Az üzlet megöli az amerikai sajtószabadságot

Amikor olyan multimilliárdos tulajdonosok jelennek meg az amerikai sajtópiacon– igazából hobbiból –, akiknek a bevételei egészen más iparágakból származnak, inkább az a csoda, hogy eddig ez nem okozott ilyen típusú konfliktust – mondta a Hírklikknek Polyák Gábor. A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője felidézte, a médiamogul a saját pénzét fekteti be, ezért nehéz megmagyarázni, hogy miért ne helyezné előtérbe a saját érdekét. Ezért a történetben semmi meglepőt nem talál, de a helyzetet azért tartja szomorúnak, mert Amerikában a sajtószabadság mindig kitüntetett helyet foglalt el, most azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdasági érdekek mindenhol a világon felülírják az ilyen szép eszméket. Egy ilyen újság, mint a Washington Post – de beszélhetünk más vezető médiatermékről is – nem önmagában működik, hanem egy vállalatcsoport részeként és nem veszélyeztetheti annak többi tagját, ez a nyers üzleti logika – mutatott rá a háttérre az elemző. 

Ami furcsa, az a helyzet váratlansága. Nem volt semmilyen megállapodás a két fél között, nem volt egyértelmű, hogy a tulajdonos meddig avatkozhat be a szerkesztőség munkájába, mire van joga és mire nincs. Most mindenki értetlenül figyeli, ez hogyan történhetett meg. Szakértők szerint a szerkesztőségnek előre kellett volna kikövetelni és rögzíteni, hogy a tulajdonos meddig mehet el, üzleti érdekei mentén meddig nyúlhat át a szakma feje fölött. 

A probléma az, hogy a mostani eset precedenst teremthet. Azzal, hogy a tulajdonosok belenyúltak a szerkesztőség függetlenségébe, egy lehetséges jövőbeni működés mechanizmusát vetítik előre. Olyan működését, amelyben a politikai és üzleti érdek felülírja a szólás- és sajtószabadságot. Polyák szerint szükségszerűen ez lesz a trend, mert egyre inkább multimilliárdosok lesznek az amerikai sajtópiac befektetői. Másnak nem lesz pénze arra, hogy hobbiból fenntartson egy sajtóterméket, Amerikában is óriási bajban van a minőségi újságírás finanszírozása. Ennek viszont az lesz az ára, hogy a tulajdonos igyekszik megakadályozni az újságírói függetlenséget. Sőt, most Bezos és a többi érintett azt is megtanulta, hogy ilyen döntésnek nincs olyan nagy visszhangja, tehát még erőteljesebb és kritikusabb beavatkozások várhatók. 

A lap állásfoglalása egyébként nagy valószínűséggel nem sok szavazót győzött volna meg. A republikánus elnökjelölt támogatói kevéssé iskolázott, nem nagyvárosi választópolgárok, akik aligha olvassák a Washington Postot, az egésznek tehát nem az olvasók szempontjából van jelentősége, hanem az újságírói szerepfelfogás miatt – tette hozzá Polyák Gábor. Az viszont bizonyos, hogy Bezos lépésével sokkal nagyobb hangsúlyt kapott az egész ügy, mintha nyíltan kiállnak Harris mellett. Bezos vélhetően előremenekült arra az esetre, ha jön Trump, de ő sem tudta megtippelni, hogy mi lehet a legjobb magatartás. Ezért azt választotta, ami a leginkább konfliktuskerülő, és ez fontosabb volt neki, mint a sajtószabadság. 

Ha a demokrácia van veszélyben, és nem csak az a kérdés, hogy melyik párt fog nyerni a választáson, hanem az, hogy milyen rendszerben fogunk élni, akkor nem lehet eljátszani a semleges, a háttérben csendben maradó szereplőt. Még hangosabban ki kell állni, ki kell mondani, hogy aki Donald Trump mellett szavaz, az a demokrácia elpusztítására szavaz – emelte ki a médiajogász. Az amerikai újságíró sokkal markánsabban kiáll a demokrácia értékei mellett és ki meri mondani, hogy van egy szereplő a politikai piacon, aki tönkreteszi mindazt, ami lehetővé teszi a független média működését.