Az őszödi beszéd és tanulságai

Az elmúlt 13 évben változott-e az őszödi beszéd jelentősége, másként látjuk-e Gyurcsány Ferenc egykori szavait ma, mint az elhangzása idején?

A magyar társadalom anno és ma is legalább kétféleképp viszonyul az őszödi beszédhez. Másként értékelte a jobboldal, s természetesen másként a baloldal. Kétségtelen, hogy 13 éve a két oldal nagyjából még egyensúlyban volt, sőt jól emlékezhetünk arra, hogy Gyurcsány Ferenc a győztes országgyűlési választások után mondta el az őszödi beszédet. De Gyurcsány szavait csak az utána következő 49 nappal együtt szabad és kell értékelni.

Az országban ugyanis kvázi polgárháborús helyzet alakult ki, amit részben az érthetetlen kormányzati viselkedéssel, részben az ellenzéki Fidesz hataloméhségével magyarázható. Orbán és emberei úgy érezték, hogy elérkezett az idő a kormányzat megbuktatására.

Ugye az őszödi beszéd első részlete először 2006. szeptember 17-én a Magyar Rádió egy hétvégi hírműsorban hangzott el, és az egész ország bénultan hallgatta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök meglehetősen nyers szavait.

Valóban, a rádióban közreadott részletre, arra az ominózus 58 másodpercre emlékszik az ország. Arra a tömörítésre, amelyet meglehetősen koncepciózusan vágtak össze a közel fél órás beszédből. Nyilvánvaló, és az egész ország tragédiája, hogy ezzel a néhány másodperces hírhamisítással félrevezették az embereket. A beszéd lényegi elemeit ugyanis teljesen figyelmen kívül hagyva túlhangsúlyozták azt a néhány valóban durva mondatot. Így aztán ma csak arra emlékszik az ország, hogy „hazudtunk, éjjel, s hazudtunk nappal”, ezen kívül „elkúrtuk”, továbbá „csalás az egész”, no és „nem csináltunk semmit”. Ma az emberek többségének csak ennyit jelent az őszödi beszéd, ami tényleg tragédia.

Elmondhatjuk, hogy az eredeti őszödi beszédet ma legfeljebb néhány száz, legfeljebb néhány ezer ember ismeri. Pedig aki elolvasta, azt tudta jól: Gyurcsány Ferenc eredeti szándéka az volt, hogy a 2006-ban megnyert országgyűlési választás után a szocialista frakció vérmes költekezési reményeit, s ezzel az országban keletkezett irreális várakozást lehűtse. Legfeljebb néhány bennfentes tudhatta, hogy vészesen közeledett a válság, nagy a baj, s a frissen felállt szocialista kormányzás nem kerülheti el a költségvetési szigorítást. Mindezt a győzelem mámorában akarta közölni Gyurcsány.

Persze, mert a beszéd valójában nem a kiszivárgás időpontjában, tehát nem 2006 szeptember 17-én hangzott el, hanem közvetlenül azután, hogy a szocialista párt megnyerte a választásokat. Erre is kevesen emlékeznek, ezért is megtévesztő?

Valóban, tehát a miniszterelnök nem szeptemberben, hanem a tavaszi választások után közvetlenül akarta lehűteni a párt képviselőinek túlzott várakozását, s ezzel az ország lakóit is igyekezett visszaterelni a gazdasági realitásokhoz. Ennek következménye, hogy a júniusban meghirdetett optimista kormányprogram helyett megszorításokat kellett bevezetni. Tehát nem a kiszivárgott őszödi beszéd miatt vált elsősorban népszerűtlenebbé, hanem a kényszerűen bevezetett szigorú gazdasági intézkedések, illetve a kvázi polgárháborús helyzet miatt vesztette el szavazóinak jelentős részét a szocialista párt.

Gondolja, hogy a baloldal gyengülését elsősorban az akkor még csak közeledő, majd bekövetkezett gazdasági válság, és az utcai harcok okozták leginkább?

Szerintem is emiatt került taccsra a baloldal, s ez az örökség a mai napig érezteti hatását. A jobboldal erre építve tekintette „illegitimnek” Gyurcsány Ferenc kormányát. Hisz maga a kormányfő vallotta be, hogy „csalással, hazugsággal kerültek hatalomra, s persze elkúrták”. A jobboldal a mai napig ebből építkezik.

A baloldal pedig mindmáig nem tudta megvédeni saját magát, mert akkor Gyurcsányt is védenie kellett volna. A szocialista párt nem volt képes átlátni saját helyzetét a jövőképe, perspektívája és a Gyurcsányhoz kötődő kényszerűsége miatt. S persze közben jött a gazdasági válság, amiről nem tehettek. És azóta sem képesek megerősödni.

Ebben persze elég jelentős szerepe volt a jobboldal parlamenten kívüli politizálásának is. De az ugye egyáltalán nem kifogásolható, ha egy parlamenti párt meg akarja szerezni a hatalmat?

Az meglepő volt, hogy a parlamenti ellenzék nem a T. Házban, hanem az utcán, a csürhével együtt lépett fel. A Fidesz az utcán létesített egy fórumot, egyik nap Varga Mihály, másik nap Áder János beszélt a néphez, amelynek soraiba keveredtek a futballhuligánok is, s a két társaság teljesen összekeveredett. Gyurcsánynak ultimátumot adtak, fennhangon ordítozták, hogy „Gyurcsány takarodj!” Ehhez adta a nevét a Fidesz is, s ennek a fejleménye volt a kordonbontás is.

A jobboldalon létezett egy olyan csoport, amely a hatalom gyors megszerzése érdekében semmilyen eszköztől nem riadt vissza. Erre én a forrongó, pisi szagú Kossuth téren döbbenten rá. S ez a jobboldali áramlat ma egyre erősebb, s minden áron meg akarja tartani a hatalmat. Ehhez 2006. ősze óta történelmi jogot formálnak, amire a baloldalnak a mai napig nincs elég markáns válasza.

Pedig 2006. szeptember 18-án a Kossuth térre kiözönlő tömeget Gyurcsány biztosan nem csapta be, egyszerűen azért, mert az a csürhe nem a szocialistákra szavazott. Kiment viszont mindenféle zavaros csoport, megjelent a politikai alvilág, de ott voltak a focihuligánok is.

Sokan az is feltételezték, hogy ezt a dühös kivonulást, a TV székház ostromával együtt megszervezték. Van erre bizonyíték?

Többször kimentem a Kossuth térre, s volt olyan benyomásom, hogy valamilyen koordináció volt. Egyre riasztóbb volt a félelmetes hangulat, amely a bűzös alvilágból áradt. Találkoztam olyanokkal, akiket Erdélyből, Kárpátaljáról szállítottak a helyszínre, ezek többnyire alkalmi munkások voltak, akik némi pénzért cserébe őrjöngtek egy kicsit. Szóval nagyon vegyes volt a tömeg, félvilági, alvilági alakok, akiknek valójában semmi köze nem lehetett a politikához.

Szépséghibája még a dolognak, hogy az akkori Hír Tv már forradalomról beszélt, de miután az emberek benyomultak az MTV-székházba, szétdobáltak, összetörtek mindent, majd megitták a büfében található Unicumot, és hazamentek.

Az volt az emberek benyomása, hogy a Hír Tv vezényli a folyamatot. Akkor jöttem rá, hogy a jobboldali erők egy része bármire képes a hatalom megszerzéséért, s köztük volt Orbán Viktor is. Az viszont tragédia, hogy ez a csőcselék 2017. szeptember 17-től november 3-ig kormányozhatatlanná tette az országot. A baloldal ebben a helyzetben képtelen volt érdemleges kormányzati válságkezelésre. Suhancok randalíroztak a fővárosban, az utcákon felgyújtották a kukákat, a rendőrség be volt szarva, október 23-ig nem mertek semmit csinálni, emiatt az egész ország gazdátlannak tűnt.

Az a mai napig nem világos, hogy az őszödi beszédet ki szivárogtatta ki. Sokan kormányzati forrásokat emlegetnek, mások a szocialista párt belső konfliktusaival magyarázták. De szóba került a titkosszolgálat is.  Miért maradhatott titokban ez a mai napig?

Nemrég átolvastam a teljes szakirodalmat, de a hiteles okot nem találtam. Sokat elárul az országról, hogy a mai napig nem tudjuk, hogyan került ki a szocialista berkekből az őszödi beszéd. Ezen kívül ki vágta meg 58 másodpercre, ami súlyos manipuláció. És persze azt sem tudjuk, miért időzítették szeptember 17-re, illetve hogy Gyurcsány Ferenc miért pártrendezvényen, és miért nem a parlamentben beszélt az ország gondjairól? Ha ugyanis az őszödi beszéd az országházban hangzik el, akkor nincs őszi botrány, s akkor kiegyensúlyozottabb lenne a mai közélet. De persze ez történelmietlen felvetés. Ami viszont tény, hogy az ügyben 13 éve egyéb sem történik, mint hogy mindenki a másikra akarja hárítani a politikai felelősséget, a sajátjáról meg hallgat!