Benzinár-stop: nekik már a létük a tét
Ez a hét is úgy kezdődött, ahogyan a közelmúltban az elégedetlen pedagógusok esetében is: a kormány nem engedett. Mondhattak akármit az üzemanyagárak befagyasztásával pórul járt kisvállalkozók, a minisztérium illetékese is ismételgette a magáét: „egész Európában emelkedik az üzemanyagok ára”, a „rendkívüli helyzetben rendkívüli intézkedésekre van szükség”, „a kormány, mint mindenben eddig is, a magyar családok oldalán áll”. „Aggodalomra semmi ok, a tárgyalások konstruktív mederben folytatódnak” – nyilatkozták a résztvevők, és mindenki ment a maga dolgára. Történt viszont valami, ami megváltoztathatja a dolgok menetét.
„Jó hírrel tudok szolgálni – hívott fel késő délután Egri Gábor Zoltán, az Envikút Kft. ügyvezető igazgatója, a konfliktusban érdekelt egyik országos töltőállomás hálózat vezetője. – Megalakult a mai napon 300 kicsi- és közepes vállalkozás részvételével a Független Benzinkutak Szövetsége, amely egyesületi formában képviseli majd a szakmánkat.”
Egy nyilatkozatot is elfogadtak, amelyben kijelentik: támogatják a kormány családpolitikáját, de nem azt, ami a családok terhére történik. Kérik a hatósági ár törlését, illetve azt, hogy ha a kormány mégis ragaszkodik ehhez a megoldáshoz, azt törvényesen tegye. Javasolják, hogy csökkentsék öt százalékra az üzemanyagok áfáját, és így könnyítsenek a családok terhein. Egri Gábor a lengyelek példájára hivatkozik, ahol nyolc százalékra csökkentették az áfát, ezzel a kicsi és közepes piaci szereplőket nem taszították le az útról. Tízezer család megélhetése a tét.
„Nem véletlenül fogalmaztunk úgy, hogy kérjük a hatósági ár törvényes képzését” – mondja nyomatékosan a szakember, és hozzáteszi: a jelenleg hatályos törvény előírja, hogy úgy kell meghatározni a legmagasabb árat, hogy az fedezetet biztosítson a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéshez szükséges költségeire, nyereségére. És ebbe bele kell számítani a támogatásokat és az elvonásokat is. Csak ilyen körülmények között lehet garantálni az adott vállalkozások továbbélését.
Szóba került az üzemanyag-turizmus problémája is, folytatja az Envikút ügyvezetője. Tapasztalataik szerint az árstop bevezetése óta a határ menti töltőállomásokat „megtámadták” a külföldi kamionok és személygépkocsik, de vannak közöttük, akik még kannákat is hoznak magukkal. „Az általuk okozott veszteséget a magyar állam a kisvállalkozókkal fizetteti meg.” Ez is hozzájárul ahhoz, hogy egyre közeledik az a pont, amikor a kisebb töltőállomások tulajdonosai az egzisztenciális fenyegetések ellenére is kénytelenek lesznek bezárni.
„Nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, ha ez bekövetkezik, komoly ellátási nehézségek lépnek fel országszerte” – állítja Egri Gábor. A kis kutak pótolhatatlanok vidéken, különösen a kisebb falvak környékén egyedül tőlük szerezhetik be a munkagépeik üzemanyagát a kisgazdaságok. Kialakult gyakorlat, hogy a kutak üzemeltetői kisebb teherautókkal, tartálykocsikkal egyenesen a földek szélére szállítják a gázolajat, hogy a gépeket akár helyben is fel lehessen tankolni. Ha erre nem lesz mód, a MOL biztosan nem tudja pótolni ezt a szolgáltatást.
„Ez a sűrű fillérek üzlete” – avat be Egri Gábor a kisebb üzemanyag-kutak gazdálkodási „titkába”, ami azt jelenti, hogy mondjuk az évente 2 millió litert értékesítő állomás árbevétele manapság elérheti akár az egymilliárd forintot is, de ebből – az összes állami kötelezettség levonása után – a tulajdonosnak évente jó, ha 10-15 millió nyeresége keletkezhet. Ebből kell fedeznie a helyi adókat, az alkalmazottakat, az energiaköltségeket, és így tovább. A család megélhetése még csak ezután következik. „Az autósok egy része nem szereti a benzinkutasokat, mert ott sok pénzt kell kiadni, és meg vannak győződve arról, hogy ezen még a benzinkutas is hülyére keresi magát, pedig ha valaki tényleg hülyére keresi magát, az egyedül a magyar állam!”
Mi lesz a konfliktus vége? – kérdeztük a beszélgetés végén. A szövetség megalakult, a javaslataikat egy hét múlva ismét eljuttatják a kormány illetékeseihez. Az érintettek elkeseredettsége egyre növekszik, már ténylegesen a létük a tét. Szeretnék maguk mellé állítani a vidéki polgármestereket is, akik sokkal jobban látják a vidéki benzinkutak fontosságát, mint egy fővárosi hivatalban. Ott iparűzési adó keletkezik, az emberek munkát találnak, nem nézhetik közömbösen ezeknek a vállalkozásoknak a haldoklását. „Autós demonstrációt is tarthatnak a magán-benzinkutak, ha nem sikerül egyezségre jutni a kormánnyal, az üzemanyag árstoppal kapcsolatban, de petíciót is küldhetünk a kormányfőnek” – jegyzi meg befejezésül Erdős Gábor, de azt mondja, ezzel még ne szaladjunk előre.
