcsolatban áll az ukrán katonai vezetéssel, hogy megismerje igényeiket. Egyébként a jelenlegi, régen várt amerikai döntés segíthet abban, hogy a NATO-szövetségesek is fokozottan támogassák Ukrajnát, mert a washingtoni késlekedés láttán nem egy ország kivárt.
A NATO védelmi minisztereinek múlt heti ülése után Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára bejelentette: Németország további Patriot légvédelmi rakéta-rendszert szállít, míg Hollandia 4,3 milliárd dollár értékű hadianyagot küld és más országok is fokozzák erőfeszítéseiket. „Ukrajna támogatása nem jótékonyság, hanem beruházás a saját biztonságunk érdekében” – mondotta Stoltenberg. Az ukránok szerint 26 Patriotra lenne szükségük ahhoz, hogy azokkal lefedjék az ország egész területét az orosz rakéták, drónok és bombák elől. Ha nem is nyíltan, de felmerült a kérdés: ha az Egyesült Államok képes volt a minap Izraellel együttműködve megvédeni az országot a súlyos iráni támadástól – miért nem teszik ugyanazt Ukrajnában?...
Oroszország a Washington Post szerint sikerrel pörgette fel a hadigazdaságot és olyan mennyiségű fegyverzetet halmozott fel, amely legalább további két évig elegendő. A régi, de még használható felszereléshez Kínából, Észak-Koreából, Iránból kapnak alkatrészeket. Az idei orosz katonai költségvetés 115 milliárd dollár, ami éppen kétszerese a háború indítása előtti 2021. évinek.