Bárándy Péter nem szeretné hinni, hogy kompromittálódott a törvényszék elnöke

Eddig annyit tudhatunk a történetről, hogy Schadl György ki akart szorítani egy másik végrehajtót a praxisából, de úgy érezte, hogy egy bíró akadályozza ebben, ezért bosszúhadjáratot indított ellene, és elérte, hogy az igazságszolgáltatás legfelső szintjén is fogadják – mint értesült a 444. A helyzet pikantériája, hogy a kiszemelt bírónál kezdte a pályáját a több százmilliós korrupciós ügybe keveredett Schadl.

A terve eléréséhez megkereste Senyei Györgyöt, az Országos Bírói Hivatal elnökét is, aki a nyomozati anyagok szerint személyes találkozót szervezett neki a Fővárosi Törvényszék elnökével, Tatár-Kis Péterrel. Utóbbi az iratok szerint elmondta Schadlnak, hogy a bírót nem tudja kirúgatni, „de azt el tudja érni, hogy ne érezze jól magát a munkahelyén”. Senyei később saját hatáskörében vizsgálatot indított, hogy kiderüljön, a Fővárosi Törvényszék elnöke valóban tárgyalt-e, s miről a már fél éve előzetes letartóztatásban ülő Schadl Györggyel. A vizsgálat eredményét azonban minősített adatra való hivatkozással nem osztja meg a közvéleménnyel.

Bárándy Pétertől arról érdeklődtünk, hogy az OBH vezetője vajon milyen okból titkosíthat egy kiemelt érdeklődésre számot tartó vizsgálati anyagot? 

„A hivatalvezető akkor titkosíthat, ha van rá ok. Az állami működésnél, azt gondolom, megkövetelhető, hogy a társadalom értesüljön a fontos dolgokról, hogy miként működnek az állam különböző szervezetei. Egy vizsgálatnál, egy nyomozásnál azonban a nyomozás érdekei szükségessé tehetik, hogy egy ideig, általában amíg az ügy le nem zárul, megőrzöttek legyenek az információk” – válaszolta a volt igazságügyi miniszter. 

Ezt méltánylandónak véli, de azt is gondolja, hogy „amikor mindez lezajlott és a vizsgálati érdekek nem indikálják és nem magyarázhatják, akkor azért nyilvánosságra kell hozni az ügy lényegét”. Annál is inkább, mert „ha az eddigi értesülések szerinti közlések történtek, az nem egyeztethető össze az igazságszolgáltatás szervezetének a működésével – ha úgy volt. Én nem vagyok biztos abban, hogy ez így volt. A bírósági vezetőt, még ha felületesen is, de ismerem, véleményem szerint ’énidegen’ lenne tőle egy ilyen közlés.”

Arra a felvetésre, hogy Senyei György egy ilyen kiemelten közérdeklődésre számot tartó ügyben miért dönt(het) az információ zárolása mellett, amiben ráadásul érintettnek vélhető, Bárándy Péter azt mondta, arra szükség van, hogy az igazságszolgáltatás és annak közvetlen környezetében lévő hivatásvezetők egymással kapcsolatot tartsanak. Amint az is szükséges, hogy a kapcsolattartáskor néha valamelyik hivatásrend gyakorlójának a magatartásával kapcsolatos esetleges kifogásokat megbeszéljék. Akár megpróbálják megoldani az okszerűen keletkező feszültségeket. 

„Az önmagában helyes, hogy a végrehajtói kar vezetője a Törvényszék vezetőjével kapcsolatot tart és beszél. Most tekintsünk el attól, hogy mi derült ki az egyébkénti életéről. Amennyiben egy olyan kérés merül fel, mint amiről a világ most beszél és főként, ha olyan válasz hangzott el, hogy ’kirúgni nem tudom, de az életét pokollá tenni azt igen’, ez megengedhetetlen. Erre mondom azt, hogy bár felületesen ismerve a bíró urat, de ezt a választ nem tudom a személyiségével összeegyeztetni. Ha így volt, akkor az nagy baj.”

Az OBH-elnök minősített adat titkosításával kapcsolatban hozzátette, hogy sok esetben előfordul – és ez ügyvédekre, bírókra is vonatkozik –, hogy „az ember akár a saját védelme érdekében szeretné nyilvánosságra hozni azt az adatot vagy információt, de nem teheti. Ez elképzelhető.” Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy egy ilyen formátumú és közérdeklődésre kiemelten számot tartó ügy megismerhető lesz-e valaha, a jogi szaktekintély részben bizakodó. 

„Ha jól értettem a kérdést, akkor a válaszom, hogy magának a végrehajtói kar elnökének, a végrehajtóknak és Völner Pálnak a magatartása végül is tisztázódni fog és a nyilvánosság előtt is ismertté válik. Az, hogy mik s milyen mértékűek voltak a kenőpénzek, milyen mértékűek voltak azok a jövedelmek, amelyeket ezekkel a korrupciós pénzekkel finanszírozni lehetett. Az biztosra vehető, hogy a büntetőeljárás végén mindez tisztázott és nyilvános lesz.”

Az már egy másik kérdés, hogy ez mennyi időt vesz igénybe – fűzte hozzá. A korrupciós ügyek vizsgálata, bírósági tárgyalása ugyanis huzamosabb időbe telik. Ezzel együtt nem hiszi, hogy ebben az esetben zárt tárgyalásokat tartson a bíróság, tehát a tárgyalások folyamata is a nyilvánosság előtt zajlik, véli. 

„Az a része viszont, amivel a beszélgetést kezdtük, hogy mi történt az elnök úr és a Schadl közötti beszélgetésen, hát ezt nem tudom, hogy nyilvánosságra kerül-e. Valószínűleg az elnök hivatali sorsából lehet majd arra következtetni, hogy mi is volt a beszélgetés tartalma. Én nagyon remélem, hogy mindez nem igaz. Ez ugyanis olyan mértékben rombolja az ebbe a szervezetbe vetett bizalmat, ami nehezen helyrehozható károkat idézne elő. Azt azért látnunk kell, hogy e szervezet és tagjainak működése, az, hogy az általuk hozott ítéleteket tudomásul veszi és elfogadja a társadalom és az érintett jogi személyek, az a bizalmon függ. S ha nincs bizalom, akkor ezek az ítéletek majdhogynem feleslegesen születnek az igazságszolgáltatás szervezete által” – mondta a Hírklikknek Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter.