Bárándy Péter: a lengyel alkotmánybíróság adut adott Orbán kezébe

– Orbán Viktor szombaton aláírta azt a kormányhatározatot, amely üdvözli a lengyel alkotmánybíróságnak a nemzeti jog és az európai uniós jog viszonyáról hozott határozatát. Mi a lényege a lengyel alkotmánybíróság döntésének?

– Az Európai Unióhoz való csatlakozáskor azt minden csatlakozó állam elismerte, hogy az uniós jognak fölérendeltsége, tehát elsődlegessége van a nemzeti joggal szemben. Tulajdonképpen ez az alapja az unió létezésének, hiszen mi más tartaná össze a csatlakozó államokat, ha az uniós hatáskörbe tartozó jogi döntésekben – és ebbe bele kell érteni természetesen a bírósági döntéseket is – az uniós szabályozás fölé helyeznék a saját szabályozásukat. Akkor nincs unió. A lengyel alkotmánybírósági döntés egyik értelmezése az, hogy a nemzeti jog mindenben az uniós jog fölé van rendelve. Ez az értelmezés az uniós létezés végét jelenti. A másik értelmezés, amit szintén származtatnak ebből a döntésből, az az, hogy a nemzeti jog csak azokban a kérdésekben van az uniós jog fölé rendelve, amelyekben az uniós jognak nincsenek kötelező döntései. Ez meg egy értelmetlenség, hiszen ahol nincs az uniós jognak kötelező érvénye, hát ott persze, hogy a nemzeti jogok érvényesülnek. Tehát vagy értelmetlen ez a döntés, vagy az unió halálát vetíti előre. Varsóban hivatkoznak arra, hogy a német alkotmánybíróság is hozott ilyen határozatot. A német alkotmánybíróság szintén egy veszedelmes határozatot hozott, de az ő kiindulási alapjuk az, hogyha a német jog az erősebb jogokat biztosítja bizonyos alapjogi kérdésekben, mint az uniós jog, akkor ott a német jog érvényes. Ez azért nagyon más. Nem biztos, hogy ez helyes is, és az unió épülésére szolgál, de hát a jogállamiság, az emberi jogok védelme tekintetében mégis nagyon más, mint a lengyel. 

– Akkor a lengyel alkotmánybírósági döntés gyakorlatilag olyan, mint az okos lány ajándéka, ha akarom így magyarázom, ha akarom úgy, csak nehogy ujjat húzzunk az unióval?

– Ők ezzel ujjat húztak az unióval, abszolút ujjat húztak. Ez nem az okos lány ajándéka, itt kétféle értelmezés merül fel, és amíg kiderül, hogy melyik értelmezés a helyes, hát, istenem… De mondom, az egyik értelmezés szerint értelmetlen a határozat, mert olyat mond ki, ami nyilván úgy van. A másik értelmezés viszont egy alapvető életveszélyt idéz föl az unió számára.

– Mi volt az, ami annyira tetszett a lengyel alkotmánybírósági határozatban Orbán Viktornak, hogy üdvözölte azt?

– Hogy miért szeretett bele Orbán Viktor, az nyilvánvaló. Hiszen minden cselekedete azt tükrözi, hogy helyteleníti az unió további fejlődését és ellen kíván állni az unió további erősödésének. Nyilvánvalóan ellenáll az unió minden olyan mozdulatának, ami az Európai Egyesült Államok felé mutat. Mániákusan hangoztatja, hogy az unió a kvázi független nemzetek összessége kell, hogy legyen. Ami természetesen fából vaskarika.

– Tulajdonképpen az orbáni „példa” volt hatással a lengyel alkotmánybíróságra?

– Nem hiszem, hiszen az egész lengyel vezetés – maga Jarosław Kaczyński is – nem a közpénzek elsajátítását tekinti az állami működés lényegének, hanem bizonyos ókonzervatív elveket kíván érvényre juttatni. Nagyon más a két állami vezetés lényege. Bizonyos pontokon találkoznak, például ott, hogy az uniótól csak a pénzeszközökre tartanak igényt, a szabályozásra nem. Ez a „lengyel, magyar – két jóbarát” jelenlegi elvi alapja.

– Tulajdonképpen kell tartanunk attól, hogy egy új EU-ellenes hozzáállás körvonalazódik, vagy nem?

– Azt gondolom, hogy egy ilyen alkotmánybírósági döntés egy tagállamban igen nagy veszedelmet jelent. Ez, ugye az egyik értelmezés szerint – és tartok tőle, hogy ez a helyes –, valóban az uniós szabályozás létét teszi megkérdőjelezendővé. Ez nem bonyolult képlet, a nemzeti jog ellentmond az uniós jognak, ha például a luxemburgi bíróság olyan ítéletet hoz, ami a nemzeti joggal ellentétes, akkor ott a nemzeti jog fog dominálni. Ami egy ilyen szövetségnek természetesen a létét kérdőjelezi meg. Amit Orbán Viktor is nagyon sokszor megtesz, majd bizonyos közvélemény-kutatások és anyagi haszon lehetőségének előrevetülésével visszakozik, és kijelenti, hogy egyébként számára az unió léte érték. Majd megint megtesz mindent a rombolás érdekében.

– Ön szerint ez a „lengyel, magyar – két jóbarát” tud maga köré vonzani országokat az unióból?

– Ha valaki a populizmus útjára lép, akkor ezen az úton a legnagyobb segítsége a nacionalizmus. Természetesen ezekben a mozdulatokban, ezekben a határozatokban ez jelenti a veszélyt. A kérdése teljesen okszerű. Igen, ha valamelyik politikus erre az útra lép, akkor nyilván vonzóvá válik számára ez a szemlélet.

– Ezért mondhatta Václav Havel cseh író, politikus, előbb csehszlovák, majd cseh köztársasági elnök, a „Visegrádi négyek” egyik alapítója és a világpolitikát is befolyásoló európai gondolkodó Orbánról, hogy „Ha ez az ember még egyszer hatalomhoz jut, Isten óvja Magyarországot, de még Európát is.”?

– Azt gondolom, hogy igen.

– Orbán most így kezdi építeni a saját bázisát Európában?

– Ez a bázisépítés nem most kezdődik, az elmúlt tíz évben állandóan fölmerült. De nem vagyok külpolitikus, és bár megvan a véleményem, de nem a szakmám. Jobban szeretem ebben a témakörben Balázs Pétert hallgatni a rádióban.

– Csak azért kérdeztem, mert a lengyel alkotmánybírósági döntés most a jog eszközét adja Orbán kezébe az unióval szemben, ugye?

– Igen. Így van.