Az unió élesítette a bombát: csak a jogállamisági feltételek teljesítése esetén fizet

Kardos Ernő 2020. november 5. 14:58 2020. nov. 5. 14:58

Megszületett a megállapodás! Szigorúan jogállami feltételekhez köti az Európai Unió az tervezett újjáépítési csomag, illetve a hétéves költségvetés folyósítását. Vagyis, ha valamely tagállam nem felel meg az unió jogállami előírásainak, akkor az európai közösség kormánya leállíthatja a pénzek kifizetését. A történelminek tekinthető megállapodás több hetes tárgyalás után született meg az Európai Parlament, illetve az Európai Bizottságot képviselő német elnökség, és a kormányfőket tömörítő Európai Tanács között.

A döntés vesztesei azok a kormányok, amelyek nem tartják be a jogállami kontrollt. Köztük elsősorban a magyar és a lengyel kormány. A megállapodás megszületése előtt az Európai Parlament képviselői egyértelművé tették, hogy csak abban az esetben szavazzák meg a 750 milliárdos újjáépítési csomagot és a költségvetést, ha a kifizetéseket a jogállamiság feltételeihez kötik. A feltételek között szerepel mindenek előtt a bíróság, és az ügyészség függetlenségének biztosítása, amely a kormányzati korrupció megakadályozását szolgálja. A hatóságok, illetve az ellenőrző szervezetek korrupció-mentes működése, illetve az ellenőrizhetősége. A tagállamok abban az esetben is sértik a jogállami normákat, ha elzárják a fellebbezés lehetőségét.

A jogállami feltételeket hosszú listán összegezték a tárgyalófelek, elsősorban azokat a normasértéseket büntetik, amelyek sértik az unió érdekeit. A sajtószabadság biztosítása nem került a feltételek közé.

A mechanizmus úgy működik majd, hogy ha egy tagállam megsérti a jogállami normákat, akkor először az Európai Bizottság figyelmezteti, majd az Európai Tanács kétharmados többséggel vonhat el pénzt a tagállam kormányától. A döntés ellen lehet szavazni, de megvétózni senki sem tudja majd.

Az megállapodást elsők között kommentálta Cseh Katalin, aki az EUrológusnak azt nyilatkozta, hogy „Sikerült kidolgozni egy olyan mechanizmust, amely azon túl, hogy nagyon komoly antikorrupciós intézkedést tartalmaz, a jogállamiság sérelmére is kiterjed. Például alkalmazható a bírói függetlenség megsértése esetére, illetve támaszkodik az Európai Bizottság által bevezetett jogállamisági jelentések tartalmára is. Kijelenthető, hogy hosszú évek után végre van egy olyan biztosíték az Európai Unió kezében, amely a jogállamisági garanciákhoz kötheti az uniós pénzek kifizetését."

Cseh Katalin hozzátette, az EP számára nagyon fontos volt, hogy semmilyen intézkedés ne tegye lehetetlenné, hogy a végfelhasználók, tehát a támogatások végső jogosultjai megkapják a megítélt összegeket. Ebben a megállapodásban sikerült ezt is tisztázni, és a felek megegyeztek ennek részleteiről is.

Bár a kormányfőket tömörítő tanács delegációja is elfogadta ezt a megállapodást, az Orbán-kormány  eddigi nyilatkozataiban rendre ellenezte ezeket a törekvéseket. Több alkalommal is jelezte, hogy amennyiben ilyen tartalmú javaslat felmerül, akkor vétózni fog. De ezúttal nem tud, mert a jogállamiság mechanizmus kétharmados többséget igényel. Ettől függetlenül, a magyar kormányfő megvétózhatja a költségvetést, illetve az újjáépítési csomagot. Ez persze azt is jelentené, hogy Magyarország súlyos milliárdoktól eleshetne, ráadásul a jogállami követelményrendszer akkor is fennmarad.

Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebookon reagált a megállapodás hírére.  Varga szerint az Európai Parlamentnek nem a magyar kormányt kellene zsarolnia, hanem az uniós országokat sújtó koronavírus-járvány megállításával kellene foglalkoznia.

Vagyis a történelmi megállapodás megszületett, de a magyar kormány tovább harcol az unió, és tegyük hozzá: a magyar emberek érdekei ellen.