Surányi szerint sikertelen beszervezési kísérlet miatt került az ügynöklistára
Surányi György volt jegybankelnököt megdöbbentette, hogy neve felkerült az ügynökakták nyilvánosságra hozott adatbázisába. A mágnesszalagon Otto fedőnéven szereplő közgazdász határozottan állítja, soha nem volt tagja az állambiztonsági hálózatnak, és szerinte egy sikertelen beszervezési kísérlet miatt tartották nyilván.
A Tisza-kormány november 4-én kezdte meg az állambiztonsági iratok nyilvánosságra hozatalát. Az azóta elérhető adatbázisban a 6-os kartonokon, B-naplókon és mágnesszalagokon szereplő nevek kereshetők. A dokumentumokban való felbukkanás azonban önmagában nem bizonyítja, hogy az érintett személy ügynök volt vagy jelentéseket készített.
Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke is szerepel az adatbázisban. Neve mágnesszalagon bukkant fel, Otto fedőnéven tartották nyilván. A 24.hu megkeresésére Surányi egyértelműen visszautasította, hogy valaha együttműködött volna a politikai rendőrséggel.
A volt jegybankelnök hangsúlyozta, hogy nincs 6-os kartonja, és nem került elő egyetlen operatív jelentés vagy munkadosszié sem, amely az általa most először hallott Otto fedőnévhez kapcsolódna. Állítása szerint semmilyen információt nem adott át a politikai rendőrségnek, és nincs olyan saját kezűleg írt vagy aláírt dokumentum sem, amely az ellenkezőjét bizonyítaná.
Surányi úgy véli, neve egy sikertelen beszervezési kísérlet következtében kerülhetett az adatbázisba. Ennek időpontját 1986 nyarára teszi, amikor a Világbank munkatársaként Washingtonba készült. Elmondása szerint ekkor próbálták rávenni az együttműködésre, de azonnal nemet mondott, annak ellenére is, hogy azzal fenyegették: megakadályozhatják amerikai munkavállalását.
Surányi a történtekről tájékoztatta akkori főnökét, Hagelmayer Istvánt, akitől segítséget kért. A volt jegybankelnök szerint Hagelmayer felháborodott a nyomásgyakorláson, és felhívta a Belügyminisztérium egyik magas rangú munkatársát, akitől azt kérte, hogy állítsák le a beszervezési próbálkozásokat. Surányi visszaemlékezése szerint ezt követően békén hagyták.
A közgazdász hozzátette: a beszervezési kísérletet korábban sem titkolta. Most azt kérte az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárától, hogy az adatbázisban a neve mellett tüntessék fel az általa ismertetett tényeket is, amelyek szerinte egyértelműen cáfolják az ügynöki együttműködést.
