Béremelés nélkül nem lesz jövője az oktatásnak, mert nem lesz pedagógus és szakdolgozó
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Maruzsa Zoltánnak, köznevelésért felelős államtitkárnak írt nyílt levelében követeli az oktatásirányítástól és a kormánytól, hogy haladéktalanul emelje az oktatásban dolgozók bérét, a tanítással lekötött óraszámokat pedig az EU-tagországainak átlagára csökkentse! Úgy vélik, a jövő évi költségvetés nagy vesztese a közoktatás. Mint írják, míg 2018-ban a GDP 5,9 százalékát tette ki a közoktatásra fordított összeg, a 2022-es tervek szerint ez alig fog négy százalék feletti értéket elérni. Az érdekvédelmi szervezet felháborítónak tartja, amiért a parlament ismét anélkül fogadta el a jövő évi költségvetést, hogy a kormánypárti képviselők meghallották volna az évek óta hangoztatott szakmai érveket a béremelés mielőbbi szükségességéről. Mint írják, követelésük a társadalom érdekét szolgálja: béremelés nélkül nem lesz jövője az oktatásnak, mert nem lesz pedagógus és szakdolgozó az országban.
A PSZ-t Maruzsa Zoltán június 15-én a szervezetnek írt levele döbbentette meg, amelyben arról tájékoztatta az érdekvédőket, hogy „a kormány elindítja a gazdaság-újraindítási akciótervét, a modern Magyarország történetének legnagyobb gazdasági programját, amely a gazdaság újraindításán túl az élet újraindításáról is szól.” A PSZ szeretne hinni abban, hogy ezekből a sikerekből az oktatás is részesülni fog, de számukra úgy tűnik, a 2022-es választási év költségvetésének legnagyobb vesztese a közoktatás. Ezt számokkal is alátámasztják, miszerint a közoktatás részesedése a költségvetésből 2021-ben a tervek szerint 2,9 százalék, amelyet 2022-ben sikerül „feltornászniuk” 2,6 százalékra. A 2021. évi tervben szereplő 2223 milliárd forintról a 2022-es terv 2180 milliárdra csökkenti a teljes oktatási ágazatra költött pénzt. Ezek szerint 43 milliárd forint csökkenéssel akarják újraindítani az oktatást. Fel is teszi a PSZ a kérdést: „biztosak ennek a megalapozottságában? Ezt a PSZ nem tekinti sikernek, már csak azért sem, mert a sport- és szabadidős tevékenységre fordított összeg a 2021. terveihez képest 31 százalékkal emelkedik, nagyobb részt hasít ki a költségvetésből, mint az óvodai és általános iskolai nevelés együttvéve. Ilyen még nem volt a modern Magyarország történetében.
A Maruzsa-levél azon kitételére, miszerint „a kormány mindig is prioritásként kezelte, hogy egységes alapon működő bérezési rendszert teremtsen.” a szakszervezet megkérdezi, ha ez így van, a szakképzésben miért volt tavaly átlagosan 30 százalékosnak „hirdetett” béremelés, miközben a közoktatásban 10 százalékos ágazati szakmai bérpótlékot adtak, amelyet bármikor visszavonhat a kormány? Miért van az, hogy aki bölcsődében dolgozik, ugyanazon feladat ellátásáért kap pótlékot, míg az ugyanabban az épületben dolgozó óvodai alkalmazott csak ábrándozhat róla?
A Pedagógusok Szakszervezete szerint a köznevelésért felelős államtitkár nagyon komoly sikerként könyveli el a pedagógus-életpályamodell béremelését, csak a napjainkra vonatkozó adatokról feledkezik el. A világon Magyarország az egyetlen olyan ország, ahol diplomás emberek bérét ki kell egészíteni, hogy a garantált bérminimumot elérje az életpálya szerinti fizetésük. A világon egyedül Magyarországon fordulhat elő olyan eset, hogy egy öt éve pályán lévő diplomás anya nettó jövedelme – ha egyedül neveli gyermekét – a létminimumot sem éri el. Azt kérdezik Maruzsától: „ez megbecsülés Ön szerint? Már Romániában többet keresnek a pályakezdő pedagógusok, mint Magyarországon, talán a Burundiban dolgozó pedagógus fizetésének elérése a kormányzati cél?”
Az államtitkár arról is írt, hogy „a pedagógus átlagbér a diplomás átlagbér 55,7 százalékos arányáról 2016-ra 74 százalékra nőtt”, csak elfelejtette hozzátenni: napjainkra ez a szint ismét 60 százalék alá süllyedt, míg egy pályakezdő pedagógus bére bruttó 230 000 forint pótlékkal együtt, addig a pályakezdő diplomások átlagbére az Oktatási Hivatal jelentése alapján 340 000 forint felett van.
A PSZ szerint a nevelést-oktatást segítő dolgozók és technikai alkalmazottak bére még megalázóbb, fizetésük több mint tíz éve nem emelkedett. Lassan a munka kiszervezésével sem tudják már megoldani az iskolák takarítását. Lelkesen hirdeti a kormány azt is, hogy a 25 év alatti fiatalok mentesülnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól. Csakhogy egy átlagos pályakezdő (24 éves) fiatal a kormány eme gesztusát csak egy évig tudja élvezni, hosszú távon erre nem számíthat.
Maruzsa azt is írta, hogy „a pedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentését szolgálja a digitális adminisztrációs rendszerek fejlesztése.”
Ezzel szemben a PSZ azt tapasztalja, hogy az adminisztrációs terhek nőttek, és ezt több méréssel is igazolni tudják. Példaként említik: a tankerületi központok azon adatokat is írásban kérik az intézményektől, amelyeket egy tisztességes nyilvántartásban egy kattintással le lehetne kérni. A rendszer sorozatos összeomlásairól élménybeszámolót tudnak tartani kollégáik.
A PSZ szerint az államtitkár viszont mélyen hallgat arról, hogy az Európai Unióban a magyar pedagógusoknak van a legmagasabb tanítással lekötött munkaidejük, de Európában is csak Oroszország tudta a dobogó legmagasabb fokáról letaszítani Magyarországot. A PSZ megkérdőjelezi, hogy ez jelentené a munkateher csökkenését.
Mint írják, követelésük a társadalom érdekét szolgálja: béremelés nélkül nem lesz jövője az oktatásnak, mert nem lesz pedagógus és szakdolgozó az országban.
