Bakondi György: az afrikai bevándorlók is megjelentek a balkáni útvonalon
Azok az Afrikából származó illegális bevándorlók is megjelentek a balkáni migrációs útvonalon, akik korábban a spanyol és olasz partok felé vették az irányt – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.
Bakondi György hozzátette, a balkáni útvonalon az elmúlt hetekben, hónapokban a migránsok visszaterelődtek a magyar-szerb határra, volt fegyveres összetűzés, és rendőrjárőrre is rálőttek már. A tavalyi év hasonló időszakában 1880 illegális bevándorlót tartóztattak fel, idén eddig 7200-at, ami jelentős növekedés – mondta.
Kiemelte, a határkerítés és a jogi határzár, a rendőri és határvadászerők működése, a szerb rendőrökkel való együttműködés hatékonyan szolgálja a biztonságot.
Megemlítette, hogy Irán megkezdte a visszatoloncolását annak a sok százezer embernek, akik Afganisztánból menekültek az országba, ami sokakat indított arra, hogy inkább megpróbáljanak az Európai Unióba eljutni. Az iráni határon épített török határzár rendkívül lényeges, Törökország elkezdte rendőri, katonai erőkkel garantálni a határ biztonságát, ezzel csökkenteni az EU határának terheltségét.
Kifejtette, hogy a migráció fő útvonalai nem változtak, Spanyolország felé nincs nagyságrendi csökkenés a migrációban. Spanyolország a kétoldalú kapcsolatok révén mindent megtesz, hogy Marokkóban megállítsa a illegális bevándorlókat. Úgy vélte, hogy a tengeri útvonalakon érkező migránsok kezelése komoly nehézségekbe ütközik, ráadásul a spanyol baloldali kormány túl akarja teljesíteni az európai uniós elvárásokat.
A főtanácsadó beszélt arról is, hogy Törökországhoz hasonlóan, Görögország is falat épített az illegális migráció ellen, de érdekes, hogy ezt az EU finanszírozásával tették.
„Úgy tűnik, hogy az egy jó fal, a magyar műszaki határzár pedig nem jó, mert mi nem kaptunk támogatást a kerítés építéséhez, hanem bírságolnak bennünket. Azt akarják elérni, hogy térjünk vissza ahhoz, amit ők jónak látnak: beengedni az illegális migránsokat, itt elbírálni a menekültkérelmeket" – fogalmazott.
A magyar emberek jól emlékeznek arra – folytatta –, hogy ez mihez vezet, hiszen 2015-ben tele volt az ország olyanokkal, akiket a határon nem lehetett feltartóztatni. Akkor úgy döntött a magyar lakosság nagy arányban – és a kormány ennek megfelelően intézkedett –, hogy a határbiztonság garantálja a mindennapi élet nyugalmát, biztonságát – húzta alá.
A dán soros EU-elnökséggel kapcsolatban kitért arra, hogy Dániához hasonlóan, Lengyelország és Németország is biztonsági kérdésként kezeli a migrációt.
Dánia a kezdetektől – a svéd negatív példa hatására – próbálkozott a határvédelem megszervezésével, és azzal, hogy kevésbé tegyék vonzóvá az ott tartózkodást a bevándorlóknak, ami nem volt eredménytelen.
Több nyugati országtól eltérően, felismerték az illegális bevándorlás veszélyét, ennek ellenére támogatják a migrációs paktum bevezetését, és Ukrajna uniós tagságát. Utóbbi miatt az elnökség átvételekor a dán Európa-ügyi miniszter durva kirohanást intézett Magyarország ellen, el akarják venni a szavazati jogot az országtól – emlékeztetett.
Annak kapcsán, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán méltatta a migrációval kapcsolatos, amerikai és magyar intézkedéseket, megjegyezte, hogy a mexikói határon épített műszaki zár a Biden-kormányzat idején nem volt elegendő az illegális bevándorlás ellen. Most a kerítés és a politikai akarat találkozott, ennek középpontjában az amerikai emberek biztonsága áll, ami sok hasonlóságot mutat a magyar határbiztonsággal.
Tapasztalatok átadásával, információcserével mindent megteszünk azért, hogy ez ott és itt is minél hatékonyabb legyen – mondta Bakondi György.
