„Befognád már, jóember?” – Újra amerikai elnökjelöltek vitája

Ezeket a vitákat évtizedek óta pártatlan, független bizottság rendezte, de a két jelölt ezúttal ezt elutasította. Így a nagy nemzetközi hálózat, a CNN ad annak helyet. Az első nyertes mindenesetre a vállalat, hiszen logóját a közvetítés révén világszerte százmilliók láthatják. Tőlük veszi át a közvetítést valamennyi hazai tv-hálózat – csak a szünetekben sugározhatják a CNN-é helyet saját hirdetéseiket. A CNN kapta meg a lehetőséget arra is, hogy kiválassza sajátjai sorából a két vitavezetőt, megtervezze a színpadot és megválassza, miként mutassák a kamerák a résztvevőket.  

Ha visszatekintünk Donald Trump és Joe Biden első, négy évvel ezelőtt, az akkori választások előtti vitájára: ott elsősorban Trump botrányos viselkedése keltett feltűnést és hozott többségében elutasítást, jelezve, hogy Biden győzhet. Az akkori elnök ugyanis mindent megtett, hogy ne hagyja szóhoz jutni ellenfelét. Szüntelenül félbeszakította őt, annak ellenére, hogy egymást váltva kellett volna válaszolniuk a vitavezetők kérdéseire. Mintegy jelezve a magatartást, amit azután elnöksége végén, soha el nem ismert veresége után tanúsított, már akkor arról beszélt, hogy a választásokat el fogják csalni, hogy Biden demens és nyilvánvalóan csak drogokkal beinjekciózva tud kiállni egy vitára. A csúcs: kérte, vizsgálják meg vetélytársa fülét, mert abban tudomása szerint elektronikus készüléket rejtettek el... Ennek a kérésnek nem tettek eleget. Trump szüntelen hazudozásai, ágálása közepette végül a hagyományosan higgadt Biden is elvesztette türelmét és odaszólt Trumpnak: „Befognád már jóember?”…

Egyébként a vita központi kérdése a Covid-járvány volt, Trump számára különösen kényelmetlenül: ő volt az, aki kezdettől tagadta a kórt, és azt ajánlotta az amerikaiaknak, hogy használjanak fertőtlenítőszert a betegség leküzdésére. Kormányának az ügyben tanúsított hanyagsága emberéletek ezreibe került. Azután ő is megkapta a fertőzést és egy vitájukat le kellett mondani.

Tekintettel az említett előzményekre, Biden csapata kiharcolta, hogy ezúttal szigorú feltételeket szabjanak. Két-két percben határozták meg a megszólalások maximális időtartamát. Így amikor lejár egyikük beszédideje, mikrofonját kikapcsolják, így Trumpnak nem lesz módja ellenfelét leordítani, elvenni tőle szót. És nem lehetnek ott támogatói, akik minden megnyilvánulását lelkesen ünneplik: a vita közönség nélkül zajlik.

Biden a hét nagy részét Camp Davidben, az elnöki üdülőhelyen tölti, ahol tanácsadói segítségével készül – többek között azzal, hogy egy „mű-Trump” teszi fel neki a várható kérdéseket. Biden emlékeztetni fog, hogy Trump programjában szerepel a további adócsökkentés a nagyvállalatok és a gazdagok számára, hogy feladna újabb környezetvédelmi előírásokat az őt nagy pénzekkel támogató olajkonszernek érdekében és tovább akarja korlátozni a szociális és egészségügyi kiadásokat. A rendkívül fontos vitában stábja szerint arra fog törekedni, hogy szilárd, határozott vezetőként jelenjen meg – ellenpontjaként annak a káosznak, amit Donald Trump korábbi elnöksége idején és most, a választási kampányban is megjelenített. Trump valószínűleg ezúttal is azt próbálja elsősorban eladni, hogy ellenfele kora és egészségi állapota miatt alkalmatlan erre a feladatra, nem érdemli meg az elnökséget. Egyébként hibáztatni fogja (nem egészen alaptalanul) az amerikai gazdaság nem éppen rózsás állapotáért. Egyébként mindkét jelöltnek feladata, hogy megnyugtassa a közvéleményt, koruk ellenére, fizikailag és szellemileg alkalmasak a magas posztra. Biden a maga 81 évével csak 3 évvel idősebb Trumpnál.

Amint azt nyilván szavaik és testbeszédük is mutatja majd, a két ellenfél utálja, sőt, gyűlöli egymást. A republikánus propagandakampány a vitához vezető hetekben előszeretettel helyezett el a közösségi portálon olyan videókat, amelyeken Biden botladozik és úgy tűnik, hogy zavarodott, elvesztette a fonalat. A demokraták szerint ezek a videók hamisak. Központi kérdés lesz a bevándorlás is. Trump a migránsok teljes kiszorítását, sőt a már Amerikába bejutottak millióinak kiutasítását is tervezi és azzal vádolja Bident, hogy a migránsok tömeges beözönlése az oka a megnövekedett bűnözésnek. 

Fontos kérdése lesz a vitának az abortusz. A Legfelsőbb Bíróság, a nőmozgalmak nagy harcai után, 1972-ben nyilvánította alkotmány-ellenessé az abortusz „indokolatlan korlátozását”. Majd fél századdal később a testület, soraiban a már Trump alatt kinevezett bírákkal, megsemmisítette ezt a törvényt, óriási felháborodást okozva a társadalomban. Ezután sok, a republikánusok által vezetett állam fogadott el már jogszabályokat a magzatelhajtás eltiltására azzal, hogy még erőszak esetén sincs erre mód és börtönbe kerülnek orvosok és segítőik, akik ilyen beavatkozásokat végeznek. Trump várhatóan azt mondja majd, hogy átengedi a döntést ebben a kérdésben az államoknak – ami azt jelenti, hogy tovább terjedhetnek a szigorú tilalmak.

Trump világszép felesége, a szlovén modell, Melania, várhatóan nem lesz jelen a nagy vitán – mint ahogy általában nem látható a választási kampányban, és férje egyéb fellépésein sem. Soha nem volt ott egyetlen választási gyűlésén, sem akkor, amikor Trump különböző perekben állt a New York-i bíróság előtt. Nem volt ott az ítélethirdetésnél sem, – sőt, távol maradt két hete, a férje 78. születésnapján rendezett ünnepségről is. 

A két politikus a 2016-os és 2020-as vitákat beszámítva eddig ötször csapott már össze. Ezúttal rendhagyó, hogy – az ország történelmében először – Trump személyében további sokkal súlyosabb perek előtt álló, de csalásért már elítélt bűnöző áll ki vitára a regnáló amerikai elnökkel. Biden előtt a nagy feladat áll, hogy meggyőzze az embereket: nem elég azt mondani, elég volt Trumpból, de el is kell hitetni velük, hogy ehhez szükségük van Bidenre a következő négy évben is.