Hegedűs András: az ügyészség vezetése elzárta az utat Orbán Viktor felé
A politika, a titkosszolgálatok és az ügyészség összejátszásának gyanúja rajzolódik ki az aranykonvoj ügyében – erről beszélt a Klikk TV Mélyvíz című műsorában Hegedűs András volt főügyész. A szakember szerint a nyomozás során olyan bizonyítékok merültek fel, amelyek alapján Orbán Viktor utasítása is szerepet játszhatott a március 5-i akcióban. Hegedűs úgy látja, a korábbi ügyészségi vezetés tudatosan korlátozta a vizsgálat irányát, és megakadályozta, hogy a titkosszolgálatok, illetve a legfőbb ügyészség vezetőinek esetleges érintettségét is feltárják.
Az új legfőbb ügyész első nagy próbatétele
Hegedűs András szerint az új legfőbb ügyész, Fejes Péter megválasztása lehetőséget teremthet arra, hogy az ügyészség visszaszerezze a közbizalmat. Különösen fontosnak tartja az új vezető nyilatkozatát, amelyben elismerte, hogy a korábbi időszakban az ügyészség nem minden esetben végezte megfelelően a munkáját. Fejes a szervezet tekintélyének helyreállítását személyi döntésekkel, szervezeti átalakításokkal, szükség esetén jogszabály-módosításokkal képzeli el.
A volt főügyész szerint az is lényeges vállalás, hogy a korábban lezárt ügyeket ismét megvizsgálhatják, ha új bizonyítékok merülnek fel, vagy felvetődik, hogy az ügyészség nem megfelelően járt el. Hegedűs úgy fogalmazott, ez azt jelenti, hogy semmi sem tekinthető véglegesnek, ami korábban annak tűnt.
Az új legfőbb ügyész számára az aranykonvoj ügye lehet az első valódi próbatétel. Hegedűs szerint ugyanis az a kérdés, hogy a nyomozás eljut-e a legmagasabb szinten érintett személyekig, vagy továbbra is az eddigi korlátok között marad. Úgy véli, ha az eljárás nem jut el Orbán Viktor szerepének tisztázásáig, az súlyos következményekkel járhat az új ügyészségi vezetés megítélésére is.
Előre megszervezett akció és törvénysértő titkosszolgálati szerep
Hegedűs részletesen felidézte a március 5-i eseményeket, amikor egy ukrán bankból Ausztrián keresztül Magyarországon szállítottak valutát és aranyat. A hasonló szállítmányok korábban több mint 170 alkalommal haladtak át az országon, a szállításokat előzetesen bejelentették, és a korábbi gyakorlat szerint a rendőrség is biztosította azokat.
A volt főügyész szerint már az akció előkészítése is számos kérdést vet fel. Állítása szerint március 3-án Farkas Örs, a titkosszolgálatokért felelős államtitkár az Információs Hivatalba rendelte Hajdú Jánost, majd tájékoztatta a tervezett akcióról. Másnap egy kibővített eligazításon már a NAV képviselői is jelen voltak. Hegedűs szerint azonban Farkas Örsnek nem volt hatásköre arra, hogy a NAV-nak vagy a Terrorelhárítási Központnak utasításokat adjon.
A volt főügyész azt is kifogásolta, hogy a pénzmosás gyanúja miatt indított eljárásban eredetileg a rendőrségnek kellett volna nyomoznia, a NAV csak a legfőbb ügyészség kijelölése alapján járhatott el. A feljelentés azonban csak március 5-én érkezett meg az ügyészségre, és rendkívül gyorsan a NAV-hoz került, miközben az akció már folyamatban volt. Ráadásul a feljelentés mellékletei sem jutottak el a nyomozókhoz. A NAV a helyszínen végül arra jutott, hogy nem áll fenn pénzmosás gyanúja, ezért nem vette őrizetbe az ukránokat.
Hegedűs szerint a titkosszolgálatok részvétele önmagában is törvénysértő lehetett, hiszen a szolgálatok nem vehetnek részt a büntetőeljárás nyomozati cselekményeiben. Ennek ellenére állítása szerint jelen voltak a helyszínen, és ők hallgatták ki először a bilincsben, csuklyában tartott ukránokat. A volt főügyész szerint a körülmények alapján a kényszervallatás gyanúját is vizsgálni kellett volna.
Hegedűs szerint Orbán Viktor utasítása is bizonyítható
A beszélgetés egyik legsúlyosabb állítása Orbán Viktor szerepére vonatkozott. Hegedűs szerint a rendelkezésre álló körülmények együttesen arra utalnak, hogy a miniszterelnök utasítása alapján történhetett az akció. Felidézte, hogy Orbán Viktor március 5-én egy kamarai rendezvényen az ukrán konfliktus erőből történő rendezéséről beszélt, majd még aznap megjelent a TEK központi bevetési központjában. Hegedűs állítása szerint az akció idején Hajdú János folyamatos telefonkapcsolatban volt a miniszterelnökkel.
A történet következő fontos mozzanata március 9-e, amikor Lázár János egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy addig nem adják vissza a pénzt, amíg nem nyitják ki az olajvezetéket. Ezt követően éjszaka olyan kormányrendelet jelent meg, amely 60 napra elrendelte a szállítmány visszatartását és a nyomozás folytatását. Hegedűs szerint ez már közvetlen beavatkozás volt egy konkrét büntetőeljárásba, amelyre a miniszterelnöknek nem volt hatásköre.
A volt főügyész a legfőbb ügyészség korábbi vezetését is súlyos felelősséggel tartja érintettnek. Állítása szerint a nyomozás irányát úgy korlátozták, hogy csak az ukránok jogellenes fogva tartásának körülményeit vizsgálják, miközben a titkosszolgálatok és az ügyészségi vezetők esetleges szerepét kizárták a vizsgálatból. Hajdú Jánost június 29-én gyanúsították meg az ukránok jogellenes fogva tartása miatt, az eljárás azonban ezen a szinten maradt.
Hegedűs szerint különösen fontos, hogy az új legfőbb ügyész megvizsgálja Fürdt Pál volt főügyész beadványát és a fegyelmi eljárásban elhangzottakat. Fürdt ugyanis azt állította, hogy a nyomozás során feltárták Orbán Viktor utasításának gyanúját, ám a felső vezetés nem engedte, hogy a vizsgálat ebbe az irányba folytatódjon. Hegedűs úgy véli, az ügyészség hitelessége azon is múlik, hogy hajlandó-e feltárni a politikai és intézményi felelősség teljes körét.
