A CÖF megkérdezte a NATO-t, hogy mit csinálnának, ha Ukrajna megtámadná Magyarországot

Csizmadia László emlékeztet rá, hogy korábban több alkalommal is tapasztalhattuk, hogy magyar baloldali politikusok a NATO közbenjárását kérték különböző - kifejezetten belpolitikai természetű - ügyekben. Ismeretes például, hogy Cseh Katalin, „a balliberális Momentum Mozgalom” politikusa 2019-ben olyan kezdeményezéssel élt, amelyben - az ellenzék által vélt problémákra hivatkozva - a NATO beavatkozását sürgette a magyar jogállamiság "kikényszerítése" érdekében.

„Nemrégiben pedig - miközben az ukrán vezetés szándékosan olajblokád alatt tartja Magyarországot, és nyíltan befolyást próbál gyakorolni a magyar belpolitikai folyamatokra az ellenzéki Tisza Párt mellett - Fekete-Győr András, a párt egykori elnöke fordult levélben a NATO-hoz, és arra a megalapozatlan ellenzéki narratívára alapozva sürgette a szervezet fellépését, miszerint Magyarországon orosz beavatkozás veszélye fenyegeti a demokratikus folyamatokat” – írja Csizmadia.

Az elnök mindezek fényében, „komoly biztonságpolitikai megfontolásokból és aggodalommal telve” szintén élni kíván ezzel az eszközzel, választ várva „egy sokkal közvetlenebb és konkrétabb fenyegetéssel kapcsolatosan”.

A CÖF szerint az utóbbi időben több ukrán közéleti szereplő és katonai személyiség részéről hangzottak el nyílt, Magyarországot és annak demokratikusan megválasztott vezetőit fenyegető kijelentések. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy nyilatkozatában azt a megjegyzést tette, hogy amennyiben az Európai Unióban valaki blokkolná az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós támogatási csomagot, úgy "megadja az illető címét az ukrán fegyveres erőknek, hogy hívják fel és beszéljenek vele a saját nyelvükön". A CÖF szerint ez a kijelentés a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor személyével kapcsolatban hangzott el. Csizmadia László szerint hasonlóan súlyos fenyegetéseket fogalmazott meg Dmitro Korcsinszkij, az ukrán Testvériség párt vezetője, aki egy nyilatkozatában arról beszélt, hogy ha az ukrán hadsereg visszavonulásra kényszerülne a keleti frontról, akkor Magyarország területén folytatná a védekezést, és "megsemmisítene mindenkit, aki Magyarországon ebben a védekezésben az útjába áll", külön kiemelve a magyar miniszterelnököt. Jevhen Karasz, az ukrán hadsereg őrnagya pedig arról beszélt, hogy egy ukrán katonai egység - a 128. dandár - akár órák alatt képes lenne "szétkapni Magyarországot". Hasonló hangvételű kijelentéseket tett Hrihorij Omelcsenko korábbi ukrán képviselő, az Ukrán Biztonsági Szolgálat egykori tisztje is, aki egy, Ukrajna ellenségeinek likvidálására létrehozott fedett szervezet révén fogalmazott meg személyes fenyegetést Orbán Viktorral szemben, mondván, a magyar miniszterelnök "gondolkozzon el öt gyermekén és hat unokáján".

Végül, de nem utolsó sorban – folytatja a felsorolást a CÖF - az ukrán önkéntes erők parancsnoka, Dmitro Jaros ugyancsak nyilvánosan beszélt arról, hogy eljön az idő, amikor a magyar kormányfő "becstelenül fog megdögleni". Ezek az egymást követő, mostanra gyakorlatilag mindennapossá váló, Magyarország ellen irányuló fenyegetések érthetően komoly aggodalmat keltenek a magyar közvéleményben.

„Mindezekre tekintettel, Tisztelettel kérdezzük Főtitkár Urat:

1. Figyelemmel kísérik-e a fejlemények alakulását, illetve történnek-e a konfliktus megelőzéseként diplomáciai intézkedések az ügyben?

2. Terveznek-e a rendkívül feszült és kényes ügy kapcsán hivatalosan is megnyilvánulni, elejét véve egy NATO - Ukrajna közötti konfliktus kibontakozásának?

3. Amennyiben egy NATO-tagállamot - így Magyarországot - tényleges katonai támadás vagy más jellegű, agresszív fellépés érne Ukrajna részéről, milyen vészforgatókönyv, mechanizmusok és kollektív védelmi intézkedések lépnének életbe a NATO keretében? Annak reményében várjuk kérdéseinkre adott teljeskörű és megnyugtató válaszát, hogy az abban foglaltak hozzájárulhatnak a magyar állampolgárok biztonságérzetének növeléséhez, valamint a NATO kollektív védelmi elvébe vetett bizalom megerősítéséhez.”