Barát Gábor: tervezési hibák miatt toldozgatja a kormány a nyugdíj összegét

„Pár napja éppen arról nyilatkoztam, hogy elkerülhetetlen lesz egy előrehozott korrekció. Ha tudom, hogy ennyire figyel rám a kormány, akkor lett volna még egy-két ötletem” – válaszolt némi iróniával a szakember arra a kérdésre, hogy mennyiben megvalósítható a kormányzati szándék. 

Álláspontja szerint az a gyakorlat folytatódik, aminek az elmúlt évben is tanúi voltunk. „Tavaly három százalékos emeléssel indult a kormány, hiába jelezték a hozzáértők, hogy ez kevés lesz. Júliusban hozzáadtak 0,6 százalékot, ami viccnek is rossz volt, és novemberben a szükséges, törvény szerint járó összeget kiegészítették 1,2 százalékkal. Ennek az lehetett az oka, hogy a költségvetést túlságosan korán, a tárgyévet megelőző nyáron fogadják el, amikor még nincsenek meg a reálisan kalkulálható makrogazdasági adatok.”

Tervezési hibák is okozzák, hogy mindig „rá kell segíteni” már év közben, holott a nyugdíjtörvény szerint az induló januári nyugdíj a tervezett inflációval kalkulálandó – tette hozzá. „Amennyiben év közben eltérő lesz a tervezett infláció, akkor novemberben visszamenőleges korrekciót kell végrehajtani. Most ismét ennek vagyunk tanúi és sokkal durvább inflációs pálya mellett, mint az elmúlt évben. Egyértelmű, hogy már januárban lett ’elszabva a nadrág’. Többen is jeleztük, hogy ez az intézkedés alultervezett.”  

Mivel tarthatatlan a helyzet, a kormánynak meg kellett szólalnia, ami a nyugdíjasok érdekében helyes, „de természetesen az is világos, hogy a gyorsaságot befolyásolta a választás közeledte. Abból persze nagy probléma nem lesz, ha egyszer a nyugdíjasok javára tévednek és az éves emelés esetleg egy-két százalékkal több, mint az előre megállapítandó infláció.”

Minden bejelentés ellenére, a nyugdíjasok pillanatnyilag csak várnak, az élelmiszerárak viszont az egekben, amint egy júniusi nyugdíjemelés bejelentésének a lehetősége szintén a levegőben. „Aztán hogy mi lesz novemberben, azt nem tudhatjuk, mivel a folyamatok nehezen beláthatóak a mostani nehéz helyzetben.”

Barát Gábor több évtizedes szakmai tapasztalattal a háta mögött egyszerű tanulságot állapít meg a kapkodás kiküszöbölésére: „jól kell tervezni”. Véleménye szerint mind a Pénzügyminisztériumban, mind a Nemzeti Bankban találhatóak jó szakemberek, akik be tudnák lőni a tervezett inflációt. A szakmai problémát az okozza, hogy a kormány túl korán fogadja el a költségvetést.

Ezt csak mélyíti az a politikai szűklátókörűség, amivel némely politikus úgy véli, ha többször adja az azonos végösszegű járandóságot, akkor a nyugdíjasok elhiszik, hogy többet kapnak. „Nem hiszem, hogy a szakmai érdekek minden szempontból felszínre kerülnének, de egy biztos. Amennyiben az a menet, hogy minden évben többször is ’ráemelnek’ az induló, tervezett költségvetés mértékére, akkor ez az eljárás magát az indexálás rendszerét, annak a biztonságát, stabilitását kezdi ki.”

Az most nehezen meghatározható, hogy milyen mértékű lehet a két, év közbeni nyugdíj-kiegészítés, hiszen ehhez ismerni kellene az év végére formálódó infláció mértékét. „Az MNB prognózisát reálisnak tartom, ami szerint tíz százalék körüli lesz az idei kiegészítés.”

A nyugdíjszakértő jelezte, a direkt politikától némi távolságot tart és főként szakmai szempontok alapján vonja le a várható következtetéseket, de nem kerülte ki azt a kérdést, hogy a tervezett támogatások hatására vajon felejtenek-e a nyugdíjasok, ha „elhúzzák az orruk előtt a mézesmadzagot”?  

„Bár szakmai oldalról közelítek meg minden kérdést, de persze a nyugdíjrendszer szakmai és politikai kérdés is egyben. Régóta mondom, hogy a kétmilliós nyugdíjas állomány – feltételezésem szerint – rendkívül vegyes képet mutat, de egy biztos. Tisztán anyagi szempontok alapján nem hiszem, hogy bárki is megváltoztatja a korábbi elvi álláspontját” – nyilatkozta a Klikk FM adásában Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság volt vezetője.