Az új Orbán-kormány tíz nagy gazdasági kihívással szembesül
Nem sok ideje lesz az ünneplésre a kétharmados parlamenti többséget nyerő, hamarosan felálló ötödik Orbán-kormánynak, hiszen máris komoly gazdasági kihívásokkal kell szembenéznie.
A Portfolio összefoglalta, hogy az ötödik Orbán-kormánynak milyen kihívásokkal kell szembenéznie, ami a gazdaságot illeti.
1. Orosz-ukrán háború
A szomszédban zajló háború konkrét gazdasági hatásait egyelőre nehéz számszerűsíteni, hiszen még nincs vége a harcoknak, ugyanakkor két dolog már világosan látszik: magasabb inflációt és alacsonyabb növekedést hozhat Magyarország számára.
2. Magas infláció
Már a háború előtt többéves csúcson volt az infláció, nem csak Magyarországon, hanem a világon mindenhol, erre csak rátett egy lapáttal a nyersanyagárak emelkedése az utóbbi hetekben. Ma már az elemzők többsége elképzelhetőnek tart egy tíz százalék körüli, akár feletti áremelkedést év közben és éves átlagban is nyolc-kilenc százalék a várakozás.
3. Elkerülhetetlen a gazdaság lassulása
A háború másik következménye, hogy szinte biztosan lassabb lesz a magyar gazdaság növekedése, mint korábban gondoltuk. Ebben szerepet játszanak a nyersanyagárak emelkedése, a beszállítói láncokat érintő fennakadások és az Oroszország elleni nyugati szankciók is.
Az év elején még hat százalékos növekedés sem tűnt elérhetetlennek, azóta az MNB 2,5-4,5 százalékra rontotta előrejelzését, a kormány is jóval alacsonyabb, három-négy százalékos bővüléssel számol, illetve az elemzői vélemények is inkább három-négy százalékról szólnak. Ez már gyakorlatilag azt jelentené, hogy a második negyedévtől a magyar gazdaság már nem növekszik tovább, az éves átlagos GDP-indexünkből 2,5 százalékpont kizárólag az áthúzódó hatás eredménye.
4. Maradhat-e a rezsicsökkentés?
A világpiaci energiaárak elszállása itthon ugyan a háztartásokra nem ró extra terhet, mivel szabályozott áron vásárolják az áramot és a földgázt. Azonban kérdés, hogy ez meddig tartható fenn, hiszen egyre szélesebb az olló a kedvezményes lakossági tarifa és a világpiaci árak között. Ezt pedig „valakinek ki kell fizetnie”, végső esetben az állami tulajdonú MVM-nek. Ennek jelét láttuk már tavaly év végén, amikor több mint 200 milliárd forintos feltőkésítésre volt szüksége a vállalatnak.
5. Költségvetési kiigazítás
Részben az MVM és az MNB várható vesztesége miatt lehet szükség költségvetési kiigazításra a választások után. Ennek mértéke kérdéses, hiszen azon is múlik, hogy a nemzetközi környezet teremt-e mozgásteret a tervezett öt százalékos hiány növelésére, illetve nehéz most megmondani, mekkora negatív hatással lehetnek a lassabb gazdasági növekedés miatt kieső adóbevételek.
6. A forintárfolyam stabilizálása
A háború kitörésének pillanatában rögtön jelentősen gyengült a forint az euróval szemben, a 400-as lélektani határt is elérte a jegyzés. Azóta kissé korrigált ugyan a magyar deviza, de még mindig korábbi mélypontja környékén, a 360-370-es szinteken jár az euróárfolyam, vagyis tartósan gyenge szinten ragadt.
7. Az uniós források szerepe
Brüsszelben egyelőre nem hagyták jóvá a magyar helyreállítási tervet. Ugyanakkor a közelmúltban Orbán Viktor már azt sürgette, hogy ne csak az alap vissza nem térítendő részét, hanem a hozzá kapcsolódó hitelt is kapja meg Magyarország. Az uniós források felpörgése érdemben mérsékelhetné az ország külső finanszírozási igényét, ezért a jelenlegi helyzetben különösen fájdalmas az elapadásuk.
8. A kamatstop sorsa
Az üzemanyagok és egyes élelmiszerek árának befagyasztása mellett kamatstopot is életbe léptetett a kormány, hogy a jelzáloghitel-adósokat megvédje a jegybanki kamatemelés negatív hatásaitól. Kérdés, mi lesz az év második felében.
9. A szabályozott árak fenntartása
Szóba került már, hogy a kormány az üzemanyagok és az élelmiszerek árának rögzítésével próbált eddig harcolni az infláció ellen. Ezek az intézkedések azonban április végén, illetve május közepén lejárnak, vagyis már rövidtávon dönteni kell arról, hogy fenntarthatók-e.
10. Elszálló élelmiszerárak
A következő hónapokban szinte biztosan várható az élelmiszerárak valószínűleg rég nem látott emelkedése. Ennek csak egy szeletét jelenti az árstop megszűnése – a május elsejétől elvben újra piacivá váló árképzés várhatóan ugrásszerűen emeli majd a boltokban az intézkedés alá vont termékek, így például a csirkemell, a sertéscomb, a liszt vagy a cukor árát.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a gazdaságban jó ideje jelen lévő, és a háború miatt különösen erősen ható fundamentális okok további, drasztikus növekedést vetítenek előre az élelmiszerek árát illetően.
