Béke vagy háború

A harkivi parancsnok szerint tiltott fegyvereket használnak az oroszok

Harkiv katonai parancsnoka, Oleh Szinegubov közölte, hogy az orosz csapatok 59 tüzérségi lövedékkel támadták a várost és környékét, és az oroszok ezúttal is bevetettek kazettás bombákat, ami sértik a nemzetközi jogot. (A kazettás bombák több száz, esetenként akár több ezer összefűzött, kisebb bombáról állnak, amit egy hordozóeszköz juttat el a célba. A hordozó a célpont fölött széthullik, a sok száz, vagy ezer bombát elszórva pedig jóval nagyobb területen tud pusztítást végezni.)

Szinegubov az Ukrán Pravdának azt is elmondta, hogy vasárnap összesen 200-szor lőttek a térségre. A második legnagyobb ukrán város egyes részein szerinte ellentámadásba lendültek az ukrán csapatok, és vannak olyan falvak, amelyeket megtisztítottak az oroszoktól.

Ellopták egy ukrán menekült kutyáját és táskáit a zuglói vasútállomáson

A zuglói vasútállomás peronjáról vitte el valaki egy Ukrajnából menekülő férfi őrizetlenül hagyott táskáit és kutyáját március 4-én este 10 óra körül.  A kutyát azóta visszajuttatták gazdájának, a tettest és a táskákat azonban továbbra is keresi a rendőrség. A feltételezett elkövetőről felvétel készült, amit rendőrség honlapján tettek közzé.

A Heineken is kivonul Oroszországból

A holland sörgyártó, a Heineken közleményében azt írta, hogy korábban már leállította az oroszországi befektetéseit, az italok exportját, valamint a Heineken márka gyártását, értékesítését és reklámozását. Most újabb döntést hozott: a kialakult helyzet miatt elhagyja Oroszországot. Az 1800 oroszországi munkavállalóját azonban 2022 végéig még fizeti.

Eddig mintegy száz Ukrajnából menekült kisgyereket láttak el a Bethesda kórházban

A budapesti gyermekkórház a közösségi oldalán azt írja, hogy a hozzájuk kerülő gyerekek között volt kijevi óvóhelyen született 4 napos újszülött, olyan csecsemő, amelyik kiszáradás miatt került be, és olyan gyermek is, akinek 10 éve nem tudták megállapítani, mi okozza a nehézlégzését, a Bethesdában viszont ez sikerült. Ha kell tolmáccsal, vagy más nyelven segítik a gyerekek, szülők lelki-testi gyógyulását.

Videók terjednek, amelyeken ukrán katonák állítólag kínozzák az orosz hadifoglyokat

A Twitteren jelentek meg a felvételek, amelyek akár az oroszok által készített kamu videók is lehetnek. Az ukránok állítólag lábon lövik az elfogott orosz katonákat Harkiv közelében, mert így álltak bosszút, amiért azok civileket öltek meg. Olekszij Aresztovics, Volodimir Zelenszkij elnöki tanácsadója vasárnap este megerősítette, hogy kivizsgálják az eseteket. Mint írta, ezek a tettek – már ha valóban ukránok követték el azokat – háborús bűncselekménynek minősülhetnek.

Béketárgyalások

Ukrajna és Oroszország március 28-30-án Törökországban folytatja a közvetlen tárgyalásokat a béke megteremtéséről – közölte David Arahamia ukrán tárgyaló. Ezt megerősítette Recep Erdoğan török államfő is, aki Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetése után közölte, hogy megállapodás született az Isztambulban tartandó újabb tárgyalási fordulóról. A beszélgetés során Erdoğan a tűzszünet szükségességéről és arról beszélt, hogy javítani kell a humanitárius körülményeket.

Volodimir Zelenszkij elnök szerint Ukrajna kész megvitatni a semleges státusz elfogadását a békemegállapodás részeként. De azt mondta, hogy országa semlegességét harmadik félnek kell azt garantálnia és azt népszavazáson kell jóváhagyatni az ukránokkal. Erről független orosz újságíróknak adott interjújában beszélt – az interjút az orosz hatóságok letiltották. Ugyanakkor Zelenszkij azt is hangoztatta, hogy Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának helyreállítása az egyik legfontosabb téma lesz az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokon.

A béke vagy a háború lehetséges iránya

Oroszország megpróbálja kettéosztani Ukrajnát, hogy egy Moszkva által ellenőrzött régiót hozzon létre, miután nem sikerült átvennie az ellenőrzést az egész ország felett – mondta az ukrán katonai hírszerzés vezetője.

Az oroszok által támogatott kelet-ukrajnai Luhanszk régió máris közölte, hogy népszavazást tarthat az Oroszországhoz való csatlakozásról. Ukrajna rögvest reagált, figyelmeztetve arra, hogy  egy ilyen népszavazásnak a megszállt ukrán területeken nem lenne jogalapja, és a nemzetközi közösség határozott válaszlépését eredményezné, tovább mélyítve Oroszország globális elszigeteltségét.

Mint a Reuters emlékeztet rá, alig három nappal a február 24-i Ukrajna elleni invázió megindítása előtt, Vlagyimir Putyin már független államként ismerte el az kelet-ukrajnai Luhanszki és a Donyecki „Népköztársaságokat”.  Az egyoldalú lépést annak ellenére tette az orosz elnök, hogy a világ Ukrajna részének tekinti mindkét területet. A két régió hovatartozása a béketárgyalások egyik legvitatottabb témája. Ukrajna ugyanis eddig mindig azt mondta, hogy soha nem fog beleegyezni egyes területeinek az orosz annektálásába.

Miután az orosz erők 2014-ben átvették az irányítást a Krím felett (amit először 1783-ban annektált Oroszország), népszavazást tartottak az Oroszországhoz való csatlakozásról. A választók túlnyomó többsége az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntött. Kijev szerint viszont a népszavazás törvénytelen volt, és a Krímet továbbra is Ukrajna részének tekint. A Nyugat szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben a Krím 2014-es annektálása miatt.

Katonai mozgások

Az ukrajnai helyzetről szóló legfrissebb közleményében az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma azt állítja, hogy az elmúlt 24 órában nem történt jelentős változás az orosz haderő mozgásában és státuszában. A folyamatos logisztikai hiányok mellett a katonáik alacsony morálja is nehezíti az orosz hadsereg helyzetét, nem beszélve a nem várt heves ukrán ellenállásról. Az orosz hadsereg változatlanul ostrom alatt tartja a déli kikötővárost, Mariupolt. A hosszú ideje tartó heves harcok ellenére az oroszok még mindig nem tudták elfoglalni a város kikötőjét. Az ukrán elnök szerint a városban humanitárius katasztrófa alakult ki az orosz blokád miatt. Zelenszkij közölte: „Nem lehet oda juttatni ételt, gyógyszert és vizet. Az orosz csapatok humanitárius konvojokat ágyúznak és sofőröket ölnek meg”.

Jelmagyarázat: A piros az oroszok által ellenőrzött területeket, a csíkos az orosz előrejutást jelzi

Ugyanakkor az ukrán védelmi erők - meg nem erősített hírek szerint - azt állítják, hogy öt orosz támadást sikerült visszaverniük Donyeck és Luhanszk térségében. Emellett arról is hírt adtak, hogy folytatják erőfeszítéseiket a Kijevbe vezető és a főváros környéki települések ellenőrzésének visszaszerzése érdekében, hogy megteremtsék az összeköttetést az északnyugaton és keleten lévő ukrán erők között. Oroszország súlyos veszteségeket szenvedett Kijev környékén. Két taktikai zászlóaljat kénytelenek voltak kivonni, és a szomszédos, Oroszországgal szövetséges Fehéroroszországba irányítani. Az ukrán légierő közölte, hogy 4 repülőgépet, 1 helikoptert és 2 drónt semmisített meg. Donyeckben és Luhanszkban pedig két harckocsit, egy gyalogsági harcjárművet és egy autót lőttek ki.

Zelenszkij állítása szerint az oroszok fokozzák rakétatámadásaikat. Több találat érte tegnap az orosz határhoz közel fekvő, Harkivot, valamint Kijevet is – jelentették helyi tudósítók. Ennek ellenére a fővárosban mától újraindították tanítást, de csak online formában.

Nem tudni, mi történik Csernobilban

Az orosz erők elhagyták a Csernobil körüli biztonsági övezet határán fekvő Szlavutics várost, ahol a bezárt atomerőmű dolgozói laknak – közölte a település polgármestere ma hajnalban. Jurij Fomicsev videóbejegyzésében azt mondta, hogy az oroszok „felmérték a várost és amint befejezték távoztak. Jelenleg nincsenek a városban”. Az Európai Unió és Ukrajna két kis zászlója előtt ülő Fomicsev hozzátette, hogy továbbra is ellátja hivatalát és nem működik együtt az oroszokkal. A Reuters (amely nem tudta ellenőrizni a polgármester állítását) emlékeztetett arra, hogy a múlt héten a régió kormányzója, Olekszandr Pavljuk azt tudtatta: az orosz erők elrabolták Szlavutics polgármesterét.

Mindenesetre az ukrán miniszterelnök-helyettes a megszállt csernobili erőmű körüli felelőtlen cselekményekkel vádolta Oroszországot. Irina Verescsuk kijelentette, hogy az orosz erők militarizálják az állomás körüli tilalmi zónát, ahol 1986-ban a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete történt. Az oroszok felelőtlen magatartásának a következtében sugárveszély következhet be, és ez átterjedhet Európa nagy részére is – mondta, egyben sürgetve az ENSZ-t, hogy küldjön tényfeltáró küldöttséget a kockázatokat felmérésére. Egyes jelentések szerint nagy tüzek vannak a Csernobil körüli tiltott zónában.

Oroszország és a menekültek

Az ENSZ emberi jogi hivatala szerint 1119 civil vesztette életét és 1790 sebesült meg azóta, hogy Oroszország megkezdte Ukrajna elleni támadását.

Eddig 3,8 millióan menekültek külföldre Ukrajnából. Ugyanakkor majdnem 6,5 millióan hagyták el otthonaikat, hogy az ország biztonságosabbnak tartott részein keressenek menedéket. A menekültek egy kis része Oroszországba ment. Hírek szerint sokuk nem önszántából, hanem azért, mert az oroszok kényszerítették őket. Volodimir Zelenszkij azt állította, hogy 2000 mariupoli gyermeket hurcoltak el Oroszországba – jelentette a The Guardian. „Adataink szerint több mint 2000 gyermeket deportáltak. Ami azt jelenti, hogy elrabolták őket. Mert nem ismerjük ezeknek a gyerekeknek a pontos helyét. Voltak gyerekek szülőkkel és szülők nélkül. Ez egy katasztrófa” – szögezte le az elnök.  

Mindenestre Ukrajna arra kérte a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát, hogy ne nyissa meg a tervezett irodáját az oroszországi Rosztov-Ná-Donu településen (Ростов-на-Дону), mivel az legitimálná Moszkva „humanitárius folyosóit”, valamint az ukránok elhurcolását.

Károk

Az ukrajnai háború több mint 63 milliárd dollár (21 420 milliárd forintnyi) kárt okozott az infrastruktúrában – állítja a kijevi közgazdasági egyetem.  A március 24-ig tartó orosz ukrajnai invázió gazdasági hatását számoló becslés szerint legalább 4431 lakóépület sérült, vagy semmisült meg, továbbá 92 gyár és raktár, valamint 378 iskola pusztult el. Ezenkívül 12 repülőtér, 7 erőmű megsemmisült, károkat szenvedett vagy elfoglalták az oroszok.

Csak a károk nagyságát érzékelendő: a magyar GDP 2020-ban nem egészen 48 ezer milliárd forint volt.