Barátság extrákkal: így profitál egymásból a magyar és a szerb vezetés

Történelmi csúcson vannak a magyar-szerb kapcsolatok Aleksandar Vučić szerb elnök szerint. A magyar államfő, Sulyok Tamás október végén látogatott Belgrádba, és ő is hasonló gondolatokat osztott meg: a magyar-szerb együttműködés gazdasági és kulturális területeken is eredményekkel jár. A gyodával és NATO-drótokkal elválasztott két ország viszonya már nem annyira ellenséges, mint korábban: a szerb kormány az utóbbi tíz-tizenöt évben politikai stratégiai partnerként tekint a magyar kormányra. Közös pont a két vezetés között például, hogy Oroszország és Kína mindkét kormánynak fontos szövetségese, a szerb kormány a magyarhoz hasonló vehemenciával állt ki az Oroszország elleni szankciókkal szemben.

„A mentalitás különbözteti meg a magyar és a szerb politikai rendszert: a szerb inkább mediterráni, a magyar inkább közép-európai. Ezen felül pontosan ugyanolyan a média, az igazságügy és a többi szegmens helyzete: egy ember dönt mindenről” – mondta a Hírklikknek Bódis Gábor Balkán-szakértő.

2010 óta a két kormány több közös projektet is indított. A Budapest-Belgrád vasútvonal szerbiai felépítése annyira jól haladt, hogy a szakasz átadását november 24-ére tervezik. A magyar szakaszon voltak fennakadások, a kormány 2026-ra tervezi elindítani a közlekedést. A 2019-ben elfogadott Nyugat-Balkáni Beruházási Támogatási Program pedig magyar cégek számára teszi lehetővé, hogy a balkáni térségben üzleteljenek, fejlesszenek. „A gazdasági együttműködés fellendülését, és az egymásra utaltságot a politika, pontosabban Orbán Viktor és Aleksandar Vučić rendkívül szoros barátsága szülte” – emlékeztetett Bódis.

Energiabiztonság szempontjából a két ország egymásra van utalva. Magyarország elsősorban elektromos áramot szállít Szerbiának, a Török Áramlat gázvezeték pedig Szerbia felől látja el Magyarországot földgázzal. Vučić azt reméli, a következő években (2028-ig) összekötik a két ország elektromos energia-hálózatát egymással, és új kőolajvezetéket terveznek a két ország közé. Az energiabiztonság kölcsönös érdek, Magyarországnak például biztosítékot jelentene, ha áramhiány, vagy az elektromos áram drágulása esetén ezt Szerbiából tudná pótolni.

Ahol valóban középhatalom lehetünk

A magyar kormány támogatja Szerbia uniós csatlakozását, sőt: Orbán Viktor azt mondta, az Európai Uniónak nagyobb szüksége van Szerbiára, mint Szerbiának az Európai Unióra. A hivatalos tárgyalások a csatlakozásról már 2014 óta tartanak, de nehezen haladnak előre. Bódis Gábor úgy látja, ezek az egyeztetések nem csak megrekedtek, hanem teljesen reménytelennek is látszanak, hiszen Szerbiának az uniós tagsághoz el kellene ismernie Koszovó függetlenségét. „Magyarországnak az egész Nyugat-Balkán egy jó terep, ahol középhatalomként, gazdasági befektetőként jó üzleteket köthet. Szerbia nélkül azonban a Nyugat-Balkán felvétele az Európai Unióba értelmetlen, hiszen a legnagyobb és kulcsfontosságú állam a térségben. Ezért jó, ha van egy barátja az Európai Unióban” – sorolta a barátság érveit a szakértő. Orbán pedig az unión belüli partnereit – elsősorban Lengyelországot – elveszítette, ezért reménykedik abban, hogy felveszik Szerbiát.   

Bár kommunikáció szintjén támogató, láthatóan a magyar kormány sem számít arra, hogy Szerbia a közeljövőben csatlakozhat a schengeni övezethez: március 4-én a Magyar Közlönyben megjelent egy rendelet a röszkei és a tompai határátkelők bővítéséről. Szijjártó Péter külügyminiszter végül májusban jelentette be, hogy Európa legnagyobb határátkelőjét építik fel, az építkezésben pedig kínaiak is részt vesznek. Röszkén egy harmadik, kétszer két sávos határátkelőhely épülhet, Tompára pedig az M9-es gyorsforgalmi utat vezetnék ki, egy újabb határátkelő-hellyel.