Befolyásolja-e az EU és Izrael társulási megállapodását a gázai háború?
„Megállapodtunk abban, hogy szankciókkal sújtjuk mind a Hamaszt, mind azokat az izraeli telepeseket, akik a Jordán nyugati partján üldözik a palesztinokat” – jelentette be Joseph Borell kül- és biztonságpolitikai főmegbízott az EU-tagállamok külügyminisztereinek hétfői értekezlete után. Eddig ezt egyedül Magyarország ellenezte, és a döntéshez konszenzus szükséges.
A The Jerusalem Post izraeli lapnak egy diplomáciai forrás úgy vélekedett: Budapest bölcsebbnek látta, ha enged a telepesek ügyében, hogy tovább lehessen jutni más kérdésekben, például a szankciós listára kerülő Hamasz-emberek ügyében.
Borrell azt írta: tanácskozáson video útján külön megbeszélést folytatnak a résztvevők Anthony Blinken amerikai és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, továbbá megvitatják Izrael tervezett rafahi hadműveletét – amelyet már sok éles bírálat ért az EU részéről –, valamint a folytatódó gázai humanitárius válságot.
Borell elmondta: két tagállam kérésére vitát kezdenek arról is, hogy hatással van-e az EU-Izrael társulási megállapodásra a gázai háború. A két államot Borell a múlt héten megnevezte: Írországról és Spanyolországról van szó. A dokumentum 2. cikkelye szerint a megállapodás azon nyugszik, hogy Izrael érvényesíti-e az emberi jogokat és a demokratikus értékeket.
A kérdés az, hogy a gázai háború indokolhatja-e a megállapodás megváltoztatását, vagy felfüggesztését. Borell azonban hangsúlyozta, „Nem teljes felfüggesztésről beszélünk, ez az EU Bizottságának feladata lenne, hanem a humanitárius jog és elvek tiszteletben tartásán alapuló politikai dimenzióról van szó”.
