Balázs Péter: Orbánnak a jog másodlagos, a politikai céljai az elsődlegesek

– A lengyel alkotmánybíróságnak az európai jog és a nemzeti jog alá-, fölérendeltségéről hozott döntése a jog eszközét adja Orbán Viktor kezébe az unióval szemben – Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter szerint. Ez ön szerint is így van?

– Az unió nem fogadja el ezt a lengyel állásfoglalást. Az szerintem alapvetően nem jogi, hanem politikai döntés, hogy aláveti-e magát egy tagállam az Európai Unió egyik sarkalatos szabályának. Vagyis annak, hogy a magasabb rendű kormányzás felülírja az alacsonyabb rendű kormányzást. Ezt más példákkal is meg lehet világítani, például azzal, hogy Magyarországon egy megye határozata, döntése nem lehet magasabb rendű, mint az országos intézményeké. Ugyanez érvényes Németországban, például Baden-Württemberg nem hozhat olyan döntést, ami a szövetségi kormány fölé megy. Így épülnek egymásba a kormányzati szintek. Lengyelország részéről ez egy politikai konfliktus az Európai Unió alapvető működési elvével.

– De ezzel az aduval a kezében, a jog eszközével támadhatná az EU-t Orbán?

– Orbán minden eszközzel támadja az EU-t, a jog az nála másodlagos. A politikai céljai az elsődlegesek.

– Az elképzelhető, hogy ezzel az eszközzel egy kvázi EU-ellenes csoportot tudna kialakítani magának – ha már a Néppártból kitették a szűrét, és magára maradt?

– Ez egy egészen más kérdés. Ezt ő megpróbálta, és próbálta fölborogatni az Európai Unióban kialakult szélsőjobb pártcsaládokat. Ezek egyike az Európai Konzervatívok és Reformerek, ahol Jarosław Kaczyński van, a másik pedig az Identitás és Demokrácia (ID csoport), ahol többek közt Salvini barátja, aztán a francia Marine Le Pen, vagy a német Alternative für Deutschland, rövidítve AfD foglal helyet. Ezek nem véletlenül vannak külön a legutóbbi EP választások, 2019 óta, hanem mert így tudták egymást elfogadni, és így tudtak egy politikai platformra helyezkedni. Orbán próbálta őket összehozni, de nem sikerült. Úgyhogy nem hiszem, hogy alapjaiban tudná átformálni Európát. Próbálta a Néppártot belülről bomlasztani, és az egész Néppártot jobb felé tolni, nem sikerült. Ő veszített, őt rakták ki. Most így próbálkozik, egyes pártok melléállhatnak, mások viszont nem. Mutat egy rossz példát, ami fertőz, ami bizonyos körökben terjedhet, de a fő politikai tendenciákkal nem mehet szembe. Azért most azt látjuk, hogy a normákhoz ragaszkodó, Európa-hívő pártok mindenütt előtérbe kerülnek. Emellett érdekes változások történnek, Sebastian Kurz bukása Ausztriában, a német választások kimenetele, vagy éppen Andrej Babiš leszereplése Csehországban, és még más jelek is arra mutatnak, hogy nem Orbánnak kedveznek az újabb politikai tendenciák.

– Lennének még olyan országok, amelyek követhetnék ezen az úton?

– Nem országok követik, hanem egyes politikusok és egyes pártok. Az a kérdés, hogy az a párt hol foglal helyet az adott ország politikai játszmáiban, kormányoz, vagy ellenzékben van. Ha kormányoz, akkor van bejárása az európai intézményekbe, a kormányfők ott ülnek az Európai Tanácsban. Ha nem kormányoz, akkor otthon hangoskodhat ellenzékben, vagy, ha esetleg vannak képviselői, hangoskodhatnak az Európai Parlamentben. De a döntésekre nincs befolyásuk.

– Akkor a lengyel példa nem jelent olyan nagy veszélyt…

– A rossz példa és a fertőzés terjesztése mindig veszélyt jelent, de azt gondolom, hogy az esélyei pillanatnyilag nem túl jók. 

– Azt elképzelhetőnek tartja, hogy a magyar Alkotmánybíróság is hoz egy olyan határozatot, mint a lengyel?

– Minthogy Magyarországon a hatalmi ágak már teljesen összezavarodtak, összefonódtak, és minden Orbán kezében van, ezt elképzelhetőnek tartom, és akkor ugyanolyan konfliktushelyzetbe kerülünk. Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy a választások előtt fokozódnak a konfliktusok az Európai Unióval, és az biztos, hogy Orbán ezt az eszközt bevetheti. Nem biztos, hogy nyerhet vele.

– De ezt akkor még a választások előtt kell meglépnie…

– Akkor fogja meglépni. Utána lehet, hogy már nem lesz rá módja.