A bíróság nem tekinthet el Kósa Lajos kihallgatásától

„Ez egy folyamatban lévő bírósági ügy, nem kívánom kommentálni. Várom a bíróság ítéletét. Semmilyen módon nem kívánom befolyásolni a bíróságot, semmilyen nyilatkozattal” – reagált Kósa Lajos, a Fidesz vezető politikusa az RTL Híradó által feltett kérdésekre, amelyekkel a csengeri örökösnővel kötött ajándékozási szerződéssel kapcsolatos legfrissebb információk után próbáltak menni. 

Mint azzal portálunk is többször foglalkozott, a 2018-as választási kampány hajrájában derült ki, hogy Kósa Lajos és családtagjai pénzbeli és egyéb ajándékokat fogadtak el egy csengeri asszonytól, aki azt állította, mesés örökség várományosa. Kósa többek közt vállalta, hogy az állítólagos eurómilliárdokból munkahelyteremtő beruházásokat menedzsel.

A fideszes politikus első nyilvános megszólalásában csalónak nevezte a csengeri asszonyt, de arra azóta sem adott magyarázatot, hogy akkor miért járt az asszonnyal több alkalommal is különféle közjegyzőknél. S arra sem igen, hogy miért és hogyan születhettek meg konkrét ajándékozási szerződések.

Legutóbb Juhász Péter korábbi Együtt-es politikusnak köszönhetően ismerhette meg a közvélemény annak a két dokumentumnak – ajándékozási szerződésnek – a tartalmát, amelyek közül az egyikben az egyik legnagyobb francia pénzintézet negyedét, a másikban pedig egy nagy svájci repülőscég osztalékának ot százalékát ajánlotta fel a csengeri nő Kósának öt évre. A szerződések szerint Kósa az ajándékokat köszönettel elfogadta, és megajándékozottként alá is írta. 

Az ügyészség ellenezte Kósa kihallgatását

Az eddigi sajtónyilatkozatai, illetve kiszivárgott nyilatkozatai alapján kifejezetten érdekes lehet, hogy mit mondhat Kósa a bíróságon. Mindenesetre – mint Helmeczytől megtudtuk – „az ügyészség nem indítványozta, sőt, ellenezte a kihallgatását”. Ő azonban indítványozta, egyébként pedig „meggyőződésem, hogy a bíróság nem tekinthet el attól, hogy kihallgassa Kósa Lajost, amennyiben tisztességesen, korrektül tisztázni akarja a tényállást”. Hozzáfűzte: az is meggyőződése, hogy el fogja a bíróság rendelni a kihallgatást. 

A törvény az ígéret elfogadását is bünteti

Kíváncsian várjuk például azt, hogy Kósa mit mond az ajándékozási szerződés kapcsán. Erről korábban a rendőrség is megkérdezte őt: a politikus nekik azt mondta, hogy nem emlékszik a szerződés megkötésének körülményeire, de szerinte azok már az ajándékozás pillanatában is semmisek voltak, mert az asszony nem rendelkezett a részvényekkel.

Felmenti-e a felelősség alól, ha nem volt az ajándékot felajánló tulajdonában az elajándékozni ígért tétel? – kérdeztük a csengeri örökösnő ügyvédjét,Helmeczyt. „Ügyvédként, jogászként, magánemberként és állampolgárként is az a véleményem, hogy nem menti fel őt az alól, ami ebben az ügyben történt” – szögezte le. Majd feltette a kérdést, „Vajon egy felelős politikus mire fogad el milliárdos ajándékokat? Mit kell egy politikusnak csinálnia ahhoz, hogy milliókra, százmilliókra, sőt, milliárdokra rúgó ajándékokat kapjon?”. 

Az  ügyvéd szerint egyértelmű, hogy amikor elfogadja a szerződést, akkor úgy gondolja, hogy előbb-utóbb meg fogja kapni ő is, a felesége és az édesanyja is azt, amit abban rögzítettek. Mindezt pedig bizonyított okiratok, közokiratok, közjegyzőnél aláírt papírok támasztják alá – fejtegette, leszögezve, hogy a törvény amúgy már az ígéret elfogadását is bünteti.

Amikor a politika és a jog egymással szembe megy

Miért nem lép(ett) az ügyészség? Vajon politika áll mögötte? – kérdeztük. „Nem az én felelősségem az, hogy az ügyészség nem lép” – szögezte le az ügyvéd, aki azonban aláhúzta, „Az nagy baj, ha a politika és a jog egymással szembemegy”. 

Felvetésünkre, miszerint nem az első ilyen – látszólag politikai indíttatású – ügyészségi inaktivitás, Helmeczy lakonikusan csak annyit mondott, hogy „ Én már semmin nem csodálkozom”. Arra pedig, hogy ilyen körülmények között nehéz lehet egyes esetekben ügyvédként helyt állni, emlékeztetett arra, hogy ő védte Herényi Károlyt, Dávid Ibolyát vagy éppen Juhász Ferencet, „nekem nem kell bemutatni, hogy mi folyik itt, Magyarországon”.  Majd arról beszélt, hogy nem ez az egyetlen közokirat-hamisítási ügy idehaza, s példaként említette Budai Gyula elszámoltatásügyi kormánybiztos ügyét, aki ellenjegyzett olyan, termőföldet érintő szerződést, amelyben a termőföld tulajdonosa a szerződés aláírása és az ellenjegyzés idején már halott volt. Hamis volt tehát az az okirat, ami rögzítette a termőföld cseréjét Herendi porcelánra (!). Az ügyészség ugyan vizsgálta, de azzal a mozdulattal meg is szüntette az ügyet, Budait pedig ezután elszámoltatási kormánybiztossá nevezték ki, s ő állt ki a leghangosabban amellett, hogy termőföldet nem szabad ingóságokra cserélni. 

Az édesanyja azt mondja, amire a fia kéri

Juhász Péter videójának egyik érdekes sztorija Kósa édesanyjának a rendőrségen tett nyilatkozata. Ő azt állította, hogy a rendőrségen találkozott először a nevére szóló ajándékozási szerződéssel (amely szerint az örökösnő 800 millió forintot szeretne majdani jussából juttatni az anyukának). Hogy akkor, hogyan kerültek oda Kósa anyukájának személyes adatai? Ezt nem tudni, de a rendőrség tisztázta, hogy akár Kósától is származhattak, mivel kérdésre Kósa Lajosné elmondta, hogy ezeket az adatokat a fia ismeri, bár nem tudja, hogy átadta-e a közjegyzőnek. 

Tettek-e a hatóságok bármilyen lépést az ajándékozási szerződés aláírója kilétének tisztázására? Egyáltalán, hitelesnek tekinthető-e az ajándékozási szerződés? – szerettük volna megtudni az ügyvédtől. Aki szerint szükségtelen ennek a tisztázása, hiszen már ránézésre is látszik, hogy ő írta alá. „Az ellenjegyző ügyvéd – akit felmentettünk a titoktartási kötelezettség alól – a kihallgatásán egyértelműen kijelentette, hogy készített ilyen szerződést és azt az anyuka írta alá. „Ön szerint  a közjegyző vagy bárki más betört a Kósa családhoz és megszerezte az adataikat?” – tette fel a költői kérdést Helmeczy, aki szerint nevetséges ez az egész, valakinek le kellett adni a szükséges adatokat, beleértve Kósáét, a feleségéét és az édesanyjáét. Majd megjegyezte: „az édesanyja azt mondja, amire a fia kéri”.

Előzetesben a vádlott

Az ügyvéd hosszú bírósági eljárásra számít, mint mondja, tízezernyi oldalra rúgnak az iratok. Március 2-án lesz bírósági tárgyalás, a koronavírus-járvány miatt táv-meghallgatásos formában. Ezzel indul a bizonyításfelvétel. Nem lesz könnyű menet, mondja az ügyvéd, aki nem érti, miért kell a csengeri örökösnőt bent tartani, merthogy nem áll fenn a szökés veszélye, hiszen „soha nem akart megszökni, amikor szabadlábon volt”.