Benyújtották a „rendeleti kormányzás” törvényét

A veszélyhelyzet fenntartásáig gyakorlatilag teljes felhatalmazást kapna a kormány a törvények alkalmazásának a felfüggesztésére, s arra, hogy a törvényi rendelkezésektől eltérjen, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozzon. Ezt tartalmazza az igazságügyi miniszter által jegyzett és Semjén Zsolt által benyújtott törvényjavaslat, amelyet máris tárgysorozatba vettek. A törvény sarkalatos, azaz kétharmados. Hatálya a kihirdetés napja, ami minden bizonnyal az a nap, amikor elfogadják, ez akár hétfő is lehet.

A  koronavírus-járvány elleni védekezés jegyében, a Parlamenthez pénteken 20:45-kor benyújtott tervezet meghosszabbítja a veszélyhelyzet megszűnéséig az eddig e védekezés keretében hozott kormányrendeletek hatályát. Ezekről a veszélyhelyzet elhárítása érdekében, rendszeresen, az Országgyűlés ülésein adnak tájékoztatást. Az ülések hiányában az Országgyűlés elnökét és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőit informálják. 

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor folyamatosan működne ez idő alatt is.  

(A jelek szerint, tehát a kormány arra készül, hogy az Országgyűlés nem fog működni, ugyanakkor az Alkotmánybíróság lesz az, amely kontrollálhatná tevékenységét.)

A tervezet azt is tartalmazza, hogy nem tűzhető ki választás a veszélyhelyzet megszűnéséig, illetve a már kiírt választásokat el kell halasztani.  A veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás sem kezdeményezhető, a már kitűzött országos és helyi népszavazások is elmaradnak

E törvény hatályvesztéséről a veszélyhelyzet megszűnésével, az Országgyűlés dönt. Az Országgyűlés a jövő héten egyébként hétfőn és kedden ülésezik.

„A tervezet intézkedik a rémhíreket terjesztők büntetéséről is, öt évvel sújtaná azokat, akik elkövetik. A dolog érdekessége, hogy ezt a rendelkezést a veszélyhelyzet megszűnése után is hatályban tartanák."