Figyelmeztet a történész: nem mindenki volt ügynök, akinek a neve felkerült a listára
Az ügynökakták közzétételének tanulságaira, valamint a történetek világértelmezésben betöltött szerepére hívta fel a figyelmet Papp István történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főosztályvezetője csütörtökön a Kossuth rádió Felkelő című műsorában. Mint mondta, az emberek történetekben értelmezik a világot, és ha nem jutnak hozzá ezekhez, maguk próbálják összerakni a rendelkezésükre álló töredékes információkat.
Ismertetése szerint az ÁBTL a jelenlegi titkosszolgálatoktól az 1990 előtti állambiztonság iratai közül három fajtát kapott meg, és tett közzé szerdán maradéktalanul a nyitottaktak.hu oldalon, ám ezek alapvetően csak a regisztrációt szolgáló nyilvántartási adatok.
A diktatúra állambiztonsága a hadsereghez hasonló, szigorúan hierarchizált utasítások, parancsok alapján működő szervezet volt. A maga szempontjai szerint rögzítette, amikor "operatív érdekből", azaz ellenséges cselekedet felderítése érdekében kiválasztott egy személyt, akit alkalmasnak tartott arra, hogy a szolgálattal titokban, szervezetten együttműködjön, információkat adjon - mondta a kutató.
Ám ez csak a folyamat egyik állomása volt, mert az, hogy kiválasztottak valakit, beszélgettek vele, esetleg a kiszemelt hajlandóságot is mutatott az együttműködésre vagy akár alá is írt, még jelenti azt, hogy valóban tartósan együtt is működött a diktatúra állambiztonságával. Ez csak azt jelenti, hogy a hierarchikus szervezet az ügynökké válás folyamatának minden pontját igyekezett gondosan regisztrálni - mutatott rá a szakember.
Közlése szerint februárig várni kell azokra a B - azaz beszervezési - dossziékra, amelyekből már "történetszerűségek" is megismerhetők. Kiderül belőlük, ahogy kiválasztottak valakit potenciális ügynöknek, feltérképezték a környezetét, ellenőrizték, tervet készítettek a beszervezéséről, találkoztak vele, döntöttek a beszervezéséről és végül elbocsátották. Ez már egy sokkal jobban értelmezhető folyamat lesz. A baj csak az, hogy sok minden hiányzik, például sok esetben nincs regisztráció, miközben valaki "köteteket termelt", és fordítva, valaki úgy szerepel a regisztrációban, hogy nem is jelentett, nem végzett érdemi ügynöki munkát. "Ezért nehéz és bonyolult történet ez" - figyelmeztetett Papp István.
A történész kérdésre válaszolva hozzátette: a mintegy 10 ezer B-dosszié közzétételére azért kell februárig várni, mert ez a hozzávetőleg egymillió oldal rengeteg érzékeny adatot tartalmaz például a megfigyeltek, áldozatok, illetve semleges, harmadik személyek szexuális szokásaival, egészségi állapotával, kóros szenvedélyével kapcsolatban, amelyeket nem szabad közzétenni. Ezeket az adatokat egyenként el kell távolítani, mielőtt a dokumentumok másolatát nyilvánosságra hozná a levéltár - jegyezte meg a szakember.
Arra a felvetésre, mit jelent az, ha egy 6-os kartonon az szerepel: "hazafias", "lojális", "anyagi érdekből", "kompromittáló adatok", a kutató elmondta, ezek a beszervezés körülményeire utalnak. Csakhogy az esetek 90 százalékában azt írták, hogy a kiszemelt "hazafias" okból vállalta a beszervezést, ám ebből nem lehet egyértelműen a diktatúra iránti lojalitásra, mély kommunista eszmei azonosulásra következtetni. Ez a beszervező állambiztonsági tisztek megfogalmazása, ami sokszor inkább önigazolás volt, ugyanis azt szerették volna, ha ilyen alapon, meggyőződésből vállalja az ügynök az együttműködést.
"Én ebből az egy szóból messzemenő következtetést nem mernék levonni" - hangsúlyozta a szakember.
Szerdán délelőtt hozták nyilvánosságra a nyitottaktak.hu oldalon a rendszerváltás előtt keletkezett, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárásban őrzött állambiztonsági iratok egy részét, mintegy 60 ezer névvel és adattal.
