Balázs Péter: Erdoğan zsarolással, Orbán Oroszországra kacsintva hátráltatja a NATO bővítését
Januártól Svédország veszi át az Európai Unió soros elnökségét. Ez közvetve gyorsíthatja a NATO bővítését, közvetlenül azonban nem kapcsolódik össze a kettő, nincs közük egymáshoz. Ám Svédország fontos szerepbe kerül, nagyobb cselekvési lehetősége lesz – véli Balázs Péter. A volt külügyminiszter és uniós biztos szerint annak, hogy a svédek és a finnek sürgősen be akarnak lépni a NATO-ba, Oroszország az oka. A Hírklikknek arról is beszélt, hogy két állam, Magyarország és Törökország halogatja a bővítés jóváhagyását. A törökök azt akarják elérni, hogy ez a két északi ország ne támogassa a kurdokat. Orbán Viktor viszont azért hátráltatja, mert közben Oroszországra kacsint. Ilyen szempontból a török álláspont világosabb és tisztességesebb.
– Svédország és Finnország 2023-ban csatlakoznak a NATO-hoz – erősítette meg többször is Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára. Mint mondta, nem számít arra, hogy Törökország sokáig blokkolja a felvételi eljárást. Mi az oka Ankara húzódozásának, és mitől ilyen optimista Stoltenberg?
– Svédország és Finnország a kurd emigránsok egyik otthona, onnan szervezkedtek. Törökország azt akarja most kizsarolni, hogy ne támogassák a kurdokat, sőt, Erdoğan elnök még olyannal is előállt, hogy adjanak ki neki kurd aktivistákat. Ezt természetesen nem fogják megtenni. Ám neki ez az egyetlen célja.
– Vannak, akik szerint az ódzkodásban szerepet játszhat a felfüggesztett fegyverexport a NATO-partnerek részéről. Így például az Egyesült Államok kizárta Törökországot az F-35-ös vadászrepülőgép programból, miután a török kormány S-400-as rakétavédelmi rendszereket vásárolt Oroszországtól, ami komoly biztonsági aggodalmakat váltott ki a NATO-országok részéről. Lehet, hogy ezt is „vissza akarja varázsolni”?
– Az nem biztos. A fő célja, hogy a kurdokat ne támogassa ez a két ország.
– Stoltenberg miből gondolja, hogy Törökország már nem fog sokáig ellenállni?
– Abból, hogy Törökország egyedül van, és nagyon erős a közös akarat ezen országok felvételére. Valószínűleg az USA is nyomást gyakorol majd rá.
– Gyorsíthatja a NATO bővítését, hogy januártól Svédország lesz az EU soros elnöke?
– Közvetve talán igen, közvetlenül nem kapcsolódik össze a kettő, nincs közük egymáshoz. Ám Svédország fontos szerepbe kerül, nagyobb cselekvési lehetősége lesz.
– Az Európai Uniónak, vagy a NATO-nak sürgetőbb a két ország felvétele?
– A NATO-nak természetesen, de az EU is profitál belőle. A két szervezet között nagy az átfedés, és még nagyobb lesz. Most már csak Írország, Ausztria, Málta, Ciprus lesz olyan ország, amelyik az Európai Unióban benne van, de a NATO-ban nem. Tehát még közelebb kerül a két szervezet egymáshoz, ha a svédek és a finnek is belépnek.
– Akkor gyakorlatilag ez egy ernyő lesz Európa fölött?
– Már most az. Csak még erősebb és még kiterjedtebb lesz.
– A magyarokat miért nem említette Stoltenberg, mint a finnek és a svédek csatlakozásának aláírásától húzódzkodó államot?
– Van egy érdekes különbség a magyar és a török álláspont között. A magyarok nem mondták soha, hogy nem fogják ratifikálni, a törökök viszont mondták. Nyíltan feltételhez kötötték a jóváhagyást. Orbán Viktor pedig csak halogatja, mindig azt mondja, hogy majd igen, majd igen, majd igen, majd ratifikálni fogja az Országgyűlés. Ilyen szempontból a török álláspont világosabb és tisztességesebb.
– Orbán miért teszi ezt?
– Valószínűleg az EU-s pénzek miatt, de azért Oroszországra is kacsint egyet, azért hátráltatja a dolgot. Merthogy annak Oroszország az oka, hogy a svédek és a finnek sürgősen be akarnak lépni a NATO-ba. Náluk teljesen megfordult a közvélemény is. Finnországban korábban 20 százalék pártolta a NATO-tagságot, most 80 százalék teszi. Félnek. Amúgy mindenki félne, ha ott élne Oroszország szomszédságában.
