Mégsem fizeti ki az Orbán-kormány minden kórház teljes adósságát
Bár a kormány teljes körű adósságrendezést ígért a kórházaknak, az új szabályok alapján több intézmény csak részben juthat hozzá a neki járó pénzhez, miközben a beszállítók továbbra is hónapokig várhatnak a kifizetésekre.
A kormány 2025 végére összesen 95,5 milliárd forintos kórházi adósságrendezést jelentett be, amelynek első, mintegy 80 milliárdos részét már februárban folyósították. A fennmaradó 15,5 milliárd forint azonban már új feltételek mellett érkezik: a társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet szerint az összeget március végéig utalják ki, az intézmények pedig csak április végéig fizethetnek a beszállítóknak. Ez jelentős csúszást jelent az eredeti ígéretekhez képest, amelyek januári kifizetéssel számoltak.
A Népszava beszámolója szerint a legfontosabb változás az úgynevezett „tolerálható adósság” bevezetése. Ennek lényege, hogy nem minden intézmény kapja meg a teljes tartozásának megfelelő összeget: azok a kórházak, amelyek túllépték a számukra meghatározott adósságkeretet, csak részleges kompenzációra számíthatnak. A szakmai szervezetek ezt burkolt szankciónak tartják, amely bünteti a túlköltő intézményeket.
A rendelettervezet három kategóriába sorolja a szolgáltatókat. A kereten belül maradó, illetve bizonyos kivételezett – például egyházi vagy önkormányzati – intézmények teljes konszolidációt kapnak, míg a túllépők csak részleges rendezésben részesülnek. A különbségek intézményenként akár 1–2 milliárd forintot is elérhetnek.
A háttérben ráadásul a hivatalosnál összetettebb adósságállomány húzódhat meg. A szakértők szerint jelentős összegű, úgynevezett vitatott tételek maradtak rendezetlenül, amelyek egy része évek óta húzódik. Emiatt a tényleges tartozás akár magasabb is lehetett a közölt adatoknál.
A legnagyobb adósok között továbbra is az egyetemi klinikák és centrumkórházak szerepelnek: a Pécsi Tudományegyetem közel 10 milliárd, a Debreceni és a Szegedi Egyetem 8–9 milliárd forint körüli tartozást halmozott fel, míg az Észak-Pesti Centrumkórház több mint 7 milliárddal tartozik. A megyei és fővárosi intézmények is jelentős adósságot görgetnek maguk előtt.
A kifizetések csúszása és a részleges rendezés miatt a beszállítók továbbra is kénytelenek finanszírozni az egészségügy működését. Ez egyre szigorúbb feltételekhez vezet: rövidebb fizetési határidők, előrefizetés, vagy akár a szállítások visszafogása is előfordulhat. Mindez végső soron a betegellátásra is hatással van: halasztott műtétek, átszervezett ellátások és növekvő várólisták jelzik a rendszer feszültségeit.
