Biden bizonyítványa Orbánról: kormánya a legrosszabb antidemokratikus rezsimek közé sorolódik
Ezen a héten sem fogja megúszni Orbán Viktor – hogy stílszerűek legyünk – a virtuális pofont: azután, hogy a múlt hét végén kudarcba fulladt az EU populista pártjainak közös pártcsaládba terelési kísérlete, ezen a héten nem vehet részt a Joe Biden amerikai elnök által összehívott virtuális Demokrácia csúcson, ugyanis Magyarország – egyetlen uniós tagállamként – nem fért fel a meghívottak 110-es listájára. „Az Orbán-rezsim világszerte ható, nagyon látványos elítélése az, hogy nem hívták meg” – ez Balázs Péter korábbi külügyminiszter véleménye. A kétnapos csúcsértekezlet holnap kezdődik.
„Nem csak nyilvános megszégyenítés az, hogy nem hívták meg Orbán Viktort a csúcsra, hanem egyben egy negatív bizonyítvány kiállítása arról, hogy ez a kormány nem demokratikus, hanem a legrosszabb antidemokratikus rezsimek közé tartozik” – fejtette ki a Hírklikknek Balázs Péter. Ennek a hátrányai nem közvetlenül és azonnal hatnak – tette hozzá, kifejtve: az igaz, hogy a kereskedelmi, befektetési döntéseket a cégek saját érdekei és kalkulációi alapján hozzák meg, miként az is, hogy a népi diplomácia, a kulturális kapcsolatok, a sportkapcsolatok, stb., jól működnek a kormányoktól függetlenül is; de amikor nagyobb horderejű döntések születnek, akkor az ilyen jelzések – mint Orbán távoltartása a virtuális Demokrácia csúcstól – egy olyan hendikepet jelent a magyar kormány, Orbán számára, ami visszaüt.
Nem kevésbé negatív a véleménye Simonyi András korábbi magyar NATO-, majd washingtoni nagykövetnek, aki a közelmúltban portálunknak leszögezte, „Ennél erősebb és kínosabb politikai üzenetet nem tudok elképzelni”. A tapasztalt diplomata szerint „ez nagy pofon Orbán számára, kiváltképpen, mert a lengyeleket meghívták, Magyarországot azonban nem”.
Amikor november vége tájt véglegessé vált a virtuális Demokrácia csúcsra meghívottak hivatalos listája, senkit nem ért váratlanul, hogy azon nincs ott Orbán Viktor Magyarországa. Nem csak azért, mert a korábban kiszivárgott listáról is hiányzott, hanem azért is, mert Joe Biden hivatalba lépése óta az amerikai adminisztráció világossá tette véleményét Orbánról és a rezsimjéről. Ami lesújtó, hiszen a magyar demokrácia helyzetét ma olyan országokéval minősítik egy szinten, mint a meghívottak közül szintén kihagyott Kína, Törökország, vagy Oroszország.
A csütörtökön kezdődő kétnapos virtuális Demokrácia csúcson, a meghívott kormány- és államfőktől, civil szervezetek és magáncégek vezetőitől azt várják az amerikai szervezők, hogy tegyenek hitet a demokrácia újjáélesztése mellett és álljanak elő javaslatokkal a demokráciákat napjainkban fenyegető legnagyobb veszélyek elleni közös lépésekre. A fő fókusz a demokráciákat napjainkban érintő legnagyobb kihívások lesznek, de Bidenék határozott szándéka, hogy a kétnapos fórum ne a közhelyek pufogtatásáról, hanem konkrétumokról is szóljon. Ennek megfelelően, konkrét vállalásokat, reformjavaslatokat és kezdeményezéseket várnak – mind egyéni, mind kollektív szinten – a demokrácia és az emberi jogok védelmére odahaza és külföldön. A virtuális Demokrácia csúcson elhangzottak és a vállalások – a szándékok szerint – nem csak fellengzős ígéretek maradnak majd: a Biden-adminisztráció egy év múlva ismét összehívja majd a világ vezetőt, hogy áttekintsék a megvalósulás státuszát.
Mindezek fényében nem lehetett váratlan sem Magyarország kihagyása, sem pedig az, hogy Orbánék megvétózták a közös uniós fellépést a tanácskozáson: minden áron meg kellett ugyanis akadályozniuk azt, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök a 26-ok nevében konkrét ajánlásokat, lépéseket ígérjen az önkényuralom és a korrupció ellen, illetve az emberi jogok védelme érdekében.
A rezsim szempontjából a magyar vétó már csak azért is érthető, mivel – éppen ezekben a napokban – jelei mutatkoznak annak, hogy a virtuális Demokrácia csúcs egyik legfontosabb témája, a korrupció területén eluralkodott magyarországi helyzet miatt az amerikai adminisztráció már akár látványos és komoly lépésre is elszánhatta magát. Egyáltalán nem kizárt, hogy Bidenék akár arra is készek az Orbán-rezsim megregulázása érdekében, hogy bevessék a globális Magnitsky-törvényt (Global Magnitsky Act). Ennek egyik legráutalóbb jele az, hogy Szijjártó Péter dobta be a témát, s miután az ügy nem kizárólag az Orbán-rezsimre, hanem személy szerint Orbán Viktorra nézve is több mint kínos, a külgazdasági és külügyminiszter szavait így nem lehet másként magyarázni, mint azzal, hogy elébe ment egy várható botránynak.
Az ügyről részeteket itt tudnak olvasni, a lényege azonban az, hogy Orbán, valamint közvetlen környezetének nyolc tagja ellen fenyegetnek szankciók Amerikában a feltételezett korrupció és az emberi jogok megsértése miatt. Orbán mellett Lázár János, Rogán Antal, Polt Péter, Matolcsy György, Orbán Győző, Lévai Anikó, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István az, aki ellen meghozhatják a büntetőintézkedést, amiatt, hogy „Orbán Viktor, családtagjai, politikustársai és legszűkebb köre intézményesített, összeesküvés keretében, szándékosan és nagy tételben elkövetett lopások, sikkasztások, csalások és fondorlatos korrupciós ügyletek felelősei azóta, hogy Orbán hatalomra került”.
