Betiltja az erkélynapelemek telepítését Magyarországon a kormány

Néhány órával azután, hogy a Magyar Napelem, Napkollektor Szövetség tiltakozásának adott hangot a kormány által tervezett napelemes szigorítások miatt, a hétfő éjjeli Magyar Közlönyben megjelent a kormány 280/2024. (IX. 30.) számú rendelete a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról. Ez több, mint 100 paragrafust tartalmaz, amelyek az építésügyi kereteket és ingatlantervezési szabályokat sok helyen alapvetően átírják, illetve tisztába teszik. Ezek közül az egyik a napelemek és napkollektorok elhelyezését szabályozzák, a másik rész a szélerőmű telepítések általános kereteit szabják meg – írja a Portfolio.

A rendelet január elsején lép hatályba néhány kiegészítő szabállyal együtt és a napelemek, napkollektorok elhelyezésének sajátos szabályait így határozza meg:

– „Az épület tetőfelületén a napelemet és napkollektort szabályos geometriájú rendben kell elhelyezni olyan módon, hogy azok a tetőfelületről nem lóghatnak ki." Mindez azt jelenti, hogy elállt a kormány attól a tervétől, ami a társadalmi egyeztetésre kirakott verzióban első pontként még benne volt, miszerint azt is megszabta volna, hogy milyen legyen a dőlésszöge az egyes tetőkön a napelemeknek, és hogyan helyezhető el. Eredetileg ugyanis ezt is tervezte: „Napelemet és napkollektort magastetőn csak a tető síkjával párhuzamos síkban lehet elhelyezni, lapostetőn az a tető síkjától eltérő hajlásszögű tartószerkezeten csak az ingatlanhoz kapcsolódó közterületről nem láthatóan helyezhető el azzal, hogy az e rendelkezés hatálybalépése előtt jogszerűen elhelyezett napelem és napkollektor fennmaradhat." Attól a tervétől is elállt a kormány, azaz nincs benne a végső jogszabályban, hogy „A napelem invertere, napkollektor tartálya épületen belül vagy a telken belül közterületről nem látható helyen helyezhető el", illetve „Nem építményre szerelt háztartási méretű napelemrendszert közterületről nem látható módon kell elhelyezni. Amennyiben ez nem megoldható, abban az esetben többszintű növénysávval gondoskodni kell a napelemek takarásáról oly módon, hogy a növényzet vetett árnyéka ne árnyékolja be a napelemeket."

– „Épület homlokzatán csak a homlokzati architektúrába integráltan – ide nem értve a (3) bekezdés szerinti eseteket – helyezhető el napelem.” Ez a társadalmi egyeztetésre kirakott verzióban is benne volt, így tehát ezt a tervezett szigorítást igenis meglépte a kormány.

– „Erkélyen napelem nem helyezhető el sem önálló tartószerkezeten, sem az erkély szerkezetébe beépített módon." Ettől a tervétől sem lépett tehát vissza a kormány a társadalmi egyeztetés után sem, ami jelentős korlátozásnak számít, főleg úgy, hogy számos európai országban terjednek az erkély napelemek, és a helyreállítási programban tett vállalások között is benne volt, hogy efelé itthon is nyit a kormány.

– „Közterületen napelemes térburkolat csak csúszásmentes felülettel alakítható ki." Ez a tervezett szigorítás így maradt a végső jogszabályban is.

-– „Műemléken napelem és napkollektor nem helyezhető el, műemlék telkén és műemléki területen lévő épületen napelem és napkollektor kizárólag az örökségvédelmi hatóság hozzájárulásával helyezhető el." Ettől a szigorítástól sem lépett tehát vissza a kormány.

– „A gépjármű várakozóhelyek árnyékolását biztosító napelemek elhelyezése során az e rendelet 60.  § (3) és (4) bekezdésében foglalt előírások az irányadók." Ez a megjelölt paragrafus, illetve bekezdés nagyon sok további részletszabályt tartalmaz, ahogy az eredeti rendelettervezetben is benne volt.

– „Vegyes építési övezetekben és gazdasági építési övezetekben napelemek elhelyezése a) tetőfelületeken zöldtető kialakításával biztosított vegyes rendszerben is történhet és b) talajszinten csak akkor lehetséges, ha igazoltan nincs erre alkalmas tetőfelület." Ez a tervezett szabályozás is változatlan tartalommal lép hatályba.

A jogszabály a szélerőművek elhelyezésének sajátos szabályait is rögzíti, amelyek az alábbiak lesznek januártól:

– „Beépítésre szánt területen és annak határától számított 700 méteres védőzónán belül szélerőművet és szélerőmű parkot nem lehet elhelyezni, kivéve az ipari gazdasági terület és az egyéb ipari gazdasági terület építési övezetekben elhelyezkedő azon területet, ahol a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény szerinti beruházás valósult meg vagy folyamatban van, vagy a Méptv. szerinti kiemelt beruházás valósult meg vagy folyamatban van."

– „Beépítésre nem szánt területen – az (1) bekezdés szerinti védőzónán kívül – nem lehet szélerőművet elhelyezni az országos ökológiai hálózat övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetében, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében, a tájképvédelmi terület övezetében, valamint a világörökségi és világörökségi várományos területek övezetében."

– „A Magyar Honvédség által üzemeltetett radaroktól számított 40 kilométer, valamint a katonai repülőterektől számított 15 kilométeren belül új szélerőmű, vagy szélerőmű park nem helyezhető el, a meglévő szélerőművek magassága nem növelhető, a szélerőmű parkok nem bővíthetők. E területeken kívül új szélerőmű vagy szélerőmű park akkor létesíthető, a meglévő szélerőművek magassága akkor növelhető, a szélerőmű parkok akkor bővíthetők, ha igazolható, hogy a tervezett szélerőmű vagy szélerőmű park létesítése és működése honvédelmi és katonai képességcsökkenést nem okoz."